Vízparti fejlesztések blog
A blog 2011 márciusában indult azzal a céllal, hogy európai vízparti fejlesztéseket mutassunk be. Azóta mind témában, mind földrajzilag átléptük a határokat és ma már minden olyan projektről, fejlesztésről, eseményről, természeti képződményről szívesen beszámolunk, ami vízzel kapcsolatos, legyen az bárhol a világon.
Ha szívesen olvasnátok valamilyen projektről, vagy más javaslatotok, észrevételetek van, küldjetek e-mailt: vizpartifejlesztesek@gmail.com
Design: Sabotagegrapic
Blogfejlesztés: LumiNet
Mobilgát és Dunakorzó – Úszik-e az árral Szentendre?
Szentendrén valami megváltozik. A város 333 méteres szakaszon elbontja a jelenlegi gátat és helyébe mobilgát-rendszert alakít ki, egyúttal átalakul a Duna parti sétány. Közelebb vagy éppen távolabb kerül a város a folyóhoz? Mi az elsődleges cél, látvány vagy funkció? Mit kommunikál az önkormányzat és mit gondolnak a helyiek? Valami végérvényesen megváltozik. De addig még mennyi víz folyik le a Dunán?
Legény a gáton?
A gáttest még a 60-as években épült, majd’ ötven éven keresztül betöltötte a funkcióját, de a 2002-es és 2006-os árvizeknél már olyan szinten meggyengült, hogy csak jelentős anyagi ráfordításokkal és sok munkaórával lehetett a várost megvédeni. A hat évvel ezelőtti árvíznél csak homokzsákból mintegy félmilliót használtak fel, az összköltség elérte a 120 millió Ft-ot, a lakosság pedig önkéntes alapon mintegy 38 millió forintnyi védekezési munkát végzett térítésmentesen.
Már ekkor megfogalmazódott a városvezetésben, hogy a gátrendszert meg kell erősíteni, meg kell újítani, hiszen egy dologban mindenki egyetért(ett): Szentendre a jelenlegi formában nem úszna meg egy következő árvizet, a történelmi belváros, a korzó és környéke közvetlen veszélyben van. 2009-ben a gát tervezésére nyert 40 millió Ft-ot a város, 2011-ben pedig a „Szentendrei árvízvédelmi védmű megerősítése és átalakítása a történelmi óváros védelmének érdekében” c. pályázati anyag részesült 100%-os támogatásban (1,3 milliárd Ft), így a beruházás egy fillérjébe sem kerül a városnak.
A végleges tervek megszületéséhez kellett az a 2007-es „Szentendre Dunakorzó környezetalakítása és a Duna-parti Művelődési Ház épületegyüttes átalakítása” tervpályázat is, melynek keretében a teljes Dunakorzó megújítására várt javaslatokat a város, elsősorban az árvízvédelmi gondok megoldása érdekében. Megosztott I. díjban az XYZ Építész Stúdió Kft. (vezető tervező: B. Szabó Veronika) és Puhl Antal Építész Irodája Kft. (vezető tervezők: Puhl Antal és Dajka Péter) részesült. A pályázattal a kiemelt uniós projektek között is harcba szállt a város, de végül forrást nem kapott, megvalósulni egyelőre nem fog. Annyi érdekesség még a pályázathoz, hogy a Puhl Antal Építész Irodája Kft. terve, melyet az önkormányzat is támogatott, már akkor is a mobilgátas megoldást javasolta.
Mi a mobilgát, mobil árvízvédelmi fal lényege?
A szakemberek és képviselők több külföldi példát is megnéztek, Európában már bevett módszernek számít, Ulm, Linz, Prága is használja, és a megvalósíthatósági tanulmányok szerint nemcsak költséghatékony, de esztétikai szempontból is megfelelő.
