Vízparti fejlesztések blog
A blog 2011 márciusában indult azzal a céllal, hogy európai vízparti fejlesztéseket mutassunk be. Azóta mind témában, mind földrajzilag átléptük a határokat és ma már minden olyan projektről, fejlesztésről, eseményről, természeti képződményről szívesen beszámolunk, ami vízzel kapcsolatos, legyen az bárhol a világon.
Ha szívesen olvasnátok valamilyen projektről, vagy más javaslatotok, észrevételetek van, küldjetek e-mailt: vizpartifejlesztesek@gmail.com
Design: Sabotagegrapic
Blogfejlesztés: LumiNet
Amager - Vízpartot fejleszteni a természettel összhangban
A vízparti fejlesztések célja a legtöbb vízparti országban, hogy minél nagyobb mértékben kihasználják a víz vonzerejét. A hangsúly azonban sokszor átkerül a partvédelemről a part menti közösségek fejlesztésére, így a fejlesztések a természet épített, "mesterséges" jellegére koncentrálnak, kevesebb teret engedve a természetes vonulatnak. Vannak azonban kivételek: a mesterséges strandok és lagúnák. Ezek a landmark elemek óhatatlanul követik a természetes vízparti folyamatokat, ki vannak téve a hidrodinamikai erőknek, vagy akár a szennyezéseknek. Az uralkodó természeti folyamatok megértése elkerülhetetlen ahhoz, hogy vonzó vízpartot, strandokat hozzunk létre. Nézzük, hogyan működik ez Koppenhágában.
Kiváló példa az Amager Beach, ahol építészek, mérnökök és a természet sikeres együttműködése fenntartható parti táj kialakulásához vezetett. Az eredmény egy új, part közeli fejlesztési rendszer, több „strand-szigettel" és vízparti sétánnyal. A strandparkot nagy örömmel fogadták a koppenhágaiak, és egy közvélemény-kutatás szerint a legjobb strandnak tartják Koppenhága régiójában.
5 km-re Koppenhága belvárosától és 2 km-re a repülőtértől található az Amager Beach. A 4,6 km hosszúsági strandrendszer két részre osztható: az Amager Strandvej út mentén futó strand és a 2 km hosszú sziget, melyet három híd köt össze a szárazfölddel. A szigetről jó kilátás nyílik a svéd partokra és az Öresund hídra.
A sziget és a szárazföld között húzódó lagúna sekély vízszintje miatt részben a gyerekeké, valamint egy 1 km-es sávot alakítottak ki úszók és evezősök számára. A sziget karakterét kettős jellege határozza meg: az északi része sokkal vadregényesebb, homokos strandokkal és homokdűnékkel. Kanyargós ösvény vezet le egészen a déli részig, ahol a városi strand található. A rekreációs jelleget pedig kávézók, bárok, különféle szabadtéri és vízi tevékenységek erősítik tovább. A területen 1930 óta működött strand, a jelenlegi strandrendszer 2004-2005 között épült.
A part közeli fejlesztési rendszer megálmodója a Hasløv & Kjærsgaard, Planners and Architects építésziroda volt. A terv univerzális, hiszen minden olyan helyen végre lehet hajtani, ahol tengerparti fejlesztésre van szükség, ugyanakkor a hullámzás nagymértékben jelen van. A tervezés a "Dolgozz a természettel összhangban" mottó alatt futott, jelezvén, hogy a hullámzást egy értékes természeti kincsnek kell tekinteni, mely jól összhangba hozható a minőségi strand kívánalmaival.
A fejlesztési tervek rámutatnak arra, hogy jó minőségű strand fejlesztéséhez elengedhetetlen, hogy a fejlesztők mindvégig tekintettel legyenek a "természet törvényeire", ne csak színes építészeti megoldások szülessenek, hanem olyanok, melyek nem hagyják figyelmen kívül a vízi, part menti és környezeti sajátosságokat.
Van még egy projekt, amiről érdemes beszélni, mégpedig Kastrup új, innovatív „strand-építményéről”, melyet a White arkitekter tervezett és épített, és nem messze a fenti projekttől található (a kép bal sarkában).
A fürdő egyszerre egy fa-installáció és igazi vízi kalandpark. A 100 m hosszú fa stég egy majdnem zárt, kör alakú „szigethez” vezet, így tökéletes terep a búvárkodáshoz, pihenéshez, (nap)fürdőzéshez. A szerkezet érdekessége, 1 m-rel a víz felszíne felett van, és kanyarodás közben egyre magasodik, oldalán pedig különböző funkcióknak alakítottak ki helyet (pl. beépített padok), a legmerészebbeknek egy 5 m magas trambulint is építettek.
A vezető tervező, Fredrik Pettersson terve az volt, hogy olyan landmarkot alkosson, amit szárazföldről, vízről és levegőből is jól lehet látni, az éjszakai tájékozódást pedig LED-lámpák segítik.
A távoli jövőre is gondoltak, amikor faszerkezet esetében az Azobe fára esett a választás, ez sokáig ellenáll a sós tengeri víznek (hajóférgek sem támadják meg és élettartama annyi, mint az acélé). A szárazföldön ehhez kapcsolódik egy homokos tengerparti rész és a kiszolgáló létesítmények (wc, öltöző, mind akadálymentes).
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
TrueY · http://qltura.blog.hu 2011.07.23. 11:02:34
A Koppenhágai fiúk tudnak valamit. Náluk biciklis dugók vannak. :)
Ti mondtátok