Vízparti fejlesztések blog
A blog 2011 márciusában indult azzal a céllal, hogy európai vízparti fejlesztéseket mutassunk be. Azóta mind témában, mind földrajzilag átléptük a határokat és ma már minden olyan projektről, fejlesztésről, eseményről, természeti képződményről szívesen beszámolunk, ami vízzel kapcsolatos, legyen az bárhol a világon.
Ha szívesen olvasnátok valamilyen projektről, vagy más javaslatotok, észrevételetek van, küldjetek e-mailt: vizpartifejlesztesek@gmail.com
Design: Sabotagegrapic
Blogfejlesztés: LumiNet
A Stavros Niarchos Alapítvány Kulturális Központja Athénban
Bár a görögöket (és így Európát) most egészen más dolgok foglalkoztatják, mint a vízparti fejlesztések, a Piano-féle kulturális központ már csak azért is kuriózum Athénban, mert Görögország első PPP konstrukciója, egyben a legfontosabb kulturális/oktatási projekt is.
A Stavros Niarchos Alapítvány (nemzetközi jótékonysági szervezet, művészeti, kulturális, oktatási, egészségügyi és szociális témakörben támogat különböző projekteket, Athénban, Monte Carloban és New Yorkban van irodájuk) még 2006-ban jelentette be, hogy felépítik a Stavros Niarchos Alapítvány Kulturális Központot (SNFCC) Athénban. A végleges terveket 2011. június 29-én mutatták be a nagyközönségnek.
Athén központjától 4,5 km-re délre, a Faliro öböl csücskénél lesz a központ, amely mintegy 566 millió euróba kerül és 2015-re készülhet el. Az Alapítvány 2009-ben szerződést kötött a görög állammal, melyet a görög parlament 2009 júliusában ratifikált. A szerződés lényege, hogy az építés minden költségét az alapítvány állja, ezután a központot teljes egészében a görög állam „kezébe adják”, azaz működtetését és ellenőrzését is az állam végzi majd. A jelenlegi gazdasági és piaci folyamatokat figyelembe véve erősen kérdéses, hogy valóban felépül-e a központ, ha igen, akkor határidőre és a megadott költségvetésből sikerül-e.
A komplexumot az a Renzo Piano olasz építész tervezte, akit a fenntartható építészet egyik mesterének tartanak, és akinek nevéhez többek között a párizsi Georges Pompidou Központ, a berni Paul Klee Központ, a római Parco della Musica hangversenyterme, a berlini Potsdamer Platz beépítési terve és a londoni Shards felhőkarcoló fűződik. A központ a Görög Nemzeti Könyvtárnak (NLG), illetve a Görög Nemzeti Operának (GNO) ad majd helyet és egyúttal az oktatási és kulturális célokat szolgáló Stavros Niarchos Parknak is, amely a terület 85%-át, 170.000 m2 foglal el. A Park összefűzi a környező területeket, sok-sok zöldfelülettel és szabadidős funkcióval, és dizájnjában tekintettel lesz a környék utcaszerkezetére is. Athénban – amely a legkisebb egy főre jutó zöldfelülettel bír Európában – ez lesz az egyik legnagyobb összefüggő zöldfelület. A tenger és város, az öböl és az Akropolisz közötti vizuális kapcsolatot a 32 m magas dombon álló üvegépület teremti meg, amelynek a „városi Agora” szerepét szánják, illetve a csatorna, amely párhuzamosan fut a sétányokkal.
Hogyan fogott hozzá Piano a tervezéshez? “A Kulturális Központ közelsége a vízhez, és Athén lágy szellői és fényei nagy hatással voltak a tervezői folyamatra. Azonnal egyértelmű volt, hogy előnyt kell kovácsolnunk mindezekből, hogy olyan zéró-emissziós épületet tervezzünk, amely a mozgást és az energiát szimbolizálja.”
Ezt úgy próbálta elérni Piano, hogy az épületeket „egységbe foglalta” és egy fluid szerkezetet hozott létre, ahol minden egy helyen megtalálható: az Agora, a Könyvtár, az Opera – találkozóhely mindenki számára. Az üvegépület tetejét „energia-panelekkel” fedték be, hogy a nap-és szélenergiát felhasználva elégítsék ki az épület energiaszükségletét.
A 22.000 m2 alapterületű Nemzeti Könyvtár új épülete modern útra tereli az 1832-ben alapított intézményt. A 3 emelet magasságú nyitott könyvespolcok is ezt a szemléletet követik: nemcsak akadémikusok, hanem mindenki (fiatalok, vállalkozók, stb.) felé szeretnének nyitni.
Az 1940-ben alapított Nemzeti Opera nemcsak a zene szerelmeseinek, de az építészet kedvelőinek is maradandót nyújthat. A 28.000 m2-es auditóriumnak első osztályú akusztikája, mechanikai felszerelése, mozgatható színpada van és a görögök nem titkolt célja, hogy az új „szerzeménnyel” bekerüljenek a világ legjobb operaépületeinek vérkeringésébe.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Ti mondtátok