Legközelebb hozzánk Párkányban van hasonló rendszer (Szlovákiában elsőként), ott a komptól a hídig terjedő 300 méteres sávon valósították meg. Magas vízállás esetén a régi gát már nem tudta volna megvédeni a Duna-partot, a szivárgások miatt félő volt, hogy átszakad a fal és elönti a belvárost. Az árvízvédelmi rendszer EU-s forrásból valósult meg, egy része stabil, tehát állandó „része” a folyópartnak, a mobil rendszert nyolc méteres vízállás esetén rakják hozzá. A döntés azért esett erre a javaslatra, mert gyorsan kivitelezhető; a sétány és látkép érdekében elvetették a három méter magas betonfal megépítését. A projekthez kapcsolódóan a város saját forrásból felújította a sétányt, padokkal, lámpákkal, zöld felülettel.
Mindez hogy fog kinézni Szentendrén? A Szentendre 1000 év+ program keretén belül megvalósuló árvízvédelmi fejlesztés célja „a Duna szentendrei belvárosi szakaszának árterében élő emberek és javaik, a pótolhatatlan történelmi értékek, valamint a helyi vállalkozások és tulajdonok védelme az árvizekkel szemben”. A fejlesztések lényege kettős: a gát 2,5 km-es szakaszát megerősítik, egy 333 méteres szakaszon pedig mobil árvízvédelmi falat alakítanak ki, amelyet csak készültség esetén „vetnek be”, alapesetben nem zavarja a Dunakorzó életét, nem befolyásolja a városképet.
Mit gondolnak a helyiek?
Az elmúlt években hatalmas volt az ellenállás a helyiek részéről a mobil rendszerrel kapcsolatban. Magyarországon ez az első eset, hogy mobil árvízvédelmi falat építenek, felmerül, hogy tesztelés híján, éles bevetés esetén hogyan teljesít a fal, valóban ellenáll-e a hatalmas víztömegnek. Már a Római-part esetén is felmerült hasonló megoldás, ott is nagy volt a kétely (itt tovább bonyolódik a helyzet, a Fővárosi Közgyűlés döntött a római-parti ideiglenes árvízvédelmű megépítéséről, a partvédőmű építésére vonatkozó támogatási szerződés megkötéséről, miközben civilek környezetrombolást emlegetnek).
A Társaság az Élhető Szentendréért Egyesület egyik kifogása, hogy a régi gát már a városkép szerves részévé vált, közösségi tér lett belőle, ahová minden korosztály szívesen járt. Attól tartanak, hogy a Dunakorzó elveszti báját, mostani jellegét, és sérelmezték a sétány hatalmas fáinak kivágását is.
Az ellenérvek között szerepel, hogy a mobil rendszer drága, annak ellenére, hogy uniós pénzből épül meg, fenntartási, raktározási költségei sok pénzt emészthetnek fel, illetve speciális személyzet kell az összeszereléshez. Emellett a helyiek amiatt is aggódnak, hogy a biztosítók esetleg nem, vagy csak emelt tarifával kötnek majd biztosítást a környező épületekre.
Sok-sok kérdés, kétely merül(he)t még fel, éppen ezért az önkormányzat igyekszik a lehető legtöbb információt megadni a lakosságnak a jelenlegi és jövőbeni munkafolyamatoktól, pl. a gátépítéssel kapcsolatos „kérdezz- felelek” érdekében saját weboldala is van a projektnek (összes információ, képek, GYIK).
Mi jön most?
A munkálatok szeptemberben kezdődtek és egy évet vesznek igénybe, a nyertes konzorcium a Swietelsky Magyarország Kft. és a Kötiviép-B Kft. Jelenleg a mobil fal befogadó szerkezetét szerelik. A beruházástól nemcsak azt várja a városvezetés, hogy védelmet nyújt az árvizek ellen, de a magyar szinten egyedülálló megoldás turisztikai szempontból is nagy lökést adhat Szentendrének.
