Nemcsak a víz, de a korrupció is elmoshatja Velencét, letartóztatták a polgármestert az épülő zsiliprendszerrel kapcsolatos vesztegetések miatt. A MOSE projekt már eddig is 5,4 milliárd eurót emésztett fel, most 20 millió eurónyi kenőpénz ügyében nyomoznak.

A projekt madártávlatból

Minden bizonnyal 2013 egyik legnagyobb szitokszava Magyarországon a mobilgát. Kell-e a Római-partra és milyen áron? Bírja-e a megpróbáltatásokat a Szentendrén nemrégiben elkészült konstrukció? Miközben idehaza a mobilgát kérdése politikai burleszk kategóriájába került, Európa számos országában jól vizsgázott a napokban, Hollandia Zeeland tartománya pedig már rég a vízzel vált volna egyenlővé, ha nem építették volna meg a világ újkori csodái közé sorolt gátrendszert.

Lassan belezavarodunk azokba a bábeli zűrzavarra emlékeztető nyilatkozatokba, amelyek a Római-parti mobilgát körül születtek pro és kontra. Megy az adok-kapok a Fővárosi Önkormányzat, a szakértők, önjelölt  szakértők és a civil szervezetek között, a gát szükségességében nagyjából egyetértenek, a hogyanban azonban már kevésbé. A civilek hiányolják az együttműködést, Tarlós pedig konkrét példákkal tromfol, kikkel egyeztettek. A többen többféle filmet nézünk egyértelmű vesztese maga a szinergia, amelyet jó lenne végre felvenni a szótárba és úgy használni a gyakorlatban, ahogyan az elvárható lenne.

„Együttműködés, összedolgozás, a dolgozók együttes, szervezett részvétele ugyanabban a munkafolyamatban.” (Bakos, 1979)

Szentendrén valami megváltozik. A város 333 méteres szakaszon elbontja a jelenlegi gátat és helyébe mobilgát-rendszert alakít ki, egyúttal átalakul a Duna parti sétány. Közelebb vagy éppen távolabb kerül a város a folyóhoz? Mi az elsődleges cél, látvány vagy funkció? Mit kommunikál az önkormányzat és mit gondolnak a helyiek? Valami végérvényesen megváltozik. De addig még mennyi víz folyik le a Dunán?