Vízparti fejlesztések blog
A blog 2011 márciusában indult azzal a céllal, hogy európai vízparti fejlesztéseket mutassunk be. Azóta mind témában, mind földrajzilag átléptük a határokat és ma már minden olyan projektről, fejlesztésről, eseményről, természeti képződményről szívesen beszámolunk, ami vízzel kapcsolatos, legyen az bárhol a világon.
Ha szívesen olvasnátok valamilyen projektről, vagy más javaslatotok, észrevételetek van, küldjetek e-mailt: vizpartifejlesztesek@gmail.com
Design: Sabotagegrapic
Blogfejlesztés: LumiNet
Írjon nekünk!
2012. május 03. csütörtök
vízpart
| 8 komment
Címkék:Dánia Város Aalborg Épített környezet Housing+ C. F. Møller Architects Coop Himmelb(l)au Jørn Utzon
Fjordfejlesztés Aalborgban
Aalborg közepes mérete (190.000 lakos) ellenére Észak-Dánia kereskedelmi, adminisztrációs és közlekedési központja, kiváló összeköttetéssel Skandinávia és Németország között földön, vízen és levegőben, valamint erős az egyetem és a high-tech ipar. A korábbi nehézipari szerep visszaszorulása után a vízpartra is ráfért a fejlesztés, amely a 90-es évek elején kezdődött el és még nem fejezték be.
A teljes fejlesztési terület 200 hektárt ölel fel, a tervek szerint újra összekapcsolódik a középkori városközpont és a fjord: 1 km hosszú vízpart jön létre, melynek egyik központi eleme a gyalogosok és biciklisek számára kialakított promenád.
Housing+ - Az újrahasznosítható plusz
C. F. Møller Architects által tervezett apartmankomplexum Aalborg fő hídjai között helyezkedik el. A 60 lakásból álló tömb magassága 4-12 emelett között mozog és legfontosabb ismérve a 100%-ban újrahasznosított energia. A lesiklópályára emlékeztető háztető nem más, mint 1200 m2-nyi fotovoltaikus és szolár panel, amely éves szinten 104.000 KWh teljesítményre képes, ez elegendő a 60 lakás fogyasztásának (1.740 KWh) kielégítésére. Ehhez kiegészítésként tartozik még 4 szélturbina is.
Az esővízgyűjtő-rendszer révén a környező kertek locsolása is megoldott, a buja növényzet pedig természetes ventilátorként működik. A tető úgy tűnik, mintha belecsúszna a vízbe,de az alatta szabadon maradt felületet is kihasználták az építészek, kilátótorony és kávézó kap itt helyet.
A Zene Háza
A Zene Házát (Musikkens Hus) zászlóshajónak tekintik a dánok, az épület a megújulás és a modernitás jelképe. A Coop Himmelb(l)au 2003-ban nyerte meg a pályázatot, de a komplexum még nem készült el, sőt többen azért is kritizálják az építészirodát, mert több terv is készült, több időpont lett meghatározva, de a megvalósítás még várat magára.
Nemcsak a határidő, de az eltérő magasságot és eltérő homlokzatot egyesítő épület is megosztja a közvéleményt, a tervezők a szinergiát emelik ki, míg az elégedetlenkedők szerint a kevesebb több lett volna. A 11.000 m2 nettó alapterületű, U-alakú épületben egy 1300 férőhelyes koncertterem található a központi helyen.
Kikötői negyed
A Limfjord partja tele van strandokkal, kulturális intézményekkel, kikötői szolgáltatásokkal, zöld területekkel és lakóházakkal, valamint ki nem használt ipari területekkel.
Már számos ipari épületet alakítottak át lakóházzá, kulturális központtá vagy irodává. Az ipar helyett (pl. hajógyártás) most azonban a tudásalapú szektorokra koncentrál Aalborg és a vállalkozások jobb helyet nem is találhatnának, mint a kikötő - nemcsak a kilátás pazar, de központi fekvése miatt bárhonnan, bárhogyan könnyen megközelíthető.
Utzon Központ
Az Utzon központot 2008 közepén adták át, névadója és tervezője a híres dán építész, Jørn Utzon (1918-2008, a Sydney-i Operaház alkotója), ez volt az utolsó műve. Kívánsága az volt, hogy ne csak egy múzeum legyen, sokkal inkább a tudás és innováció központja. Az Aalborg ipara és hajógyártása ihlette épület két, egyenként 350 m2-es kiállítóterében nemcsak műalkotások, képek kapnak helyet, de pl. az Utzon apja által tervezett 30 m-es hajó, a Spidsgatter is.
További infókat itt találtok.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://vizpartifejlesztesek.blog.hu/api/trackback/id/tr804484946
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Zebrateve 2012.05.03. 12:38:29
Most kötözködjek, hogy attól, hogy ők fjordnak hívják, még nem fjord? Egyébként voltam, megerősíthetem, hogy nagyon élhető város.
vincere 2012.05.03. 14:28:32
én is éltem ott 5 hónapot, mondjuk a "strandokat" nem tudom, mikor használnák ki, szökőévente egyszer van olyan meleg nap, h. fürödni lehessen :)
egyébként helyes város, ezek a tervek pedig elképesztő látványosak és ötletesek!
egyébként helyes város, ezek a tervek pedig elképesztő látványosak és ötletesek!
HK417 · http://dokkmunkas.blog.hu/ 2012.05.03. 15:06:17
@Tiltsuk Bea:@vincere: @Zebrateve: @laci_52: @bravura: Akkor mondom: Kb. nem esik minden nap--most is jó idő van és még marad is egy ideig. Ami neked otthon hideg,az itt a második évben már jó strand idő és nyílván nem a "földközi",de elég sokat járunk strandra. A múlt nyáron a keleti parton a mélyebb vízű strandokon is volt20 fokos a víz,pedig nem volt valami "jó nyár".Egyébként ez a város már kezd "túl nagy és zsúfolt" lenni--itteni viszonylatban.
piefke 2012.06.25. 17:36:12
A Limfjord nem „klasszikus” gleccservájta képződmény, hanem egy, az utolsó jégkorszakot követő tengerszint-emelkedéskor elöntött „lapály”. Összeköttetését az Északi-tengerrel csupán 1825-ben hozta létre egy szokatlanul nagy vihardagály. Az ekkor létrejött kapcsolat mellett 1862-ben egy másik is megnyílt – itt látható a nyílás, Thyborøn mellett: maps.google.co.uk/maps?q=Agger+Tange+Strand,+Thisted,+D%C3%A4nemark&hl=hu&ie=UTF8&ll=56.737662,8.339996&spn=0.500884,1.525726&sll=53.800651,-4.064941&sspn=8.63537,24.411621&oq=agger+tange&t=h&hq=Agger+Tange+Strand,&hnear=Thisted,+D%C3%A1nia&z=10, míg nem sokkal később az eredetit a szél homokkal töltötte fel.
Az 1864-es dán-porosz háborúban eddig nyomultak előre a poroszok – hamarjában írtak is egy később igen híressé vált indulót, a Lymfjordströmert. (www.youtube.com/watch?v=u0Pm_GHZW8A)
Az 1864-es dán-porosz háborúban eddig nyomultak előre a poroszok – hamarjában írtak is egy később igen híressé vált indulót, a Lymfjordströmert. (www.youtube.com/watch?v=u0Pm_GHZW8A)
piefke 2012.06.25. 17:43:18
@HK417:
Ha valaki egyszerre akarja a "földközi" klímát élvezni és a Limfjordban strandolni, erre is van lehetőség - csak épp nem a jütlandi, hanem az isztriai Limfjordhoz (Limski zaljev - maps.google.co.uk/maps?q=limski+zaljev&hl=hu&ll=45.129984,13.674889&spn=0.080536,0.190716&sll=45.131922,13.67403&sspn=0.080533,0.190716&t=h&hq=limski+zaljev&z=13
) kell ellátogatnia!:-)
[Itt a Lim a római limes (határvonal) szóból ered, ui. a Római Birodalom idején ez (a dániai Limnél sokkal "fjordosabban" kinéző) hosszan benyúló öböl volt a határ két római provincia között.]
Ha valaki egyszerre akarja a "földközi" klímát élvezni és a Limfjordban strandolni, erre is van lehetőség - csak épp nem a jütlandi, hanem az isztriai Limfjordhoz (Limski zaljev - maps.google.co.uk/maps?q=limski+zaljev&hl=hu&ll=45.129984,13.674889&spn=0.080536,0.190716&sll=45.131922,13.67403&sspn=0.080533,0.190716&t=h&hq=limski+zaljev&z=13
) kell ellátogatnia!:-)
[Itt a Lim a római limes (határvonal) szóból ered, ui. a Római Birodalom idején ez (a dániai Limnél sokkal "fjordosabban" kinéző) hosszan benyúló öböl volt a határ két római provincia között.]
Ti mondtátok