A gyakorlatban ez úgy néz ki, hogy a gát helyére az utca szintjével azonosan a jelenlegihez hasonló gyöngykavicsos sétány kerül, a szélére pedig vízzáró beton résfal, melyből szintkülönbség nélkül csak a mobil elemeket befogadó szerkezet látszik árvízmentes időszakban. Vészhelyzetben alig nyolc óra alatt feláll a mobilrendszer, melynek lényege, hogy egymásra helyezhető, stabil, vandálbiztos acélelemek „koronamagassága” 1,35 méterrel kerül a mértékadó vízszint fölé, és a korábbi gátnál is magasabb, így a szakemberek megoldottnak látják az árvízvédelmet. A mobil védelmi rendszer kiépítése mellett/után a sétány is megújul, a tervek szerint újabb pályázati forrásokat vennének igénybe, amellyel a közvilágítást, a burkolatot és az utcabútorokat fejlesztenék.
(Organizációs helyszínrajzok: 2012, 2013.)
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Trackbackek, pingbackek:
Trackback: Mandiner blogajánló 2012.12.21. 15:15:02
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
aeidennis 2012.12.20. 10:11:53
A Rómain pedig nem a mobilgáttal van a fő probléma, hanem az indokolhatatlan feltöltéssel: dunaiszigetek.blogspot.hu/2012/12/folyamhidraulika-szempontu.html
OkoskaTo:rp 2012.12.20. 10:31:51
Korzózni nem kavicsálló zárt bakancsban szoktak.
Ilds. 2012.12.20. 11:38:27
Az árvizek miatt már ideje volt lépni!!!
Szép lesz, várom. Kedvenc helyem egyike Szentendre, dunai korzója!!!
:)
aeidennis 2012.12.20. 12:41:04
khmm... 2012.12.20. 13:06:17
www.zement.at/index.php/7-news-teaser/192-mobiler-hochwasserschutz-in-der-wachau
www.wasseraktiv.at/resources/files/2012/3/14/2160/15-tag2-vortrag-bodenstein-brandstetter.pdf
(a második felében van releváns infó)
felucca 2012.12.20. 14:22:34
Ez most vicc, vagy tényleg ez a mentális állapota szegény kis országunknak? Költözzünk el?
felucca 2012.12.20. 14:23:38
Szerinted a tervezőnek ez a tény elkerülte a figyelmét? Akkor ideje, hogy szóljál neki!
pernahajder Campbell 2012.12.20. 14:33:20
És miért? Mert ők ezt így szokták meg.
Pff... Elmeroggyantak.
Rézfánfütyülő fűzangyal 2012.12.20. 14:34:21
budafok.tk (törölt) 2012.12.20. 17:41:00
innovation 2012.12.21. 08:15:53
agyameldobom42 2012.12.22. 23:38:01
Ami arvizvedelmileg gondolom elonyosebb, de a reginel biztosan nem szebb.
nomad · http://szkaresz.blog.hu/ 2012.12.28. 15:44:01
Vaandor 2013.01.07. 15:27:26
A bejegyzés is írja, hogy "a gát 2,5 km-es szakaszát megerősítik, egy 333 méteres szakaszon pedig mobil árvízvédelmi falat alakítanak ki."
A poszt végén levő helyszínrajzokról az is kiderül, hogy a mobilgátas szakasz a Bem József és a Péter Pál utcák közé esik. A többi helyen "Mellvédfal építése" van feltüntetve, gondolom mögé visszatöltik majd a jelenlegi töltés szintjét, hogy azért ki lehessen látni. Csak az már nem kell, hogy viselje a víz nyomását.
Lakásfelújító Feri · http://www.lakasfelujitas1.hu 2013.02.05. 08:13:16
A megnyitó, vagy a felállítás napján gazdát cserél...
Európa más országaiban is van kábellopás?
Sétálni kavicson nehézkes lesz.
Miért nem helyi vállalkozókat vonnak be, közmunkásokkal?
Karl Friedrich Drais der Freiherr von Sauerbronn · http://darazskarcsi.blog.hu 2013.02.15. 17:46:15
Ezért megelőlegzem a bizalmat, és remélem, nem cseszik el Szentendrén. A szép nagy fákért mondjuk kár.
Ti mondtátok