Bjarke Ingels ellentmondásos, ugyanakkor megkerülhetetlen figurája a modern építészetnek, szereti borzolni a kedélyeket, vízióitól az építész szakma egy része odáig van, a másik viszont csak egy ügyes kommunikációs szakembernek tartja, egy lufinak, amely egyszer kipukkan. Ingels csak legyint minderre, bírálóinak egy újabb projekt felkarolásával üzent: az Urban Rigger ötletét megvalósítva diákoknak épít házakat a vízre.Kék konténerek 12 db stúdió apartmannal

A dánok nagyon tudnak valamit: a főváros, Koppenhága számtalan listán szerepel előkelő helyen, amikor tisztaságról, fenntarthatóságról, zöld energiáról van szó. 2014-ben Európa Zöld Fővárosává választották, 2025-re pedig a világ első szén-dioxid-mentes fővárosává akarják tenni. És mindezt hogyan? Például olyan épületekkel, mint a BIG építésziroda nyolcast formáló, 11 emeletes háza, amitől leesett az állunk. Egészen a tetejéig fel lehet menni biciklivel vagy akár kerekes székkel is.

Megépülésének évében azonnal Skandinávia legjobb zöldtetős épületének választották

Egy hete nyílt meg Koppenhágában az új ENSZ-központ, amely 8 szervezetnek ad helyet, többek között az Egészségügyi Világszervezetnek (WHO), az ENSZ Gyermekalapjának (UNICEF), valamint Környezetvédelmi (UNEP) és Fejlesztési Programjának (UNDP) is. A nyolcágú csillagra hajazó épület nemcsak külsőre látványos, de belül is tele van környezettudatos elemekkel, és egy fényes, fekete lépcsőrendszer köti össze az emeleteket.

Nyolcágú csillag a nyolc szervezetnek

Megnyílt Poroszló skandináv testvére: egy éve számoltunk be a Tisza-tavi Ökocentrumról, mely Európa legnagyobb édesvízi akváriuma, most Észak-Európa legnagyobb vizes központját, a koppenhágai Kék Bolygót (Den Blå Planet) mutatjuk be, ahol mintegy 20 ezer hal és egyéb vízi állat kap helyet. A komplexum megnyitását a Víz Világnapjára (március 22.) időzítették.

A világ legismertebb vízparti operaháza valószínűleg Sydney-ben található, de nem kell ennyire messzire mennünk, ha kortárs építészeti alkotásokat keresünk. Európában is van jó néhány. 

Santa Cruz, Tenerife

Bár a sziget inkább éjszakai életéről és vízpartjáról, strandjairól híres, a Santiago Calatrava által megálmodott zenekomplexum építészeti szempontból is felhívja a figyelmet a városra. Az Auditorio de Tenerife 2003-ban nyitotta meg kapuit és leginkább egy madár szárnyára vagy egy hullámvonalra emlékeztet.

A vízparti fejlesztések célja a legtöbb vízparti országban, hogy minél nagyobb mértékben kihasználják a víz vonzerejét. A hangsúly azonban sokszor átkerül a partvédelemről a part menti közösségek fejlesztésére, így a fejlesztések a természet épített, "mesterséges" jellegére koncentrálnak, kevesebb teret engedve a természetes vonulatnak. Vannak azonban kivételek: a mesterséges strandok és lagúnák. Ezek a landmark elemek óhatatlanul követik a természetes vízparti folyamatokat, ki vannak téve a hidrodinamikai erőknek, vagy akár a szennyezéseknek. Az uralkodó természeti folyamatok megértése elkerülhetetlen ahhoz, hogy vonzó vízpartot, strandokat hozzunk létre. Nézzük, hogyan működik ez Koppenhágában.

Az ipari fellendülés következtében az elmúlt évtizedekben Koppenhága egyre nagyobb figyelmet fordít(ott) vízpartjára. Új landmark épületeket húztak fel, kereskedelmi és- lakóépületek sora épült a parton vagy annak közelében, és utakat építettek a kerékpárosok és gyalogos számára a vízpart és látványosságai könnyebb megközelítése érdekében. Nemrég adták át a Schmidt/Hammer/Lassen építésziroda által tervezett "Kristály és Felhő" elnevezésű irodaépületet, amelynek nem más a célja, minthogy javítsa a kapcsolatot a vízpart és az üzleti negyed között.