Vízparti fejlesztések blog
A blog 2011 márciusában indult azzal a céllal, hogy európai vízparti fejlesztéseket mutassunk be. Azóta mind témában, mind földrajzilag átléptük a határokat és ma már minden olyan projektről, fejlesztésről, eseményről, természeti képződményről szívesen beszámolunk, ami vízzel kapcsolatos, legyen az bárhol a világon.
Ha szívesen olvasnátok valamilyen projektről, vagy más javaslatotok, észrevételetek van, küldjetek e-mailt: vizpartifejlesztesek@gmail.com
Design: Sabotagegrapic
Blogfejlesztés: LumiNet
Úszó iskolák a világ peremén
1950 óta május utolsó vasárnapja a gyerekeké, őket ünnepeljük, a nemzetközi gyermeknap egyben az ő jogaikra, lehetőségeikre irányítja rá a figyelmet. Ez a nap azonban nemcsak az önfeledt játékról szól, hanem arról is, mit teszünk értük, mire és hogyan tanítjuk őket. És nem utolsósorban hol, milyen feltételek mellett. Ami nekünk extrém körülmény lehet, máshol teljesen hétköznapi: az iskolapad is kiköltözik a vízre.
Az ázsiai iskolapélda
Bangladesben az időjárás nemcsak a mindennapi életet nehezíti meg – 2050-re az ország ötöde lesz víz alatt és 30 millió ember válhat környezeti menekültté az ENSZ szerint –, de az iskolába való eljutást is. A monszun miatt több ezer iskolát zárnak be, a gyerekek hónapokig nem tanulnak. A vízen és vízzel való együttélés pedig alapvető az országban, ahol 160 millióan élnek 144 ezer km²-en, és mindent keresztülszelnek a folyók, csatornák.
Mohammed Rezwan helyi építész és aktivista 1998-ban 500 dollárból megalapította a Shidhulai Swanirvar Sangstha civil szervezetet és 2002-ben indította el az első hajó-iskola projektet, azóta közel 100 ilyen hajó segíti a gyerekek tanulását. 2012-ben több, korábbi díj után megkapta a WISE-díjat (World Innovation Summit for Education) is.
A hajókat helyi anyagokból készítik, keskenyek, hogy a kisebb csatornákon is könnyen mozogjanak, tetejük vízálló, idekerülnek a napelemek. Oldalukon több ablak is van a jobb szellőzés érdekében, belül pedig nem találhatóak tartóoszlopok (erős fémszerkezet tartja a súlyt), hogy több pad beférjen, így 30-35 gyermeket és felnőttet is képesek befogadni. A hajó-iskola rendszer 250 km-es távolságot fed le, közel 90 ezer családnak segít (sokan csak így jutnak számítógép közelébe) és a hagyományos oktatás mellett pl. azt is megtanítják a kicsiknek, hogyan gyűjtsenek tiszta (ivó)vizet.
A nigériai cölöpsuli
Nigériában sem sokkal jobb a helyzet. A legnagyobb város, Lagos egyik nyomornegyedében mintegy 90 ezren élnek, javarészt halászatból, önfenntartó módon, a kormányzat nem különösebben foglalkozik velük. Ennek ellenére tavaly sok cölöpházat leromboltak, és ezt idén is folytatni kívánják, hogy fejleszteni tudják a vízpartot. Na de milyen áron?
A helyi közösség problémáinak megoldása érdekében az NLÉ Architects 2012 őszén az ENSZ Fejlesztési Programja támogatásával elindította a Makoko Úszó Iskola projektet, az első szakasz márciusban zárult le.
Az úszó szerkezet fő alapanyaga a fa, alakja pedig egy háromszögre hasonlít, az osztálytermek a második szinten helyezkednek el. Az alsó szinten játszótér és zöldfelület található, legfelül pedig még egy nyitott osztályterem. A tetőre itt is napelemeket helyeztek, valamint esővízgyűjtő- és természetes ventillációs rendszert is kialakítottak. Az egészet pedig műanyag hordókra építették, így lebeg a vízen az iskola.
A projekt második fázisában azt tervezik, hogy az iskola mintájára úszó otthonokat építenek, amelyeket akár össze is lehet kapcsolni, a harmadik szakaszban pedig egy egész úszó kommunát alakítanának ki, amely tovább terjeszkedhet a lagúnában.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Kekeckokec 2013.05.26. 14:02:33
www.yelp.com/biz/bundesgymnasium-u-bundesrealgymnasium-schulschiff-wien-2
Mohamed 2013.05.26. 17:28:41
a fém épületet egy meghetározott hőfokon(általában szobahőhérsékleten) legyártják majd egy másik szintén meghatározott hőfokon összehajtják úgy hogy nem szeved szerkezeti károsodást és egész szállítás alatt ezen a hőmérsékleten tartják, majd amikor a célhoz érnek és kirakodják a cuccot ugye ismét standard hömérsékletű környezetbe kerül és felveszi a gyártás idején megévő, lakható alakját.
Ez is egy érdekes megoldás lehet.
mürá 2013.06.03. 10:13:00
lüke 2013.06.19. 15:35:53
a Floridsdorfer híd alatt
a szükség és a luxus más,
a magyar kézis gyerekek ismerik,itt van a pünkösdi nagy európai torna
Ti mondtátok