2014. január 15. szerda vízpart | 5 komment

Pharosz, a rejtélyek tornya

Az ókori világ hét csodájának egyikeként tartották számon, az utókor mégis alig tud valamit a pharoszi világítótoronyról. Ma jobbára csak ellentmondásos krónikákból tájékozódhatunk az 1300-as években földrengés áldozatává vált torony sorsáról.

Így nézhetett ki a világ első világítótornya

 

A világítótorony története Alexandria megalapításával kezdődött. A települést Nagy Sándor kr.e. 330 körül hozta létre. A Nílus deltájától mintegy 30 km-re húzta fel a várost, hogy a folyó hordaléka ne érhesse el a kikötőket.  Külön kikötő fogadta a Földközi-tengerről beérkező hajókat, egy másik pedig a nílusi hajóforgalmat bonyolította.

Alexandria i.e. 290-ben

 

Nagy Sándor i.e 323-ban bekövetkezett halála után a város irányítását I. (Megmentő) Ptolemaiosz vette át, akinek uralkodása alatt lett a város igazán gazdag és sikeres. Ebben az időben merült fel, hogy szükség lenne egy olyan szimbólumra, amely egyfelől a város arca lenne, másfelől pedig segítené a hajók eligazodását a zátonyokkal teli kikötőkben. Ptolemaiosz engedélyével i.e. 290-ben kezdék el építeni a világítótornyot és 270-re fejezték be fia, II. Ptolemaiosz regnálása alatt. Akkoriban a világ legmagasabb épülete volt a Gízai Nagy Piramis után. A munkát rabszolgák végezték, egyes források szerint a torony tervezője a görög Szósztratosz volt, mások viszont csak a projekt finanszírozását tulajdonítják neki. A világítótorony Pharosz szigetén épült, melyet egy töltés kötött össze a szárazfölddel.

 I. Ptolemaiosz, az építtető

 

Nagyon kevés információ áll rendelkezésre arról, milyen volt a torony valójában. Egyfelől mór utazók X. századi jegyzeteiből informálódhatunk, akik azonban gyakran saját fantáziájukkal színesítették elbeszéléseiket. Másfelől gyakori hivatkozási alap a német Hermann Thiersch könyve, aki többek között korabeli érmékről és mozaikokról próbálta rekonstruálni a tornyot. A három fő részből álló konstrukció harmadik szintje tele volt tükrökkel, amelyek tükröződését akár 100 mérföldről is észre lehetett venni, éjszaka tűz jelezte a hajósoknak az utat. Arabok tollából származnak például azok a legendák is, miszerint a torony felső részében található tükrök és a nap erejének felhasználásával felgyújtották az ellenséges hajókat, vagy éppen hogy a tükrök segítségével egyenesen Konstantinápolyig el lehetett látni.

A világ második legmagasabb épülete építésének korában

 

A krónikák szerint az épület 300 könyök magas volt, ami nagyjából azt jelenti, hogy valahol 140 és 180 méter közötti magassággal bírhatott, de a 140 méter a valószínűbb. Alakra valószínűleg úgy nézett ki, mint az egyetlen oszloppal bíró későbbi társai, három részből állt. Kőből és márványtömbökből készült. Az épület tele volt szobrokkal, istenek képmásaival, a tetejét pedig Poszeidon szobra vigyázta. Navigációs funkciója mellett a torony turisztikai látványosságként is szolgált. Az alsó szintjét étkezdék foglalták el, a felső szinten pedig gyönyörködni lehetett a kilátásban.

Világítótorony helyett erőd

 

A pharoszi torony ma már sajnos csak történelem. Története során túlélt több kisebb földrengést, egyiptomi szultánok toldozgatták-foltozgatták, de állaga nagyon megrongálódott az évszázadok alatt. A végzetes csapást egy 13. század eleji földrengés vitte be, a romokon pedig 1480-ban erődöt építettek. A története ugyanakkor nem ért itt véget. 1962-ben egy búvár halfigyelés közben különleges maradványokra bukkant a tengerben, többek között Poszeidon szobrának maradványaira. 1994-ben egy régészekből álló búvárcsoport kőtömböket talált a Qaitbey erődnél, melyek valószínűsíthetően a világítótorony alkotóelemei voltak.  Felmerült az is, hogy esetleg rekonstruálják a tornyot. A megmaradt szfinxek, oszlopok, obeliszkek és kődarabok Kom el-Dikka szabadtéri múzeumában tekinthetők meg.

 

 

 

Címkék:Egyiptom Nílus Alexandria Ptolemaiosz Pharosz világítótorony

---

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.