Vízparti fejlesztések blog
A blog 2011 márciusában indult azzal a céllal, hogy európai vízparti fejlesztéseket mutassunk be. Azóta mind témában, mind földrajzilag átléptük a határokat és ma már minden olyan projektről, fejlesztésről, eseményről, természeti képződményről szívesen beszámolunk, ami vízzel kapcsolatos, legyen az bárhol a világon.
Ha szívesen olvasnátok valamilyen projektről, vagy más javaslatotok, észrevételetek van, küldjetek e-mailt: vizpartifejlesztesek@gmail.com
Design: Sabotagegrapic
Blogfejlesztés: LumiNet
Hajómalom állomások mint Budapest jelképei?
Nyáron elindulhat a valóban használható menetrend szerinti hajóközlekedés a Dunán. A projekt hosszú évek óta tematizálja a közbeszédet, időről-időre újabb ötletek kerülnek elő arra vonatkozóan, miképp lehetne fejleszteni Budapest vízi tömegközlekedését és ráadásul úgy, hogy az új közlekedési járműveknek olyan egyedi, karakteres jellege legyen, mint a velencei gondoláknak vagy a londoni emeletes buszoknak. Az ilyesfajta városjelkép azonban általában magától alakult ki, nem tervezőasztalokon született meg. Egykoron Budapestnek is voltak hasonló jelképei, csak mára a feledés homályába merültek: ilyen például a hajómalom.
A 2005-ben kiírt, "Ötletpályázat Budapest új építészeti jeleire" pályázat egyik nyertes munkája volt az Ásztai Bálint és Trummer Tamás építészmérnökök által tervezett hajómalom, melynek ötlete Budapest fénykorába nyúlik vissza. A XX. század elején Budapestet Európa éléskamrájának is nevezték, a világ második legnagyobb malomipari központja volt Chicago után. A főváros rengeteg malomépülettel büszkélkedhetett, az épületek mellett párhuzamosan több száz hajómalom is üzemelt a Dunán, szerves részét képezve Budapest látképének. A XX. század második felére azonban gyakorlatilag az összes hajómalom megsemmisült, hírmondónak Ráckevén maradt fenn egy, melyet 2006-ban rekonstruáltak.
Az építészek pályázati anyagukukban olyan vízibusz állomásokat álmodtak meg, melyek valójában hajómalmok. Az állomások helyét a már a meglévő közösségi közlekedési rendszerhez igazították.
Koncepciójukban a hajómalmok legkarakteresebb elemét kívánták hangsúlyozni, így jelentősen megnövelték a kerekek méretét, a fix hajótest pedig magába a kerék belsejébe, a „csapágyba” került – a fix belső terek körül forog a kerék. Az így megnövelt – de nem túldimenzionált - kerekek a túlsó partszakaszokról is jól beazonosíthatóak lennének és jól felismerhető budapesti elemekké válhatnának. A kerekek a Duna dimenziójához igazodva 8-9 méter magasak lehetnének.
A vízzel hajtott kerekek energiát termelnek, de mivel már nincs mit őrölni velük, részben az újraértelmezett malomkerék oldaná meg az állomások energiaszükségét.
Az állomások a pusztán közlekedési funkción kívül több elemmel bővülnének: kiállítóhelyek, koncerttermek, kávézók kerülnek benne kialakításra, így hozván közelebb a Dunától elszakított várost a vízhez.
További látványterveket itt találtok.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
proligarcha · http://fityiszt.blog.hu/ 2012.04.20. 14:40:28
chipanddale74 · http://www.autosvilag.com 2012.04.20. 15:30:51
Kinai cuccok blog · http://kinaicuccok.blog.hu 2012.06.01. 11:29:20
Egyáltalán nem emlékeztetne a hajómalomra sem a formája, sem a mérete.
tehtube 2012.08.27. 00:58:11
Feleslegesen nagy, nehéz, bonyolult. A könnyed hajómalmok is nagyon akadályozták a hajózást, azért (is) tűntek el.
Ti mondtátok