A Kopernikusz Tudományos Központ és a Nemzeti Stadion épülete a Projekt két központi eleme, de nagy hangsúlyt helyeztek a további folyóparti ingatlanfejlesztésre. A Visztula partjának újjáélesztéséhez hazai cégeken kívül nemzetközi befektetők is csatlakoztak, mint az ír Menolly ingatlanfejlesztő cég, melyhez a Nowe Powiśle projekt kapcsolódik. A beruházást a Menolly Polska – a cég lengyel leányvállalata – két szakaszra bontotta.

A Kopernikusz Tudományos Központ (Centrum Nauki Kopernik) a Visztula és Varsó legújabb  szenzációja, mely nemcsak hivatásos csillagászok számára, de a nagyközönség előtt is nyitva áll. Az épületet Jan Kubec RAr-2 Építészeti Laboratóriuma tervezte; a Központ építészeti különlegességek szokatlan kölcsönhatása és összjátéka, mely a legmodernebb technológiát alkalmazza egy egyszerű kocka építményben. A terület mintegy felét – beleértve a tetőt is – parkká alakították, mellyel nem dominálni, hanem kiegészíteni akarják a tájat. A Központ egy kétszintes, 15 ezer négyzetméteres főépületből áll, mely az állandó és időszakos kiállításoknak, laboratóriumoknak, konferenciaközpontnak, kávézóknak és éttermeknek, valamint irodáknak és tetőkertnek ad helyet, ehhez kapcsolódik a mélygarázs, a multimédiás planetárium és egy ún. Discovery Park.

Íme a planetárium épülete:

A folyóparti turisztikai látványosságokat és kiszolgáló épületeket a 2012-es labdarúgó Európa-bajnokság döntőjének is helyt adó új Nemzeti Stadion (Stadion Narodowy) körül építik meg. A stadion elődjének számító Stadion Dziesięciolecia-t 1983-óta nem használták sportesemények megrendezésére, az ezredfordulón azonban megszülettek a tervek a Dziesięciolecia teljes elbontására és helyén egy új, reprezentatív sportlétesítmény felépítésére. Erre azért is nagy szükség volt, mert Lengyelország 2007. áprilisában elnyerte a 2012-es labdarúgó-Európa-bajnokság társrendezési jogát s az UEFA-hoz benyújtott pályázatban a torna döntőjének helyszínéül egy Varsóban felépítendő új labdarúgó stadiont jelöltek meg. A stadion átadása 2011 nyarán várható.

Vannak, akik szerint Varsó egyenesen Európa New York City-je...

A lengyel főváros sokáig kiváló példa volt arra, hogyan negligáljunk egy folyót, majd hogyan tegyük azt társadalmi, kulturális és gazdasági életünk szerves részévé. Varsó folyója a Visztula, (lengyelül Wisła), mely 1047 km hosszúságával Lengyelország legfontosabb és leghosszabb folyója, európai szempontból pedig egyik legértékesebb területe, különösen élővilágát és biodiverzitását tekintve.

"Csak csöndben, édes Temze, míg dalomat bevégzem, csak csöndben, édes Temze, nem leszek hangos én sem." /T.S. Eliot/

Mr. Eliot bizonyára elcsodálkozna rajta, milyen zajos mostanság a Temze folyó partja. A nyugat-európai városok (köztük pl. az olimpiára készülő London) ugyanis élenjárói annak a folyamatnak, mely a vízpart és a város közötti interakció megteremtésére hivatott. A vízparti fejlesztések jelentősége Nyugat-Európában először a 80-as években jelent meg különféle városfejlesztési koncepciókban, hogy aztán a 90-es évektől pénzt, energiát és együttműködést nem sajnálva gigaberuházásokban öltsön formát a vízparti városokban. A városfejlesztők belátták, hogy a folyó és lepusztult épületei nem szükséges, de egyben degradáló tartozékai a látképnek, hanem kitartó munkával egy város alapjait formálhatják újra, a modern város alapjait teremthetik meg.

© London Thames Gateway. A Temze Kaputérség fejlesztési területei

A továbbiakban kísérletet teszünk azoknak a nagy volumenű európai vízparti beruházásoknak a bemutatására, melyek nemcsak a város arculatát rajzolták újra, hanem megteremtették a nélkülözhetetlen kapcsolatot víz, város és ember között.