Vízparti fejlesztések blog
A blog 2011 márciusában indult azzal a céllal, hogy európai vízparti fejlesztéseket mutassunk be. Azóta mind témában, mind földrajzilag átléptük a határokat és ma már minden olyan projektről, fejlesztésről, eseményről, természeti képződményről szívesen beszámolunk, ami vízzel kapcsolatos, legyen az bárhol a világon.
Ha szívesen olvasnátok valamilyen projektről, vagy más javaslatotok, észrevételetek van, küldjetek e-mailt: vizpartifejlesztesek@gmail.com
Design: Sabotagegrapic
Blogfejlesztés: LumiNet
Ongeim’l Tketau, a mikronéz csoda
Lassan megérkezik az igazi nyár, eljön a tengerparti nyaralások, az úszás, búvárkodás és a balszerencséseknek a medúzacsípések ideje. Van azonban egy hely a Csendes-óceán közepén, ahol milliónyi medúza él, mégis anélkül lehet úszkálni közöttünk, hogy bármelyik megcsípné az embert.
Az állatvilág legnagyobb migránsai közé tartoznak az aranymedúzák
Ez a hely a mikronéziai Palau-szigetvilág, ahol mintegy 70 sós vizű tengeri tó található. A tengeri tavak a tengervíz olyan izolált részei, melyeket szárazföld vesz körül. Mészkősziklákba vájt csatornák, alagutak kötik őket össze az óceánnal. Valamennyi tengeri tó egyedi karakterekkel bír: mélység, méret, alak és térfogat, csatornák száma, sótartalom és hőmérséklet szerint lehet megkülönböztetni őket, ennek megfelelően más-más fajok találnak otthonra egy-egy ilyen tóban.
A szigetvilághoz tartozó Rock Islands nem véletlenül a Világörökség része
A leghíresebb tengeri tó az Ongeim’l Tketau (OTM), ismertebb nevén a Medúza-tó, melynek felső rétegében 13 millió medúza él. Egy kb. 12.000 éves, 420 méter hosszú és 30 méter mély medencéről van szó és ez az egyetlen tó Palaun, melyet látogathatnak turisták.
A tavak a szigetet borító mészkő réteg behorpadásával és az óceán betüremkedésével jöttek létre
Az OTM-ben kétféle medúzafaj él: az aranymedúza (Mastigias papua etpisoni) és a kevésbé gyakori holdmedúza (Aurelia sp. 4. Fragile). Az átlátszó holdmedúzák kecses úszók vagy ha éppen nem úsznak, akkor mozdulatlanul lebegnek a vízben. A nappalokat általában a mélyben töltik, éjszaka pedig a vízfelszín közelébe mozognak, hogy táplálékhoz jussanak. Ezzel szemben az arany medúzák mutualista kapcsolatban élnek a mikroszkopikus óceáni algákkal.
Csípésük nagyon gyenge, alig észrevehető, köszönhetően evolúciós fejlődésüknek, nincs ragadozó, ami ellen védekezni kellene, mellesleg elszaporodásuk is ennek köszönhető.
Sok búvár bakancslistájára felkerül a tó
Amber Arbucci fotós viszont művészi szempontból érintette meg a medúzák világa
Mindkét medúzafaj életének nagy része vándorlással telik a tó egyik részéből a másikba. Az aranymedúzák a nap mozgását követik, hogy a testükben élő algákat fényhez juttassák, amely a fotoszintetizáláshoz és így a tápanyaghoz szükséges. Napfelkeltekor elindulna a tó keleti részébe, délután, ahogy a nap elkezd lemenni, visszamennek a medence nyugati részébe. A holdmedúzának nincs ennyire konkrét haladási iránya, a fix pont az éjszakai lebegés a vízfelszín közelében.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Ti mondtátok