Vízparti fejlesztések blog
A blog 2011 márciusában indult azzal a céllal, hogy európai vízparti fejlesztéseket mutassunk be. Azóta mind témában, mind földrajzilag átléptük a határokat és ma már minden olyan projektről, fejlesztésről, eseményről, természeti képződményről szívesen beszámolunk, ami vízzel kapcsolatos, legyen az bárhol a világon.
Ha szívesen olvasnátok valamilyen projektről, vagy más javaslatotok, észrevételetek van, küldjetek e-mailt: vizpartifejlesztesek@gmail.com
Design: Sabotagegrapic
Blogfejlesztés: LumiNet
Megvolt a kezdőrúgás Kijevben
Közeleg a 2012-es labdarúgó Európa-bajnokság, melynek házigazdái Lengyelország és Ukrajna lesznek. Korábbi írtunk már arról, miképp készülnek Varsóban a nagyszabású rendezvényre, Kijevben is elindult a mozgolódás a foci EB-n jóval túlmutató tervekkel, a megvalósítás azonban kérdőjelekkel teli.
Kijev Kelet-Európa egyik fontos gazdasági és kulturális központja, és egyik legrégebbi városa a Dnyeper két partján, ahol egyre inkább előtérbe kerül a turizmusfejlesztés. Nem hiába, hiszen a Lonely Planet 2012 top 10 desztinációja szavazásán Ukrajna a harmadik helyezést érte el.
A Kijevi Önkormányzat 2010 végén nyílt nemzetközi építészeti pályázatot írt ki a Dnyeper-partjának rehabilitálására, egészen a belvárosig terjedően (413 hektáron: a II. világháború eseményeit feldolgozó Nemzeti Múzeum és a Lvivska és Kontraktova terek közötti területen) – mindezt a foci EB-hez kapcsolódóan, de hosszabb időszakra tervezve. Az ukrán, dán, német, svájci és holland ítészekből álló zsűri végül a bogotai székhelyű, fiatal és innovatív építészeti stúdió, a Taller 301 tervét találta a legjobbnak.
Megoldandó problémák
A tervezőcsapatnak nem kevés problémával kell megküzdenie. A kiszemelt területet sajnos sem szakmai, sem lakossági szinten nem igazán „ismerik el”: kevés a fejlesztési elképzelés, hiányoznak a szakemberek, a helyiek sem úgy gondolnak a folyópartra, mint kiaknázható lehetőségre, és nehézkes a befektetők bevonzása projektszinten.
Urbanisztikai szempontból óriási gát, hogy a város identitása nincs megfelelően meghatározva, a köztéri funkciók hiányoznak vagy leromlott állapotúak, a közlekedési infrastruktúra fejlesztésre szorul, az óvárosi rész el van zárva a Dnyepertől és a folyóparti területek nem igazán részei a városnak.
Az építésziroda a problémalista mellett felmérte a városban rejlő potenciált: pl. sok-sok park és tér van itt, de ezeket „védeni” kell a kereskedelmi kiaknázástól, a városfejlesztéshez szigorú szabályozás és jövőbe tekintés kell szerintük. Ennek érdekében tárgyalásokat folytatnak az önkormányzattal, de egyelőre nincs még arra vonatkozó pontos előrejelzés, hogy a projekt mikor és hogyan valósul meg – ha egyáltalán.
A folyópart mint alkotóelem
Mint ahogy például a Brezina mellékfolyója a Dnyepernek, ugyanígy a folyópartnak is természetes és szerves “városi” alkotóelemmé kellene válnia a gyalogosok és biciklisták számára. Az építésziroda előtt így két kihívás tornyosul: a város hogyan hidalhatja át (szó szerint és átvitt értelemben is) az infrastruktúra által okozott szakadékot a Dnyeper partján, illetve hogyan animálható a város és a hatalmas zöld terület közötti kapcsolat új csomópontok, funkciók kialakításával?
A projekt középpontjában olyan „vadátjárók” állnak, amelyeket városi használatra alakítanának ki. Jelenleg autóút zárja el a folyópartot a parktól, de egy sor „zöld fennsík” révén közvetlen lenne az összeköttetés és ezekhez különböző funkciók is tartoznának (pl. kikötői strand a Dinamo stadion közvetlen szomszédságában, egész évben használható sípálya, vagy kulturális központ). Emellett a közlekedést sem akadályoznák, az ugyanúgy maradhatna a folyóparton, a vadátjárók alatt megbújva.
A város és a park között kör alakú hidakat is kialakítanának, amelyek egyfelől a magassági különbségeket leküzdve kilátóként és közösségi térként is funkcionálnának (lenne itt mosdó, turista információ, bolt és biciklitároló), illetve egyéb közlekedési csomópontokkal összekötve megkönnyítenék a gyalogosok eljutását A pontból B-be. A könnyebb és gyorsabb eljutás érdekében pontonhidak építését is javasolják, ami az idő rövidsége és a költségcsökkentés szempontjából érthető is, és az EB-re mindenképpen el kellene készülniük.
Az első sípszóig mindenesetre már nincs sok idő, ami biztos, hogy itt rendezik az foci EB döntőjét július elsején.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Ti mondtátok