Vízparti fejlesztések blog
A blog 2011 márciusában indult azzal a céllal, hogy európai vízparti fejlesztéseket mutassunk be. Azóta mind témában, mind földrajzilag átléptük a határokat és ma már minden olyan projektről, fejlesztésről, eseményről, természeti képződményről szívesen beszámolunk, ami vízzel kapcsolatos, legyen az bárhol a világon.
Ha szívesen olvasnátok valamilyen projektről, vagy más javaslatotok, észrevételetek van, küldjetek e-mailt: vizpartifejlesztesek@gmail.com
Design: Sabotagegrapic
Blogfejlesztés: LumiNet
Köd előttem, víz utánam
Mi lenne, ha a természethez hasonlóan az ember is hasznosítani tudná a levegőt víz kinyerésére? Egy marokkói civil szervezet, a Dar Si Hmad megcsinálta: felhúzták a világ legnagyobb ködgyűjtő rendszerét, amivel napi szinten 6300 liter vizet tudnak előállítani.
Így kell innovatívan vizet fakasztani
Az alaphelyzet (nyerjünk ki vizet ködből) és a megoldáskeresés (hogyan lehet ezt optimalizálni) nem új keletű, kutatók már régóta próbálkoznak lekövetni a természetet, de az eddigi módszerekkel a víz nagy része kárba veszett. A köd begyűjtésére pedig nagy szükség van, főként olyan helyeken, ahol a sivatagi éghajlat és a klímaváltozás következtében a szokásosnál is kevesebb és rendszertelenebb a csapadék.
Az éves csapadékmennyiség alakulása
Az utóbbi években megszaporodtak azok a projektek, amik hatékonyabb szintre emelték a ködbegyűjtést – Chile, Marokkó, Guatemala, Haiti és most már Jemen is sikerrel alkalmazza ezt a módszert.
De kik is azok, akik Marokkóban küzdenek a vízhiány ellen? A Dar Si Hmad (DSH) egy olyan civil szervezet, mely elsősorban az ország délnyugati részén található sivatagi területek fejlődéséért dolgozik. 5 nagy projektjük van: etnográfiai csereprogram (nemzetközi kutatók és diákok invitálása), mobil víziskola (6-13 éves gyerekek oktatása), e-learning programok (lányok iskolai képzésének segítése), munkanélküliség elleni programok (fiatalok munkába állási lehetőségeinek javítása) és a ködbegyűjtés, amelyet egy éve indítottak el.
Ezrek élete válhat könnyebbé
A projekt első fázisában 600 négyzetméternyi hálót állítottak fel, napelemes vízszivattyúkat és 8 km hosszúságban kábelezték be a területet, hogy a környék berber lakosainak ivóvizet biztosítsanak. A friss vízhez való hozzáférés pedig az alapvető előnyökön túl a nők életét is megkönnyíti.
A WHO adatai szerint napi 20 liter víz kell az alapvető szükségletek kielégítésére (evés, ivás, tisztálkodás) és akkor még nem beszéltünk az állatok itatásáról és a növények öntözéséről. Számos helyen, így Afrikában is, a napi szükséges vízadag beszerzése a nők/lányok feladata, akik több órát menetelnek, hogy hazahordják azt. A fáradságos munka miatt a lányok sok esetben kimaradnak az iskolából is.
A projekt az elején számos kihívással nézett szembe, a közösség tagjai ugyanis nem hitték el, hogy a köd biztonságos vízkinyerési forrás. Sok idő, tréning és infrastrukturális fejlesztés kellett ahhoz, hogy ez a vélemény megváltozzon, de mára már a vízhordó nők is átálltak, sőt mobilon üzenik meg egymásnak a „vízállást”. Így pedig több idejük marad a gazdálkodásra és az iskolába járásra is.
Ködbegyűjtési kisokos
A módszer amúgy nagyon egyszerű: a finom szövésű panelek összegyűjtik a párát és a közösségeket a csővezetékrendszeren keresztül látják el, így végre folyó vízhez jutnak, aminek éves költsége egészen minimális. A DSH most a módszer továbbfejlesztésén dolgozik a kanadai FogQuest alapítvánnyal közösen, hogy azt Afrika más térségeiben is el tudják terjeszteni.
És a végeredmény
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Beerhead 2016.04.08. 20:56:52
qwertzu 2016.04.08. 21:50:50
Ha nagyon drágállod a vizet, akkor gyűjthetsz esőt.
Ti mondtátok