Vízparti fejlesztések blog
A blog 2011 márciusában indult azzal a céllal, hogy európai vízparti fejlesztéseket mutassunk be. Azóta mind témában, mind földrajzilag átléptük a határokat és ma már minden olyan projektről, fejlesztésről, eseményről, természeti képződményről szívesen beszámolunk, ami vízzel kapcsolatos, legyen az bárhol a világon.
Ha szívesen olvasnátok valamilyen projektről, vagy más javaslatotok, észrevételetek van, küldjetek e-mailt: vizpartifejlesztesek@gmail.com
Design: Sabotagegrapic
Blogfejlesztés: LumiNet
A Víz Világnapjára: mikor jön már meg az eszünk?
A Víz Világnapjára egy erős Saint Exupéry idézettel és egy hasonlóan ütős fotópályázattal készültünk. “A víz semmi, ha nem tudod, mit jelent a hiánya. És az még nem élet, ha nem halsz szomjan.” A vízhez és annak hiányához egyre sokkolóbb adatok tartoznak: majdnem minden harmadik ember csak szennyezett vízhez jut hozzá vagy vízhiányos régióban él. 2050-re ez a szám 50%-ra is emelkedhet és milliók lesznek kénytelen elhagyni lakhelyüket. Ennek egyik legszemléletesebb példája Fokváros, ahol a világ nagyvárosai közül elsőként elfogyhat a víz.
A figyelemfelhívás egyik húsba vágó eszköze, ha olyan képeket lát az ember, ami visszaadja azt az érzést, hogy víz nélkül, legyen az bármilyen formában is, sehol nem lennénk.
A 2017-es National Geographic utazási fotópályázat képei pont ilyenek. Ámuljunk és gondolkodjunk el!
tovább »Jön Európa első víz alatti múzeuma
A Víz Világnapja alkalmából egyik nagy kedvencünk legújabb projektjét hoztuk: Jason deCaires Taylor most a Kanári-szigeteknél dolgozik, Lanzarote partjainál akarja megcsinálni Európa első víz alatti múzeumát, a Museo Atlantico 2 év múlva nyithat.
A szobrok 12-15 méter mélyen vannak
tovább »
Az ősi indiai módszer Nobel-díjat ér
A Víz Világnapján (március 22-én) újból kiosztották a Stockholm Víz Díjat, amit a világ legrangosabb vizes elismerésének, a víz Nobel-díjának is tartanak. Idén volt 25 éves az esemény, melynek ceremóniamestere nem más, mint Károly Gusztáv svéd király, a díjazott pedig 150 ezer dollárral és sok vállveregetéssel lesz gazdagabb.
Szárazság van, víz alig
tovább »
Kampányok a vízért
Az egyik legalapvetőbb dolog a világon, mégis sok ember számára a legkevésbé sem természetes. A Víz Világnapján megmutatjuk, hogyan harcolnak a vízért marketingesek és a kampányok megrendelői.
Rosszabb, mint a háború
Legalább 1 milliárd ember nem jut tiszta ivóvízhez, 2,5 milliárd ember pedig nem vagy alig tudja igénybe venni a higiénés szolgáltatásokat. A szennyezett víz csomó betegséget okoz, sőt, halált is, többet, mint bármilyen háború. A „Water Kills” (A víz öl) kampány a Water is Life és a Miami Ad School közös szerzeménye.
tovább »A fa, amely túlélte a cunamit
A Víz Világnapja alkalmából most nem sokkoló statisztikákat hoztunk, hanem egy igazi vizes túlélőt. Két éve Japánban hatalmas földrengés és szökőár pusztított, Rikuzentakata városát szinte teljesen lerombolva. A tengerpart mentén álló 70 ezer fából egy élte túl a katasztrófát, mára emlékmű lett belőle, 19 ezer áldozat emlékműve.
tovább »A Víz Világnapjára
A világon számos "kék lyuk" található - most talán a legszebbet mutatjuk meg, amely Belize-től 95 km-re található. A csodálatos képződmény szinte mértanilag szabályos kört képez, átmérője 300 méter, mélysége pedig 125 méter.
tovább »Ma van a Víz Világnapja
Jelentős eseménnyel indul a tavasz: március 22-én van a Víz Világnapja, az ENSZ 1992-es dublini döntése alapján.
Mert a víz többé nem adottság, hanem lehetőség. A Föld felszínének több mint 70%-át víz alkotja (ennek kb. 0,02%-át tavak, folyók, 97%-át az óceánok és tengerek teszik ki) a fogyasztható vízállomány viszont egyre kevesebb annak okán, hogy a népességszám növekedésévél egyre nagyobb tömegeket kell ellátni vízzel.
Egy jó ideje már mindenki előtt világos, hogy a világ a következő harcokat nemcsak az olajért, a termőföldért, hanem a vízért is megvívja majd. Míg Európában természetes, hogy az áruházak polcain halomszámra kaphatók a különféle ásványvizek, addig Afrikában sok helyen elérhetetlen, vagy luxus a tiszta víz. A felelősség a miénk is, gazdagabb országoké. A kérdés, készen állunk-e erre a felelősségre? Akarjuk vállalni az íróasztalokon túl is?
Ti mondtátok