Vízparti fejlesztések blog
A blog 2011 márciusában indult azzal a céllal, hogy európai vízparti fejlesztéseket mutassunk be. Azóta mind témában, mind földrajzilag átléptük a határokat és ma már minden olyan projektről, fejlesztésről, eseményről, természeti képződményről szívesen beszámolunk, ami vízzel kapcsolatos, legyen az bárhol a világon.
Ha szívesen olvasnátok valamilyen projektről, vagy más javaslatotok, észrevételetek van, küldjetek e-mailt: vizpartifejlesztesek@gmail.com
Design: Sabotagegrapic
Blogfejlesztés: LumiNet
Hajómalom állomások mint Budapest jelképei?
Nyáron elindulhat a valóban használható menetrend szerinti hajóközlekedés a Dunán. A projekt hosszú évek óta tematizálja a közbeszédet, időről-időre újabb ötletek kerülnek elő arra vonatkozóan, miképp lehetne fejleszteni Budapest vízi tömegközlekedését és ráadásul úgy, hogy az új közlekedési járműveknek olyan egyedi, karakteres jellege legyen, mint a velencei gondoláknak vagy a londoni emeletes buszoknak. Az ilyesfajta városjelkép azonban általában magától alakult ki, nem tervezőasztalokon született meg. Egykoron Budapestnek is voltak hasonló jelképei, csak mára a feledés homályába merültek: ilyen például a hajómalom.
tovább »Margitszigeti álmok - MÉSZ hallgatói ötletpályázat
A Magyar Építőművészek Szövetsége 2010 novemberében ötletpályázatot hirdetett Magyarország valamennyi felsőfokú építész-, tájépítész-, településmérnök-, formatervező- és terméktervező hallgatója, valamint DLA, Phd hallgatók részére a Margitsziget déli csúcsa/Domonkos kolostor rendezésére. A pályázatra 46 pályamű érkezett, ebből 42 teljesítette a kiírás feltételeit.
Az már szinte közhelynek számít, hogy a Margitsziget Közép-Európa egyik legszebb városi parkja. Fekvése – a városban van, mégis „elhatárolja” a Duna – egyedülálló, és mindenki megtalálhatja számítását, pihenni vágyó, sportoló, helyi, külföldi, fiatal vagy idős. Sajnos az is köztudott, hogy a Margitszigetre igen csak ráférne egy „ráncfelvarrás”. Összes funkciója közül a közpark funkció a legerősebb, a többi sajnos szinte "elhanyagolható": bezárt teniszpályák, lepusztult szabadtéri színpad, a vendéglátás nem éppen minőségi volta és a kulturális pezsgés hiánya jellemzi. Persze így is szeretjük, de például a Sziget csúcsai rendezetlenek, kihalt területek, amelyek rendbetétele révén óriási lehetőség nyílhatna a komplex hasznosításra.
Feszt Dunafeszt 2011
Június 24-26. között tizenegy helyszínen, közel száz programmal búcsúzik Budapest az EU-elnökségtől. A záróeseményeken mindenki megtalálhatja a számára leginkább megfelelő programot, hiszen a Duna mindkét partja bővelkedik gazdag és tartalmas eseményekben.
Lesz sárkányhajó verseny, könnyű -és komolyzenei koncertek, a népzene és a musical iránt érdeklődők sem maradnak programok nélkül. A fészbúk generáció meghallgathatja Keshát, aki nosztalgiázni szeretne, szalonzene hallgatásával idézheti fel a régi Budapest atmoszféráját. Legtöbben, mire ezt a posztot olvassátok, már túl lesztek egy Múzeumok -és Templomok Éjszakáján, reméljük minél többen.
A legfontosabb helyszínek:
A részletes programot megtaláljátok a www.dunaparty2011.hu honlapján, jó hétvégét, jó programokat mindenkinek!
A dunai közlekedés lehetőségei Budapesten
Londonban nemcsak a turisták, hanem az ingázók is használják a vízitaxi nyújtotta szolgáltatásokat, hiszen utazás közben sokkal kényelmesebb a Temze szépségein merengeni, mint idegeskedni a reggeli dugóban. A kiváló közlekedési hálózatot naponta több ezer ingázó veszi igénybe a munkahelyre történő eljutáshoz. A szolgáltatás egyre dominánsabb mivoltát jelzi, hogy a 2012-es Londoni Olimpiához kapcsolódó személyszállításban is nagy szerepet szánnak a folyón történő közlekedésnek.
A jó példa tehát adott a dunai személyszállítás fellendítéséhez is. Városfejlesztési szakértők évek óta gondolkodnak egy olyan közlekedési struktúra létrehozásán, melynek lényegeként a Budapestre ingázók gépjárműveiket a város határán lévő parkolókban hagyják, munkahelyüket pedig menetrend szerinti hajóval közelítik meg. A Városkutatás Kft. statisztikái 2015-re 800.000 ingázóval számolnak.
tovább »
Búza és traktorok a Duna-parton
Elég utópisztikus elgondolás, de az tény, hogy régen volt búza a Duna-parton, még ha nem is mező formájában. Egykoron búzanagyhatalom voltunk, és Ferencváros volt a székesfőváros, sőt az egész ország éléstára. Ugyan az alábbi elképzelés az alkotó, Dévényi Márton szerint is inkább vicc, vagy kritika, mint terv, de egy posztot így is megér, mert az üzenete valós.
Úszó kápolna, avagy mobil és környezettudatos hit
A Szeretem Budapestet Mozgalom – a Budapesti Építész Kamarával közösen – "Szeresd Budapestet" címmel 2005-ben építészeknek, építészhallgatóknak írt ki Dunára fűzött építészeti pályázatot. Az ötletpályázat egyik apropója a Duna, a másik a jelhiány volt. E kettőnek meglehetősen érdekes és elgondolkodtató keveréke lett a vándorkápolna-hajó (röviden: úszó kápolna), amely stílusosan Kápolnás Gergely alkotása. A tervező 2005-ben diplomázott a BME építészmérnöki karán és építészhallgatók között díjnyertes pályaműve tulajdonképpen egy kis szignál, amely úsztatható lenne a Dunán. Mivel az építmény mobil, a Duna mentén több helyen is megnézhetnénk.
Ahogy Kápolnás Gergely képzeli
Megyeri híd - öt identitás egy hídban
Mi a közös Chuck Norris-ban, Szent István királyban, Zrínyi Miklósban és Stephen Colbert-ben?
Egy internetes szavazás kereteiben valamennyi lehetett volna a Megyeri híd névadója, de nem lett. Győzött Megyer.
A 2008-ban átadott, az M0-s északi Duna-hídjaként is ismert Megyeri híd Budapest újpesti részét köti össze Budakalásszal, átszelvén a Szentendrei-szigetet. A híd Szigetmonostorral kiegészülve összesen három közigazgatási területet érint. Az 1860 méter hosszú híd valójában egy hídszekció, amely öt hídból tevődik össze, építési költségei megközelítették a 65 milliárd Ft-ot.
© 2007 OKAutó - Több terület egy híd ölelésében
Ti mondtátok