Vízparti fejlesztések blog
A blog 2011 márciusában indult azzal a céllal, hogy európai vízparti fejlesztéseket mutassunk be. Azóta mind témában, mind földrajzilag átléptük a határokat és ma már minden olyan projektről, fejlesztésről, eseményről, természeti képződményről szívesen beszámolunk, ami vízzel kapcsolatos, legyen az bárhol a világon.
Ha szívesen olvasnátok valamilyen projektről, vagy más javaslatotok, észrevételetek van, küldjetek e-mailt: vizpartifejlesztesek@gmail.com
Design: Sabotagegrapic
Blogfejlesztés: LumiNet
Egy erőmű lehet Dánia legmenőbb közösségi tere
A dánok mindig is élen jártak a fenntarthatóság eszméjének elterjesztésében. De nemcsak hangzatos jelmondatokkal, mint itthon, hanem évről évre tesznek is azért, hogy zöldítsék a közlekedést, hogy minél több energiát termeljenek szemétből, egyszóval közelebb kerüljenek a karbon-semlegességhez. Most egy olyan erőművet mutatunk meg, amely körül vígan sétálgatnak és síelnek, és amely a világ leghatékonyabb hulladékégetője.
Ez Európa egyik legnagyobb környezetvédelmi projektje
A szemétből nyert energiával fűtenek
Az első szemétégető 115 éve nyílt meg Koppenhágában és számos követte az országban és a városban is. Minthogy egyre kevesebb hagyományos hulladék-lerakóhely maradt és a 70-es évekbeli olajválság megreccsentette az energiaszektort, az 1976-ban megalakított Energetikai Minisztériumnak lépnie kellett. Le kellett válni az olajról, meg kellett oldani a hulladékkezelést és közben az egyre elterjedtebbé váló távfűtést is ki kellett szolgálni valahogy. Alig 20 évvel később ezért törvényileg szabályozták, hogy tilos olyan esetben a hulladéklerakás, ha a szemét újrahasznosítható vagy elégethető energiatermelési célból.
Ma már ott tartanak a dánok, hogy a központi fűtés 20%-a és az áramtermelés 5%-a szemétből jön, az erőművek energiatermelési mutatója pedig 95%. Szóval nemcsak megbízható, de überhatékony is ez az iparág. És van olyan építész, aki még arra is képes, hogy egy erőművet "bevigyen" a városba és azt emberivé, szerethetővé tegye. Ő Bjarke Ingels, az építészet egyik legmegosztóbb figurája.
De ki is ez a Bjarke Ingels?
Zseni, az építészet megújítója, beképzelt fráter, sok duma, kevés teljesítmény - mondják róla támogatói és kritikusai, tehát megosztó személyiség, mint nagyjából mindenki, aki a konvencionális megoldások helyett valami újszerűvel próbálkozik. Képregény rajzolónak indult, de végül az építészet mellett döntött azért, hogy fejleszteni tudja rajztudását. Saját projektjének beindítása előtt nem kisebb névvel dolgozott együtt, mint Rem Kolhaas (akivel később jól össze is veszett), majd 2005-ben jött a BIG (Bjarke Ingels Group), melynek ma már közel 500 alkalmazottja van. Kritikusai szerint az elnevezés jól illeszkedik Ingels megalomán személyiségéhez, az építész szerint viszont a név a nagy víziókat, nemzetközi célokat tükrözi, amelyre a BIG vállalkozott. Ingels nemcsak az építészeti megoldásaiban különc, kiválóan építgeti saját brandjét is a szakmai tehetségén túl, nagyszerűen kommunikál, előad a TED-en, melyben sokan azt látják, hogy az egész egy nagyra nőtt lufi, amelyben több a kamu, mint amennyi az építészeti nagyság.
Hogy kinek mennyire az ízlése szerinti a Bjarke Ingels jelenség, azt döntse el mindenki maga. Amiért mi szeretjük őt, az a környezettudatos építkezés és egyáltalán a természetre hasonlító formái. Nagy kedvencünk tőle a nyolcast formáló, 11 emeletes lakótömb, amelynek egészen a tetejéig fel lehet menni biciklivel vagy akár kerekes székkel.
A Projekt
De vissza a hulladékégetőhöz. Mi a véleményünk úgy általában az erőművekről? A tájba semmilyen módon nem illeszkedő, ormótlan, csúnya objektumok, melyek tornyai kitartóan fújják a füstöt és szennyezik a környezetet, jobb lenne az egészet lerombolni. A BIG projektje sokat tesz azért, hogy ez a negatív kép kicsit árnyaltabb legyen. Az építésziroda az ARC (Amager Resource Center - Hulladékhasznosítási Központ) pályázatára jelentkezett, amelynek lényege, hogy Amagerben a régi erőmű helyett egy újat, modernebbet, környezetkímélőbbet kellett megálmodni. A Központ már 40 éve szolgálja a helyieket és most még egy szintet léptek. Nemcsak energiát/meleget akartak adni a lakóknak, hanem olyan városi környezetet is, ami tényleg összekapcsolja a kellemest a hasznossal, a technológiát az emberrel.
