Miközben az Egyesült Királyság mindössze egyetlen természetes meleg vizes forrással büszkélkedhet, Magyarország ki se látszik a forró vízből. Aki még nem tudta, most megjegyezheti: Budapest a világ egyetlen olyan fővárosa, amely tele van gyógyvizű hőforrásokkal és 118 termálkúttal rendelkezik. Ezek napi szinten mintegy 70 millió liter 21-78 °C fokos gyógyvizet szolgáltatnak. De mennyi köze van mindehhez a törököknek? És mit műveltek a rómaiak a fürdőkben? Nehéz Győzővel, a Budapest Séták szervezőjével a főváros történelmi gyógyfürdőit jártuk végig, csak ajánlani tudjuk mindenkinek ezt a programot.

A fürdés szentélyei

Mit adtak nekünk a rómaiak?

A Római Birodalom társadalmában annyi volt a lézengő munkanélküli és munkakerülő, mint egyszeri spájzban az étkezési molylepke. A dologtalan városi lakosságot az Egyiptomból behozott búza mellett különféle látványosságokkal próbálták jóllakatni a mindenkori császárok.  A kenyér és a cirkusz mellett fontosak voltak a fürdők is, ahol a kikapcsolódás mellett tisztálkodásra is lehetőség nyílt. A fürdők spirituális alátámasztását Aszklépiosz, a gyógyítás istene és lánya, Hügieia adta, illetve a rómaiak víz imádata, amelyet nemcsak fürdőkkel, hanem szökőkutakkal, utcai kutakkal és vízvezetékrendszerekkel juttattak kifejezésre. Marcus Vitruvius római építész volt az, aki kidolgozta a vízvezetékrendszer terveit, a birodalom egészében ennek alapján építkeztek és ennek alapján építették a fürdőiket is. A víz kerámia- vagy ólom csövekben folyt, de a falazott kőcsatorna is gyakori volt.

Aquincum, az egykori Alsó-Pannónia fővárosa Magyarország és Európa egyik legfontosabb római kori lelet együttese

Az Árpád-hídi légiótábor fürdője

Érdekes egyveleget alkot az aluljáró lángosából áradó zsírszag és az egykori római légiótáborhoz tartozó fürdő beszédes romja. A 120x140 méteres területen kialakított fürdő olyan komplex volt, mint egy modern kori wellness központ. Az intézményben a külső és belső, hideg és langyos vizű medencék mellett volt tornacsarnok, szauna, büfé és vetkőző csarnok is. Egy a 19. században megtalált építési felirat szerint a fürdő neve Thermae Maiores (Nagyobb Fürdő) volt. A fürdő ürítő-töltő rendszerrel működött, a tüzelést valószínűleg faszénnel oldották meg. 

Kisebb fürdőről nem szól a fáma

Az utóbbi időkben sajnos nem történt semmilyen rekonstrukció

A fürdőben volt természetesen illemhely is. A szükséglet elvégzése közösségi tevékenység volt, egy deszkán egymás mellett több lyukat vágtak, ott üldögélt és beszélgetett a nép. Az illemhely előtt kőcsatornában folyt a víz, az utómunkálatokat fára erősített szivaccsal végezték el, a baj csak az volt, hogy mindenki ugyanazzal.

Az illemhely, mint igazi közösségi tér

A 4. században a fürdő megszűnt, palotává alakították át

A medencék elég alacsonyak voltak

Az 1700-as években egy sváb paraszt meszet akart oltani, amihez gödröt ásott és a terület egy része beomlott. Így bukkantak rá a romokra. 1778-ban Schönwiesner István régész, egyetemi tanár végezte az ásatásokat, Mária Terézia pedig rendelkezett arról, hogy meg kell mutatni a lakosságnak, ez volt Magyarország első bemutatott romparkja.

Ilyen lehetett a fürdő

Aki szeretné megnézni 3D-ben, hogyan nézett ki egy római fürdő, annak érdemes ellátogatni Carnuntumba, Felső-Pannónia egykori fővárosába, ahol elég jól megoldották a rekonstruálást. 

A római polgárváros „osztrák” verziója 3D-ben

Fürdőélet a rómaiak után

Az uszoda szó először az 1842-es Világ című újságban jelent meg, de az úszás tevékenysége politikusaink körében is népszerű volt: Széchenyi István a Dunában úszott, Wesselényi Miklós pedig Tihany és Balatonfüred között hódolt vizes szenvedélyének. A fürdőknek azonban csupán egyik funkciója volt az úszás, hiszen ahogy a római korban, egészen a 20. századig használták tisztálkodásra, ha nem volt otthon fürdőszoba. Mivel sokaknak nem volt más tisztálkodási lehetősége, a fürdőkben ma már rekreációs célokra használt kádszobák a történelem korábbi szakaszában a tisztálkodási igényt elégítették ki. Emellett gyógyászati célokra is használták, míg a törököknél a vallási motívum is szerepet játszott. Fontos különbség a mostani és régi profiljukat illetően, hogy míg régen kvázi népfürdőként is funkcionáltak, ma már sokaknak megfizethetetlen szórakozást jelent.

