Vízparti fejlesztések blog
A blog 2011 márciusában indult azzal a céllal, hogy európai vízparti fejlesztéseket mutassunk be. Azóta mind témában, mind földrajzilag átléptük a határokat és ma már minden olyan projektről, fejlesztésről, eseményről, természeti képződményről szívesen beszámolunk, ami vízzel kapcsolatos, legyen az bárhol a világon.
Ha szívesen olvasnátok valamilyen projektről, vagy más javaslatotok, észrevételetek van, küldjetek e-mailt: vizpartifejlesztesek@gmail.com
Design: Sabotagegrapic
Blogfejlesztés: LumiNet
A belgrádi CET projekt
2011. február 18-án a Belgrádi Önkormányzat nemzetközi, egyfordulós építészeti pályázatot hirdetett a Beton Hala Waterfront Központ megtervezésére. A Központ a város új “vízi bejárata” lesz a történelmi negyed irányába, olyan kortárs építészeti fókuszpont, amely a vibráló gyalogos övezetet köti össze a város legrégebbi részével.
Mi a Beton Hala?
Egy 1936-1937 között épített egyszerű, modernista (köz)raktárépület a kikötőben. 25 m szélességével és 330 m hosszúságával ugyan eléggé „ráül” a látképre, de elhelyezkedése számos lehetőséget rejt magában. Az elmúlt évtizedekben elhanyagolták, de pár éve felújították és bárok, éttermek, boltok „utcájává” alakították és az autós forgalmat is kitiltották. Megőrzése/átalakítása már csak azért is fontos, mert szinte ez az egyetlen fennmaradt épület, amely a korábbi kikötői tevékenységre és fontos ipari szerepvállalásra utal.
Mi legyen a Beton Hala?
A gazdasági és stratégiai szempontból is fontos kikötői negyed építészetileg és urbanisztikailag is kiugrási lehetőség a város számára. Kapocs lehet a történelmi városnegyed és a Száva között, turisták és ittlakók számára egyaránt. A sikeres pályázat egyik alapeleme a kiírók szerint, hogy feloldja egyfelől a közlekedési problémákat, eltüntesse a fizikai akadályokat a vár és a kikötő között és egyszerre legyen múltőrző és jövőbe mutató.
További részleteket a pályázat briefjével kapcsolatban itt olvashattok.
Nemzetközi pályázat hazai nyertessel
A pályázatok nyerteseit május 13-án hirdették ki, a pályázati anyagokból készült kiállítást 2011. június 17-től nézhetjük meg. A zsűri tagjai: Dr Darko Radovic, Roberto Simon, Josep Acebillo, Dr Kurt Puchinger, Dragan Djilas, Vladimir Lojanica, Milica Grozdanic, helyettesítő zsűritagok: Dejan Vasovic, Dr Ana Miljacki.
Megosztott első helyezett (25.000 euró díjazás)
ARCVS: Branislav Redžić, Dragan Ivanović, Zoran Milovanović, Zoran Đorović, Vesna Milojević, Boris Husanović, Marko Todorović, Predrag Stefanović; szerkezeti konzulens: Sreto Kuzmanović
A projekt a zsűri szerint kiemelkedik a többi közül, egyszerű, mégis komplex megoldásával. A színes tető, az épület teremtette új terek összhangban vannak a történelmi negyeddel, egyúttal számos új funkciót nyújtanak a belgrádiaknak. A terv egyik alappillére, hogy az új központ bármely pontjáról jól látható a Száva összes hídja, a Modern Művészetek Múzeuma és a „Győztes” szobrais.
Sou Fujimoto Architects: Sou Fujimoto; konzulens: Ove Arup Japan
A zsűri szerint ez a pályázat tartalmazza a legnagyobb emblematikus potenciált. Merész, ikonikus szerkezetet javasol, amely komplex „párbeszédbe” elegyedik a Kalemegdan heggyel, szinte belekúszik abba és összekapcsolja a múltat a 21. századi dizájnnal. A Beton Hala statikus épületét a rámpák fluid szerkezete töri meg.
Megosztott harmadik helyezett (7.500 euró díjazás)
Dejan Miljković, Jovan Mitrović, Aleksandar Rodić, partnerek: Miloš Milivojević, Vuk Lukić, Dejan Mitrović, Aida Hadžiahmetović, Iva Olujić
Egyszerű, de nagyszerű javaslat, amely két szintre osztja a tájat hatalmas kiterjedésű tetejével. A zöld tető belenyúlik a hegybe és rányúlik a Beton Hala épületére. Az épület maga a táj lesz, a táj pedig az épület. Minden funkciót magában rejt, könnyű megközelíteni és városszerkezetileg is egy egységet képez.
MX_SI architectural studio: Boris Bežan, Hector Mendoza Ramirez, Mara Gabriela, Partida Muňoz, Oscar Espinosa, Olga Bombač
A realisztikus, könnyedén megépíthető terv megragadja és újraértelmezi Belgrád történelmi énjét és érdekes városszerkezetét, és magában rejti a terjeszkedés lehetőségét is. A logikai sémát különbözőképpen is lehet értelmezni, abból improvizálni is lehet, ilyen szempontból egyedülálló a zsűri szemében.