A projekt része a város nagy tervének, a cél 2025-re karbon-semlegessé válni
A BIG jól ráérzett arra, hogy mi kell ide. Az általuk megálmodott erőmű és környéke (Amager Bakke = Amager Hegy) egy hulladékégetővel egybekötött rekreációs központ, amely pont azt ötvözi, amit nehéz lenne elképzelni: egy erőmű közelében sétálunk vagy sportolunk. Az Amager Bakke menő és kihívó, progresszív és valami teljesen más, mint amit az ember elvár egy ilyen épülettől.
A környék eddig is tele volt (extrém) sportolási lehetőséggel (strandolás, kajak, kábeles wakeboard, gokart, falmászás), a BIG feltette a kérdést: miért ne legyen itt egy sípálya is? És maga az erőmű miért legyen a hagyományos, indusztriális, sivár betonkocka, amely körül nincs semmi zöld?
A végeredmény
A 41 ezer m² alapterületű és 500 millió euróból épített létesítmény a világ leghatékonyabb hulladékégető és energiatermelő erőműve. Évente 400 ezer tonna szemét újrahasznosítása megy itt végbe, 99%-os felhasználási hatékonysággal (ez 25%-kal jobb mint az előző erőműé). Központi elhelyezkedése miatt (Amager sziget, közel a reptérhez és mindössze 5 km-re a város központjától) 160 ezer otthon távfűtését és 62 500 otthon energiaszükségletét tudja ellátni. Az ultramodern rendszerekkel minimálisra csökkentik a nitrogén-oxid emissziót, a füstgáz kondenzáció során pedig 100 millió liter vizet nyernek vissza. Mindenféle szemetet, fémet, sőt még hamut is feldolgoznak itt. A 10 millió tonna idekerülő fém 90%-át újra tudják hasznosítani, hamuból pedig útépítő anyag lesz, amivel csökkenteni tudják a felhasználandó kavics mennyiségét.
Ami ide bekerül, az szinte egy az egyben hasznosul
A 2017-ben elkészült és megnyitott erőmű kevesebb szén-dioxidot termel, mint elődje, és ennek vizuális megjelenítésére is külön hangsúlyt fektettek. Annak érdekében, hogy a lakosság is tisztában legyen saját szénlábnyomával, az erőmű kéménye minden tonna szén-dioxid kibocsátás után füstkarikát fog eregetni, amit messziről is jól lehet majd látni.
És ami a külcsínyt illeti, valóban nem egy hagyományos ipari épület ez, hanem a város új attrakciója, aminél arra is odafigyeltek a tervezők, hogy ne egy elszigetelt létesítmény legyen, hanem emberek és élmények töltsék meg, szóval igazi közösségalkotó szerepet töltsön be. Az erőmű épületét a letisztultság és a fémes anyaghasználat jellemzi, tetején a világ egyik leghosszabb mesterséges sípályája lesz, oldalán pedig falmászási lehetőség. 11 emelet magasságban irodák lesznek, nyáron vizes sportokat lehet űzni vagy éppen a kávézóban ücsörögni. Mintegy 85 méteres magasságával a város egyik legmagasabb építménye, igazi landmark.
A rekreációs rész 2018 második felére készül el
Itt a timelapse videó az erőmű építéséről.
Vannak azonban anomáliák is jócskán az erőmű körül. Az ötletgazdák kicsit elmérték a kapacitását olyannyira, hogy a kihasználtság növelése érdekében külföldről kell hulladékot behozni. Aztán voltak műszaki problémák is, melyek következtében kivételesen engedélyezni kellett a hulladék letárolását. A finanszírozása is elég döcögős, szóval az ötlet kiválósága vitathatatlan, de van még mit finomhangolni.
Az irány viszont jó, ezt gondolják Londonban is. Ott sem elégedtek meg annyival, hogy az erőmű nyugdíjazása után azt magára és a rozsdára hagyják, de nem is rombolták le és építettek újat, hanem igyekeztek a város ékévé tenni (a nagy különbség az amageri példával szemben, hogy itt nem működő szerkezetről van szó.) Az art deco stílusban épült Battersea Erőmű és annak rozsdaövezete sok újrafelhasználási ötletet generált. Volt itt mindenféle elképzelés: vidámpark, Chelsea stadion, közpark. 2014-ben aztán véglegessé vált, maláj befektetők nagyszabású ingatlanfejlesztési projektbe kezdtek olyan sztárépítészekkel, mint Mark Foster vagy Frank Gehry. A projekt középpontjában a gyalogosok állnak, az autós jelenlétet a minimálisra csökkentik, nagy hangsúlyt fektetnek a közösségi terek kialakítására. A fejlesztés első szakasza lezárult, ezren már beköltözhettek új otthonukba, a teljes projekt elvileg 2021-ben fog lezárulni, az Apple már leszerződött, 1400 alkalmazottját fogja átköltöztetni az új negyedbe.
A BIG egyébként ebben a projektben is érdekelt, ők tervezik az egyik közösségi teret, Malaysia Square néven.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Ti mondtátok