Augusztus 17-én rajtol Szegeden az olimpiai kvalifikációs kajak-kenu világbajnokság, világszínvonalú komplexumban.

Blogunk és a  Szeretem Budapestet Mozgalom (SzeBu) szervezésében, a Csongrád Megyei Önkormányzat és a Csongrád Megyei Mérnöki Kamara együttműködésével „Vízparti fejlesztések Európában” címmel kiállítás nyílik 2011. május 24-én 16:30-tól Szegeden, a Csongrád Megyei Önkormányzat aulájában (Szeged, Rákóczi tér 1.).

A kiállítást megnyitja Magyar Anna, a Csongrád Megyei Közgyűlés elnöke, Bodor Dezső, a Csongrád Megyei Mérnöki Kamara elnöke és Bojár Iván András, az OCTOGON architecture&design magazin főszerkesztője, a SzeBu elnöke. A kiállítás 2011. V. 24. – 2011. VI. 6. között, hétfőtől péntekig 8.00-20.00 óráig látogatható.

Nem mozdulnak a tiszai hajók. Sajnos ma már (még?) nincs minek mozdulnia.

Mint korábbi posztunkban már említettük, Szolnok a Tisza Fővárosának címét szeretné elnyerni, a 170.000 lakosú Szeged pedig a Tiszát Szeged leendő főutcájaként aposztrofálja. Szeged idegenforgalmi szempontból kiemelt helyet foglal el az Alföldön, lehetőségei azonban korántsem kiaknázottak. Ráadásul a fejlesztések ösztönző hatással bírnának a körzet egyéb településeire: Csongrádra, Szentesre vagy akár Hódmezővásárhelyre.

Tisz(t)a Velence

Szeged, vagy más néven Szüged neve szigetet jelent, és talán a helybelieken kívül kevesen tudják, hogy Szeged évszázadokon keresztül szigetegyüttes volt, Velencéhez hasonlóan. A szigetek még a XV. században is külön autonómiát éveztek. Az alsóvárosi rész egy szigeten feküdt, Felsőváros hét szigetből állt, a belvárosi rész pedig szintén külön egységet képezett. Az egyes területek lakói csónakokkal közlekedtek, néhol pallóhidak is segítették átjutásukat. Az utolsó sziget, az egykori Ferenc József rakodóhíd területe az 1860-as években veszítette el sziget jellegét.