Vízparti fejlesztések blog
A blog 2011 márciusában indult azzal a céllal, hogy európai vízparti fejlesztéseket mutassunk be. Azóta mind témában, mind földrajzilag átléptük a határokat és ma már minden olyan projektről, fejlesztésről, eseményről, természeti képződményről szívesen beszámolunk, ami vízzel kapcsolatos, legyen az bárhol a világon.
Ha szívesen olvasnátok valamilyen projektről, vagy más javaslatotok, észrevételetek van, küldjetek e-mailt: vizpartifejlesztesek@gmail.com
Design: Sabotagegrapic
Blogfejlesztés: LumiNet
Ocean's 8: a természet írja a forgatókönyvet
Óceánok és tengerek: ki közelről, ki távolról csodálja őket, gyönyörűek, misztikusak vagy éppen sokkolóak a beléjük dobált szemét miatt. Folyamatosan ontják magukból a meglepetéseket, a tudomány még mindig nagyon keveset tud a bennük végbemenő folyamatokról. Mutatunk pár érdekességet a világtengerekről.
Jégcsapok az óceánok mélyén
A BBC készített egy egészen elképesztő videót a víz alatti jégcsapokról, melyek nulla perc alatt jéggé fagyasztják a tengeri élővilágot. A jelenség (brinicle) a magas sótartalmú tengerek sajátja, mely akkor fordul elő, ha a felszíni jégpáncél alá beáramló, a tengernél sósabb és hidegebb víz megváltoztatja a tenger sótartalmát és jéggé fagy minden, ami él és mozog. A jégcsapokról a hatvanas évek óra tudnak a tudósok, de megörökíteni csak 2011-ben sikerült. Érdemes rászánni azt a két percet a film megtekintésére.
Vigyen el téged a Maelström!
Így fenyegették a középkor tengerészei a gyerekeket, amit azért nem kívánunk senkinek. A fogalmat eredetileg Edgar Allen Poe író- és fősokkoló hozta be a köztudatba, olyan hatalmas erejű örvényről van szó, mely pillanatok alatt beszippant akármilyen hajót. Később Verne Gyula műveiben is megjelent. Az árapály okozta vízszint-ingadozásnak és a szél könyörtelen harcának köszönhetően tengeráramlások jönnek létre, ez eredményezi a félelmetesen erős sodrást. A középkori legendák úgy tartották, hogy az örvény valójában egy lejáró, amely közvetlenül az óceán fenekére visz, de ezt végül is a kutatások megcáfolták, meg egyébként se egészen világos, hogy ki szeretne az óceán mélyén héderezni.
Az Atlanti-óceán és a Skjerstad-fjord találkozásánál fekvő, Saltstraumen a világ egyik leghíresebb víztölcsére, melyről Poe is írt és amelyről itt találtok egy jó kis összefoglalást
Mit rejt egy korty tengervíz?
Egy véletlen korty a tengervízből úszkálgatás során – látszólagos tisztaság és kellemes sós íz. Csak ne nézzük meg mikroszkóp alatt, mi minden kerül ilyenkor a szervezetünkbe. David Littschwager fotós megtette, lefotózta majd felnagyította, a végeredmény pedig elég pazar: moszatok, halikrák, baktériumok, de még férgek is jól láthatók a fotón.
Tengervíz 25-szörös nagyításban
A part nélküli tenger
A Sargasso-tenger (szargasszum: tengeri fű) az egyetlen olyan tenger a világon, amelyiknek nincs tengerpartja, az Atlanti-óceán öleli körbe, közel van a Bermudákhoz és az Azori-szigetekhez. Ez a különleges elhelyezkedés elég volt ahhoz, hogy legendák szülőágya legyen, évszázadok alatt több novella, regény és film született a misztikus tengerről (Verne ezt is taglalja a Némó kapitányban). Amikor Kolumbusz Kristóf és legénysége átszelte az Atlanti-óceánt, elámultak, amikor egy különleges élővilágra bukkantak az óceán közepén. Úgy nézett ki, mint egy szőlővel borított szőnyeg. Valójában az élővilág egy algatelep, mely sokkal valóságosabbnak hatott volna a parti vizeken, csak éppen az óceán közepén volt.
A Sargasso-tenger algatelepe
Szép vörös mérgező víz
Amilyen szép, legalább annyira káros a "Vörös Dagály" (Red Tide) jelenség, melyet az algák virágzása hív életre. Emberre és a tengeri élővilágra egyaránt veszélyes, mert mérgező anyagokat termelnek. A kolónia egyik legismertebb megjelenési helyszíne Florida, de az USA és a világ egyéb részein is riasztó mértékben növekszik a számuk. Tengerekben és óceánokban természetes jelenség az algák jelenléte, de a partok közelében tapasztalható nagy arányú elszaporodásuk a tudósokat is falhoz állította. A túlburjánzásért egyébiránt az emberi tevékenység is felelős: a műtrágyázásból származó nitrogéntartalmú anyagok ha bejutnak a vízbe, tökéletes táptalajt biztosítanak az algáknak.
Egy virágzás, mely az élővilág többi tagjára nézve halálos kimenetelű lehet
Jégvirágok ezúttal nem az ablakon
Az egyik legszebb, de talán a legkevésbé ismert jelenség a hidegebb vizű tengerek friss, vékony jegén képződő virágrengeteg, de persze a virág forma nem szándékos. Szélcsendes helyeken jelennek meg. A fagyott virágok akkor keletkeznek a vékony tengeri jégen, ha a levegő hőmérséklete jóval hidegebb, mint a jégtakaróé és egyben magas a levegő páratartalma. Közvetlenül a jégtakaró felett gőz képződik a jég szublimációja következtében. Ekkor a meleg, nedvesebb levegő találkozik a hideg levegővel és kialakul a kristályos alakzat a jég felszínén.
A természet a legnagyobb művész
A Balti- és az Északi-tenger misztikus találkozása
A két tenger valószínűtlen egybeérése a legvitatottabb tengeri jelenségek egyike. A Dániában összefutó két tenger valószínűleg azért nem folyik egybe, mert a két tenger vízsűrűsége egymástól teljesen különböző és a hőmérsékletük is más. Nem minden tudós ért egyet ezzel az elmélettel, vannak, akik inkább a nem ismert jelenségek kategóriájába sorolják. A Korán ismerői viszont azzal jönnek, hogy a jelenség már az iszlámok szent könyvében is szerepel, miközben a tudósok nagyjából pár évvel ezelőtt fedezték fel ezt a nem mindennapi találkozást.
Az eltérő sűrűség és hőmérséklet a magyarázat?
Fényben úszó óceánpart
William Ho tajvani fotós a Maldív-szigeteknél nyaralás közben kapott lencsevégre egy csodálatos természeti jelenséget, a szinte kimondhatatlan biolumineszcenciát, ami nem más, mint élő organizmusok fénykibocsátása. Ennek számos formája és számos oka lehet, a legismertebb amúgy a szentjánosbogár-effekt. A vizekben pedig akkor valósul meg, ha egyes fitoplanktonokat valamilyen kémiai reakció, mechanikai hatás ér. Ez főleg akkor történik, ha hullámokkal ütköznek, a hajók felkorbácsolják a vizet, de akár egy úszó ember mozgása is kiválthatja.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Ti mondtátok