Amikor Nagy Sándor i.e. 331-ben megalapította Alexandriát a Földközi-tenger partjainál, nem titkolt vágya volt, hogy a legek legje legyen a város. Ez sikerült is neki, az ókor egyik legnagyobbja és legmodernebbje lett. Halála után Egyiptom ura Ptolemaiosz lett, a város ekkor vált igazán az akkori világ tudományos, kulturális központjává. A grandiózus terv az volt, hogy létrehozzák a világ legnagyobb könyvtárát, ahol minden könyvből lesz egy példány, ehhez persze hatalmas „könyvimportra” volt szükség, és az eszközökben sem válogattak.

Alexandria elképzelt látképe

Az ókori világ hét csodájának egyikeként tartották számon, az utókor mégis alig tud valamit a pharoszi világítótoronyról. Ma jobbára csak ellentmondásos krónikákból tájékozódhatunk az 1300-as években földrengés áldozatává vált torony sorsáról.

Így nézhetett ki a világ első világítótornya

Öt földrészről válogattunk különleges épületeket, különleges funkciókkal. Van itt modern művészeti múzeum homokkőből és üvegből, mesterséges szigeten épült iszlám központ, könyvtárkomplexum egy kettémetszett hengerben, katedrálisra emlékeztető Calatrava-látomás és színes, mozgalmas történelmi áttekintés egy félszigeten.

Európa, Belgium: Antwerpen – Museum aan de Stroom (MAS)

A MAS Antwerpen legújabb és legnagyobb múzeuma, 2011. május 17-én nyílt meg. A 60 m magas és 9 szintes landmark épületről pazar a kilátás a városra, a kikötőre és a Schelde folyóra és mindent megtalálunk egy helyen: állandó és időszaki kiállításokat, múzeumboltot, tetőpanorámát, éttermeket és ehhez még jó közlekedés is párosul. A múzeum megépítése több mint 10 évbe és 30 millió euróba került.