Vízparti fejlesztések blog
A blog 2011 márciusában indult azzal a céllal, hogy európai vízparti fejlesztéseket mutassunk be. Azóta mind témában, mind földrajzilag átléptük a határokat és ma már minden olyan projektről, fejlesztésről, eseményről, természeti képződményről szívesen beszámolunk, ami vízzel kapcsolatos, legyen az bárhol a világon.
Ha szívesen olvasnátok valamilyen projektről, vagy más javaslatotok, észrevételetek van, küldjetek e-mailt: vizpartifejlesztesek@gmail.com
Design: Sabotagegrapic
Blogfejlesztés: LumiNet
Mentünk vagy pusztítunk: mi lesz veletek korallok?
Ahogy az elmúlt években egyre nagyobb hangsúly került a környezetvédelemre, egyre többen és hangosabban kiabálták, hogy a korallok (más néven virágállatok) megmentése kulcsfontosságú, nemcsak természetvédelmi vagy turisztikai okokból, de nemzetgazdasági tényezők miatt is. Ha meg akarjuk menteni a korallzátonyokat, amelyek legnagyobb ellenségei az éghajlatváltozás és a környezetszennyezés, bizony a bolygómérnökség (az éghajlatváltozásba való szándékos beavatkozás, geoengineering) területén is innovatív megoldások szükségesek.
Törékeny egyensúly (Fotó: Coralvita)
A közelmúltban megjelent egy tanulmány az Egyesült Államokban a Nemzeti Óceáni és Légköri Igazgatóság megbízásából, amely részletezte azokat a beavatkozásokat, amelyek szükségesek lehetnek az okozott károk megállításához, a korallkolóniák újjáélesztéséhez. Ugyanis 1980 óta a korallzátonyok mennyisége a világ óceánjaiban 30-50 százalékkal csökkent és ahogy a bolygónk melegszik, a probléma csak súlyosbodik. A vörös lámpa nemcsak a koralloknak villog, hanem az emberiségnek is.
Életbe vágó cselekedni (Fotó: Bethesdagreen)
A tanulmányban két módszert vázoltak fel a korallok megmentésére. Az egyik a korallok tervezésére összpontosít, a másik olyan beavatkozásokat tartalmaz, mint például a korall embriók és spermiumok lefagyasztása, majd későbbi felolvasztása a biológiai sokféleség megőrzése érdekében (a Nagy-korallzátony megmentésére az ausztrál tudósok már pár évvel ezelőtt spermabankot hoztak létre). Hogy pontosan miképp képzelik megvalósítani a két lehetőséget globálisan, az még nem teljesen világos, a jelentés pontjai részletesebb kidolgozásra várnak, de a helyzet sürgősségére mindenképpen rávilágítanak.
Az első módszer lényege, hogy az óceán mélyéből hidegebb vizet pumpálnak a felszíni víz lehűtésére, hogy a tengervíz felmelegedése ne ölje meg a korallokat. Emellett a tengeri víz kémiai állapotát megváltoztatnák úgy, hogy kevésbé legyen savas. Ennek érdekében tengeri növényeket ültetnének, hogy az óceán lúgosabbá váljon. A korall-embriók és a sperma fagyasztása tekintetében a tudósok ezt 16 korallfajjal sikeresen elvégezték, de nagy a veszélye annak, hogy a fagyasztási folyamat károsíthatja a szaporítósejteket.
A tanulmány ugyan nem tartalmazza ezt a megoldást, de vannak, akik a korallok kapcsán is a 3D nyomtatóval készített mesterséges rendszerekkel pótolnák a pusztuló korallzátonyokat, bár ez azért még messze van a tömeggyártástól.
Nem is annyira új technológia már (Fotó: 3dnatives)
A technológia és a tudományok fejlődésével bízunk benne, hogy amit az ember a múltban tönkretett, azt a jövőben a rendelkezésre álló új eszközökkel ki tudja javítani, vagy legalább meg tudja állítani jelen esetben a korallok pusztulását. A korall ökológiai szerepe pótolhatatlan: védelmet és táplálékot biztosítanak a halak és élőlények számára, valamint a sáncszerű szerkezetük óvja a partvidékeket a veszélyes hullámoktól.
Színkavalkád (Fotó: Tetitah)
Lenyűgöző formák (Fotó: El Politico)
Akció közben (Fotó: Outride)
Meg kell védeni (Fotó: Science)
És hogy mennyire hasznosak a korallok, azt lezárásképpen egy vizuális koncepción keresztül mutatjuk meg, ez a Coral Cities vagyis korall városok. Megálmodója Craig Taylor, aki dizájnerként világéletében megszállottan kutatta a városi formákat. Színes korallokon keresztül mutatja meg az egyes városok közlekedési hálózatát. A modell alapja a központból kiinduló forgalom 30 perces etapokban, ez lett végül 3D-s verzióban egy mozis szoftver segítségével vizualizálva.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Ti mondtátok