Röhely ez a vízre építtés!!! Kezdjük azzal hogy a híd simán ketté törik amikor az éghajlat változás miatt a víz megemelkedik vagy elönti a víz az épületet!!! Szerintem nem jó ötlet!!!

De az igaz hogy jó sok ablak van benne az tetszik!!!

" A dokk csakis napenergiát és vízenergiát (az Elbából) használ a hűtő/fűtőrendszerhez..."

Elmondaná nekem valaki, hogy hogy a rákba lehet fűteni vízenergiával?
Még ha az az Elbából jön akkor is.

Mert a németországi, téli, "verőfényes" napsütést - azt ismerjük, azzal egy kutyaólat sem fűt be.

Akkor hogy is van ez a "vízenergiás" dolog?
.

jól néz ki.

nem laknék/dolgoznék ilyenben, de jól néz ki.

@Ronald: Igen,elmondanam,de 1ebkent ott van az utolso kepen elmagyarazva.Szivattyukkal egy hocserelo segitsegevel a viz homersekletere `futik` a vizet,a magasabb hofokra valo melegiteshez pedig villamosenergiat hasznalnak,amit napcellakbol nyernek.a tevhittel ellentetben a napcellaknak baromira nincs szukseguk `verofenyes `napsutesre`,eleg ha szimplan vilagos van.hat igy.

"...a napcellaknak baromira nincs szukseguk `verofenyes `napsutesre`,eleg ha szimplan vilagos van.hat igy. "

Hát ennek azért jó lenne kicsit utánanézni.
Ha csak szimplán "világos van" akkor 1 m2 napcella lead olyan 150-200 W teljesítményt.
Ez a német télben, napi 8-9 óra úgymond "világossággal" olyan 1.600 Wh teljesítmény - naponta!
Ez 24 órára lebontva (mert éjjel is hideg van, ugyi - szóval ez négyzetméterenként tud átlag 66 Wh-át - nem elírás: hatvanhat Wattot.

Hány négyzetméter napelemre van szükség, hogy azt a legalább 15-20 kWh -át kipréselje magából... amikor úgymond: "világos van"?

Mondjuk 300 négyzetméterre? Nem piskóta, szó se róla :-))))
.

Miért ne lehetne vizenergiával fűteni? Folyó vize át egy turbinán, és az árammal már sokmindent lehet kezdeni.
Amúgy meg ez egy szóróanyag, nem technikai dokumentáció. Feltételezem, a mérnök kitalálták, és átszámolták. Nem Magyarországról van itt szó.

Az interneten tájékozódva azt tapasztaltam, hogy világszerte nagy az érdeklődés e téma iránt (földünk 4/5-ét víz borítja).Néhány éve készítettem ytong téglákból egy csónakot, amely a Markazi tavon lett vízre téve. Az erről készült videót meg lehet nézni a facebook idővonalam elején, vagy rákereséssel a YouTube-on (ytong csónak). A csónak elemeit olyan ragasztó anyaggal (ez a lényege, ami egyébként hulladékból olcsón előállítható) kötöttem egybe, ami által teherbíróbb lett, mintha egy tömbből faragtam volna. Hasonló anyaggal vízhatlanítottam a felületét, így teljesen kizártam a víz beszívódását az ytongba. Ezeknek a tapasztalatoknak és ismereteknek a birtokában adja magát az ötlet, hogy ytongból lehet úszó házat építeni, beleértve az al -és felépítményt. Mind ehhez vegyük számításba, hogy a jól kiszárított ytong fajsúlya 0,4-0,5 kg/dm3 (három hónapig figyeltem, hogy a felület vízhatlanítása nélkül is végig fenn maradt a vizen). Továbbá, hogy az ytong alkotó elemei - homok, mész, cement, víz - természetes alapanyagok, korlátlan mennyiségben jelen vannak a földön, nem úgy, mint más "nemesebb" anyagok, melyeket jelenleg használnak hasonló építményekhez. Ytongból lehet és érdemes úszó házakat építeni, annak ellenére, vagy éppen azért, mert ebben a vonatkozásban sehol a világon még ez az anyag nem jött számításba. Pedig valóságos úszó szigetek, s arra városok épülhetnek ilyen módon "hagyományos" falazási technológiával. Ennek az ötletnek a létjogosultságát kísérletekkel tudom igazolni, de a megvalósítása csak kellő anyagi háttér biztosításával lehet. Nem titkolt célom, hogy ebben és hasonló témákban való megnyilvánulásom révén szponzort, menedzsmentet találjak ennek az egyedülálló tervnek a megvalósításához. Az ez irányú igények ytonggal való kiszolgálásával rendkívül nagy mennyiségű fa, fém, és egyéb drága és ritka anyag váltható ki, melyeknek egyébként korlátozottak a létük, ennélfogva gátjai lennének az igazán nagyra törő teveknek. Hankó Péter ytongszobraszat.googlepages.com