Úszóiskola az 1830-as években

A törökök a fürdőben vannak

Amikor a törökök elfoglalták Budát, hozták a maguk fürdőkultúráját is, vallásuk szerint a napi öt imát öt rituális mosakodásnak kellett megelőznie, amely a gyakorlatban a kéz- és lábmosást jelentette. A török fürdőknek két típusa van:

1) Az egyik a hamam, a medence nélküli fürdő, úszási lehetőség nélkül. Ennek jellegzetessége, hogy a vízzel akkor találkozik az ember, ha egy alulról fűtött kövön fekve locsolja magára azt.

2) A másik típusa az ilidzse, vagyis ásványvizes fürdő, az összes budai fürdő ilyen, amelyben vörösfenyő csöveken szállították a vizet. A Császár, a Rác, a Rudas és a Király Budapest négy török fürdője.

A Király fürdőt a törökök direkt úgy építették, hogy akkor is működhessen, amikor ostrom van és nem tudnak a falon kívülre menni. A vizet így a Lukács környékéről, az iszapot pedig Kolopfürdőről (Tiszasüly) szállítják a Királyba. A törökök kiűzése után magánkézbe került, utoljára 1950-ben újították fel, de ha igazak a hírek, a közeljövőben renoválják, sőt élményfürdővel bővítik. 

A fürdőhelységek világítását a kupolák falába vágott hatszögletű vájatokkal oldották meg

Felújított fürdőkád

Kissé retró hangulatú kádszoba

Török kori vörösfenyő vízvezeték a Király fürdőben

Bár a Rudas eredetéről megoszlanak a vélemények (arra, hogy esetleg magyar alapítású lenne csak közvetett bizonyíték van), a törökök voltak azok, akik átépítették, majd az 1570-es évekre felépítették a mostani fürdő elődjét is. 2014-ben panorámás napozóterasszal, étteremmel és új medencékkel bővült.

A Rudas egykor

A felújítás után a tetőtéri jacuzziból szinte egész Budapestre rálátásunk van 

A Szokollu Musztafa (nagy fürdőépítő volt) által épített Kaplia fürdő az 1669-es tűzvészben odaveszett, azonban a helyén ma is vizes létesítmény áll, méghozzá a Császár-Komjádi Sportuszoda, leánykori nevén a Császár fürdő. A fürdő a 19. század elején magánkézbe került, ahonnan pedig a budai Irgalmasrend kezébe. 

Korabeli fotón a Császármalmok és a Császár-fürdő

A török fürdők közül egyedüliként a Rác sorsa rendezetlen, pedig az épület nagyon is rendben volt 2010-ben. Akkor felújították, de egy a fürdő tulajdonosai és a főváros közötti jogvita miatt évek óta zárva van, akárcsak a hozzá épített  luxushotel. Pedig a felújítás kezdetekor úgy vizionálták, mint a főváros  legdrágább  fürdője, mely a Gellért  fürdő  árait is felülmúlja, ha elkészül. Egy  luxusfürdő,amelyet egy szűk kör tud és fog igénybe venni. Ez egyelőre várat magára, miközben pusztul a szépen felújított épület. A fürdőt valószínűleg ugyanaz a Szokollu Musztafa török pasa építette, aki a Rudast és a Királyt is.

A nyitás folyamatosan csúszik, legutóbb arról volt szó, hogy talán idén megnyílik

Johanniták, irgalmasrendiek és orosz hadifoglyok

A Lukács fürdőt a Szent János lovagrend alapította 1178-ban, többek között  betegek ápolására alakítottak ki kórházakat és fürdőt  kolostoraik szomszédságában. A fürdők gyógyvízét nemcsak tisztálkodásra vagy gyógyításra használták, hanem török időkben malmokat hajtottak vele, de a lőporgyártásban is kiemelt szerepet kapott. Az 1880-as években aztán a fürdő magánkézbe került, átépítették és a Monarchián kívül is belül nagy népszerűségnek örvendett, sokan látogatták. Újkori történetének legnagyobb eseménye 1999-ben következett be, amikor az egykori iszaptó megszűnt,helyére élménymedencét építettek.

Nagyon népszerű a sodrófolyosó

 A Lukács fala tele van köszönő táblákkal

Mi van az egykori Császár fürdő és a Budai Irgalmasrendi Kórház között? Egy másik fürdő. A török időkből származik az Irgalmasrendi Kórház  tulajdonában  lévő 80 férőhelyes  Veli  bej, Budapest egyetlen koedukált török fürdője volt, amelyet több évtizedes agónia után 2011-ben nyitottak újra.