Dicséretben részesült (5.000 eurós díjazás):
Territorio Aranea SLP: Martin Lopes Robles, Luis Navarro Jover, Federico Tomas Serrano, Marta Garcia Chico, Cristina Aleson, Crsitiva Jovar
Azon túl, hogy minden követelménynek megfelel, a terv egy hihetetlen pluszt is tartalmaz, egy Trópikus Kertet, amely szokatlan urbanisztikai élményt ígér.
A zsűri elismerésében részesült (pénzdíj nélkül):
Redux: Janghwan Cheon, Derik Eckhardt, Felipe Colin, Christopher Paulsen, Donghyun Kim, Jonathan Culp, Gabee Cho
A tervezők a helyszínt több részre osztották, hogy sokoldalú és könnyen alakítható szerkezetet formáljanak, amely összhangba hozza a topográfiai egyenetlenségeket és a funkciókat. A különböző gyalogos és biciklis utak pedig egységbe fogják a terepet.
További képeket itt nézhettek meg.
Egyéb pályamunkák
EGA_Erik Giudice Architects: Erik Giudice, Federico Mannella, Lars Almgren
A tervezők tulajdonképpen egy nyitott tájat alkottak meg, amely a spontaneitásra és a kreativitásra épít. A kissé futurisztikus központ a jelenlegi Beton Hala-hoz kapcsolódik, melynek szerves része a park és a vízparti sétány is. A látványt fokozza, hogy az épület transzparens, azaz a vártól a folyóig és a folyótól a várig könnyedén átláthatjuk az egész terepet.
További képeket itt nézhettek meg.
Az egész tájat felemelte a tervező és a Beton Hala szintjére hozta, ide helyezve a különböző funkciókat is és a közlekedési útvonalakat (villamos, gyalogos és biciklis utak, gyaloghíd) is. A zöld tető parkként és élményhelyszínként szolgál, és kiállítótérre, kereskedelmi negyedre és egyéb funkcionális terekre is gondolt Hohyun Park.
További képeket itt nézhettek meg.
Modostudio: Fabio Cibinel, Roberto Laurenti, Giorgio Martocchia; Milos Zivkovic, Miomir Zivkovic
Az építészeti koncepcióban megtartották a történelmi elemeket (a Vár és a Beton Hala árkádjainak és oszlopainak ritmusa), ezeket ötvözték modern szerkezetekkel, és a teret 4 részre osztották: terasz, kereskedelmi épület, kiállítóterem, közlekedési zóna és parkoló.
További képeket itt nézhettek meg.
Lompreta Nolte Arquitetos és Mequetraffic Studios
A brazil építészcsapat a tájat használja összekötő kapocsként az egyes funkciók elrendezéséhez. A vezérmotívum a hosszú „sugárút”, amely az alacsonyabban fekvő dokkokat és a magasabban fekvő parkot és a várat köti össze.
További képeket itt nézhettek meg.
Ez a terv is a Vár árkádjainak vonalát veszi alapul és alakítja át modern, zöld és ikonikus épületkomplexummá. A park kiterjesztése a természeti környezet megtartásában, a gyalogosok és biciklisek akadálymentes közlekedésében és a káros környezeti hatások csökkentésében is fontos szerepet játszik.
További képeket itt nézhettek meg.
A dizájn horizontálisan kiterjesztett egységeket használ, amelyeket rámpák kötnek össze, így a közlekedés könnyű, a táj pedig átlátható. A központi épületet landmarként vizionálják, amely nem telepszik rá a történelmi negyedre, de mégis újfajta, modern leheletet ad a városnak.
További képeket itt nézhettek meg.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Kászon Tomi · http://kulturjunkie.blog.hu 2011.05.29. 12:07:13
mrbloodbunny · http://mrbloodbunny.blog.hu/ 2011.05.29. 12:26:10
teneriferepülőjegy · http://teneriferepulojegy.hu 2011.05.29. 12:34:55
Gazdag földmíves polgár gyermeke, part II 2011.05.29. 13:06:24
Kuruttya 2011.05.29. 13:34:39
Gazdag földmíves polgár gyermeke, part II 2011.05.29. 14:37:12
Mitől multikulti? Talán, mert a formavilága egy az egyben acél, plexi olasz-francia-angol legkisebb közös többszöröst tükrözi. De hogy ne az jöjjön le a mondandómból, hogy verem a mellkasom a magyarkodással, pl.: a japán modern építészet pont ennek az ellenkezője. Végtelenül önző és lenyűgöző. Sztm ez lenne a helyes út nálunk is (persze nem japánul megalkotva).
Nem direkt épületek vannak nálunk, hanem nagyon csúnya szóval élve transznacionális. Erre tökéletes példa a CET. És sztm nem az a helyes kérdés mitől lenne magyarabb bármelyik épület, hanem hogy miért ne lehessen magyarabb?!
Kuruttya 2011.05.29. 14:47:42
A multikulti szó jelentésében pedig úgytűnik eltérőek a véleményeink. Az nálam (és a wikipediaban is egyébként) pont a kultúrák különbözőségének elfogadása és ünneplése. Amit te leírsz, az meg az ellenkezője.
A Japánoknál mire gondolsz? Nem annyira vagyok otthon a kortárs japán építészetben, de pl. Tokyoról ez ugrik be:
pic.templetons.com/brad/photo/japan/tokyo-above/img_6146.jpg
Ami hát nem kifejezetten egyedi:)
Ti mondtátok