A Veli bej fürdőben egy nagymedence és négy kismedence működik

A Gellért fürdő vagy más néven Sárosfürdő (a feltörő iszapos víz miatt nevezték így is) jótékony vízéről már a XIV. században is születtek feljegyzések, azokban a fenti fürdőkkel ellentétben a Gellért jóval később, az első világháború végén nyílt meg. Volt azonban ezen a területen fürdő korábban, Acsik ilidzse néven, de ezt a 19. század végén lebontották. Az új fürdő építésében orosz hadifoglyok is részt vettek, a harmincas években Európa legkorszerűbb fürdőjeként tartották számon.

Nemcsak az úszómedence impozáns

Hanem a belső tér is

Európa legnagyobb gyógyfürdője 

A Széchenyi fürdőhöz, vagyis becenevén a Szecskához nincs köze török barátainknak. Az 1880-as években járunk, városépítészeti szempontból  Budapest legtermékenyebb éveiben, amikor a Podmaniczky Frigyes-féle Közmunkák Tanácsa újraformálja a város arculatát. Már ekkor felmerült egy új fürdő  gondolata, de  csak  1913-ban nyílt  meg. A fürdőhöz köze van a kor legjelentősebb bányamérnökének, a hőforrások specialistájának, Zsigmondy Vilmosnak, ő fúratta a Szecska vizét tápláló artézi kutat. Európa legnagyobb gyógyfürdőjéről van, 3 kültéri és 15 beltéri medence kellett ehhez.

Télen-nyáron elözönlik a fürdeni vágyó magyarok és külföldiek

Arról pedig, hogy a fürdő gyógyvize esetleg afrodiziákum lenne, a vízilovakat érdemes kérdezni: a Fővárosi Állat-és Növénykertben található állatok medencéjébe a Fürdő termálvízét töltik, és bár nem tudjuk, mennyire van ezzel összefüggésben, de számos európai állatkertben a vízilovak bizony magyar felmenőkkel dicsekedhetnek.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

¿Qué tapas hay? 2015.02.21. 15:00:19

Klassz összeállítás.

Az árpád-hídi romkerthez csak annyi kiegészítés, hogy a metróállomás a Duna túlsó partján van, mintegy két kilométernyire a bemutatott romoktól.

Válasz erre 

deneskata 2015.02.21. 15:02:46

Érdekes cikk volt! Pár fürdő létezéséről nem is tudtam.
Bár az tévedés, hogy a római illemhelyen az ülőkék előtti csatornában a végtermék folydogált volna...:) Ott tiszta víz folyt, ebben mosták ki azt a bizonyos szivacsot.
Más.
"Bár a Rudas eredetéről megoszlanak a vélemények (arra, hogy esetleg magyar alapítású lenne csak közvetlen bizonyíték van)" Talán közvetett?

Válasz erre 

vízpart · http://vizpartifejlesztesek.blog.hu/ 2015.02.21. 17:42:25

@¿Qué tapas hay?: @deneskata: köszi a korrekciókat! :)

Válasz erre 

Valóság nevű unokahúgotok 2015.02.22. 11:30:37

A római részhez: Az Aquincumhoz hasonló városokra nem volt jellemző, hogy dologtalan tömegek éltek volna azokban. Ez a jelenség csupán néhány, a birodalom területén lévő igazi nagyvárosban volt tömegesen jelen, mindenek előtt Rómában, de pl. Alexandriában, vagy Ephesusban is.

A provinciák városait kézművesek és kereskedők lakták és persze ezek rabszolgái. Gyakori betérők voltak e városok fürdőiben a környékbeli parasztgazdák is.

Válasz erre 

Brenda84 2015.02.22. 17:45:55

@Valóság nevű unokahúgotok: "A Római Birodalom társadalmában annyi volt a lézengő munkanélküli és munkakerülő"

Ebben hol van Aquincum?Vagy csak valamit be kellett szolni?

Válasz erre 

a_vízirögbis 2015.02.24. 13:47:25

Kis adalék az óbudai fürdőhöz : vagyonorujsag.hu/vagyonorujsag/living/264-muzeum-a-felueljaro-alatt.html

Válasz erre 

Mégsem

Kimoderálom ezt a kommentet.

Mégsem

Kimoderálom ezt a kommentet. Nem moderálom a kommentet. Kimoderálom a kommentező összes kommentjét.

A kommentezőt nem tiltom ki. A kommentezőt kitiltom egy napra. A kommentezőt kitiltom egy hétre. A kommentezőt kitiltom egy hónapra. A kommentezőt kitiltom örökre.

Megjegyzés: