Vízparti fejlesztések blog
A blog 2011 márciusában indult azzal a céllal, hogy európai vízparti fejlesztéseket mutassunk be. Azóta mind témában, mind földrajzilag átléptük a határokat és ma már minden olyan projektről, fejlesztésről, eseményről, természeti képződményről szívesen beszámolunk, ami vízzel kapcsolatos, legyen az bárhol a világon.
Ha szívesen olvasnátok valamilyen projektről, vagy más javaslatotok, észrevételetek van, küldjetek e-mailt: vizpartifejlesztesek@gmail.com
Design: Sabotagegrapic
Blogfejlesztés: LumiNet
Írjon nekünk!
2012. november 13. kedd
vízpart
| 32 komment
Címkék:Budapest Lyon Város Duna Rakpart
A Rakpart-sztori: lefedni, lezárni vagy leszűkíteni?
Az örök vesszőparipa: van, de mégsincs rakpart Budapesten. Az elmúlt napokban felmerült, hogy a fővárosi önkormányzat kapná meg a Duna-parti ingatlanok használati jogát, de persze a kerületek beintettek. Így megint tolódik az egységes rakpart-rendezés. Pedig számos ötlet született arra vonatkozóan, mit is kellene kezdeni ezekkel a területekkel, a forgalomcsillapításon keresztül a teljes lefedésig mindenféle javaslat napvilágot látott. Lehetőségek és egy kis lyoni kitekintő.
Ahol már sikerült: Lyon
Lyon fejlesztésének első löketét az a Franciaországban 1966-ban elfogadott törvény adta, mely a nagyobb városok és a hozzá szorosan kapcsolódó kisebb települések rendezését volt hivatott orvosolni, gazdasági-fejlesztési közösségbe (communautés urbaines) foglalván őket.
A 16. században Lyon rakpartja a gyakori áradásoknak köszönhetően a város mostohagyereke volt. Az áldatlan állapotoknak a 18. századi folyószabályozások vetettek véget, mely jelentős építkezéseket is generált a folyóparton. A part nem volt többé idegen test, a teherszállító hajók mellett megjelentek a szabadidejüket töltő polgárok is. A folyóparti dzsemborik aztán megszakadtak a 20. században, amikor a vízi fuvarozás gyakorlatilag teljesen megszűnt, a folyópartot pedig birtokba vették az autók.
A vízpart rendezésére egészen 2003-ig kellett várni, amikor a szakmai zsűri az In Situ/Jourda/Coup d'éclats iroda tervének zöld jelzést adott. A terv pontosan azt a célt szolgálta, ami a mai Budapestből nagyon hiányzik, nemcsak a vízparti fejlesztések területéről: a civileket, lakosságot és a szakmát egyesítve közösen kialakítani a vízpartot. Éppen a lakosok voltak azok, akiknek hatására az eredetinél több zöldterület, sétány és kerékpárút került a tervbe.
Sarkalatos kérdés volt az autók kizárása a rakpartról, melyet egyfelől a tömegközlekedés infrastruktúrájának fejlesztésével teremtettek meg, másfelől pedig növelték a parkolóhelyek számát a város egyéb pontjain. Új tömegközlekedési eszköz jelent meg: a bicikli. Autók helyett megjelentek a biciklitárolók, a biciklis jegyautomaták a "bérlet" megvásárlásához. A vízpart fejlesztése a közlekedési szokások átalakítása mellett a közösségi terek kialakítását is megcélozta, a vízpart visszakapcsolását a félmilliós város életébe.
Ahol még nem kezdődött el: Budapest
A Budapesti Közlekedési Központ (BKK) 2012 tavaszán elkészítette „A dunai partszakaszok fejlesztési és rendezési lehetőségei” c. döntéselőkészítő anyagot, amelynek közgyűlési elfogadása ugyan még várat magára, de már ebben is kiemelten foglalkoznak a rakpartok kérdésével. A hasonló adottságú és problémákkal küzdő (vagy valaha küzdő) városok közül a lyoni minta, Bordeaux, Dublin, Portland és Belgrád volt nagy hatással a tanulmány íróira.
Budapesten a legalapvetőbb probléma, hogy a rakpartok a közúti közlekedés dominanciája miatt elszigetelnek bennünket a folyótól. Se funkcionalitás, se zöldfelület, se rekreáció. A pesti rakpart közúti szerepének átalakításával olyan partszakasz, korzó jöhetne létre, amely pont ezeket nyújtaná, magában foglalva a már felújított területeket, parkokat. A tanulmány szerint a legjobb beavatkozási pont a Március 15. tér – Jászai Mari tér közötti szakasz lehetne.
A műszaki megoldásokra több javaslat született. Az egyik a közúti kéregalagút építése. A partszakaszok alatti 2x1 sávos közúti alagút építésének előnye, hogy egyfajta szimbiózis alakulhat ki gyalogosok, kerékpárosok és autósok között, hátránya a csomópontok nehézkes kialakítása mellett a magas építési és fenntartási költség. A másik lehetőség a jelenlegi közúti pálya átalakítása. Ez nem jelentene mást, mint az egyes pesti rakpartszakaszok lezárását, a forgalom elterelését. Ez sokkal költséghatékonyabb lenne, és egyéb, köztér-programokkal együtt gyorsabb és mégis látványos megoldást ígérhet.
Három verzió készült arra, milyen formában lehetne a forgalmat korlátozni, elterelni, kiiktatni:
1. A „legenyhébb” – amely valljuk be, nem sok változást hozna – 30-40 km/órás sebességhatár bevezetését javasolja és járdaszintre emelt zebrákat.
2. A köztes megoldás szerint északi irányba „egyirányúsítanák” az alsó rakpartot. Kissé félmegoldás-szagú ez is, hiszen egy sáv ugyan jutna a gyalogosok és kerékpárosok számára, mégsem kerülne a Duna igazából „testközelbe”.
3. A „hardcore” javaslat szerint a teljes forgalmat kitiltanák a rakpartról. Erre a közúti forgalom általános csökkenése ad lehetőséget, ám várhatóan igen éles lakossági reakciókat váltana ki. Habár még olcsóbb lenne, mint az előző verziók, hiszen gyalogos felületet olcsóbb kialakítani, mint útpályát.
A tervezet szerint az első, Március 15. tér – Kossuth tér közötti szakasz átépítése hozzávetőlegesen 4-7 milliárd Ft-ba kerülne. Közműveket, nagyobb közlekedési műtárgyakat nem érint, és a jogi akadályok sem lépnek fel.
A fent leírtakon túl van egy negyedik megoldási lehetőség is. A BKK javaslatát megelőzően a Szeretem Budapestet Mozgalom (SzeBu) 2012-es „Zöld Budapest” városfejlesztési koncepciójában a Belgrád rakpart lefedésével rukkolt elő. A Belgrád rakpart ma egy áthatolhatatlan közeg, pedig fekvése, tájolása miatt tavasztól őszig napsütésben fürödhetnék, promenádozhatnánk. Izgalmas találkozási pont lenne ember és folyó között, hiszen a közlekedés felszín alá szorításával intenzív vízi élet alakulna ki. Nem utolsó sorban pedig remek alkalom lenne egy nemzetközi pályázat kiírására, amellyel nemcsak a sajtókommunikációnak, de Budapest építészeti, turisztikai megítélésének is jót tenne.
És mi a realitás?
A Duna-koncepció közgyűlési elfogadása még nem történt meg, nem lehet tudni, melyik megoldás lesz végül a befutó. Főként, mert a pontos helyszín megjelölése és a forgalomcsillapítás mértéke csak a valós forgalmi adatokon alapuló átfogó vizsgálatok után történhet meg.
A rakpartlefedést sem a BKK, sem a Városháza nem látja járható útnak (itt várható majd politikai box, hiszen több fővárosi politikus is azt nyilatkozta, tetszik neki az ötlet). Több ellenérvet hoztak fel: plusz forgalmat vonzana a belvárosba, terjengős csomópontokat és rámpákat igényelne, a legdrágább verzió az összes közül (ráadásul EU-támogatást sem élvezne, hiszen ütközik a Fehér Könyv közlekedéspolitikai elveivel), és egyben világörökségi terület, amelyen építési beavatkozás, takarások, ráépítések nem megengedettek. A SzeBu rakpart-koncepciója „ellenében” – a közösségi funkciókat és víz mellettiséget egyesítve – nagy kiterjedésű, part menti mobil úszóstégeket javasoltak a mozgalom által megjelölt területen, amely a világörökségi státusszal is összefér, és képes követni a folyamatosan ingadozó vízállást is. A költségeket tekintve pedig azért lehet jóval drágább a kivitelezés, mint a fent említett javaslatoké, mert ki kellene váltani a Belgrád rakpart alatt található 2 db, egyenként 250 cm átmérőjű észak-déli főgyűjtőcsatornát.
Összefoglalva: támogatásra sokkal esélyesebb a forgalomcsillapítás, illetve a lezárás. Ahogy írtuk, ez 4-7 milliárd Ft-ból megoldható a belvárosi szakaszon, és javarészt térrendezést és zöldfelület-kialakítást jelent. Aztán az is lehet, hogy a világon semmi nem fog történni.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://vizpartifejlesztesek.blog.hu/api/trackback/id/tr404875142
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Anti Anyag (törölt) 2012.11.13. 11:18:10
Egyértelmű, hogy az autók kitiltása után egy új gyalogos közösségi és kereskedelmi övezetet kell a rakpartokon létrehozni.
Több helyen is jártam, épp a rakpartok mindenhol a legértékesebb területek, azt veszik el az autók elől.
Több helyen is jártam, épp a rakpartok mindenhol a legértékesebb területek, azt veszik el az autók elől.
rcfan 2012.11.13. 13:24:04
Végülis az ember és Duna lehetőségének iskolapéldája a Római part. Hasonlóan jó lehetne a belvárosi Duna part is.
Bár a Római part is el van b*szva. Valamelyik agyament a 120 centi széles gyalogos sétánnyal közösen vezette az E6-os kerékpárút forgalmát.
Bár a Római part is el van b*szva. Valamelyik agyament a 120 centi széles gyalogos sétánnyal közösen vezette az E6-os kerékpárút forgalmát.
Süni Papa · http://gombocsekli.blog.hu/ 2012.11.13. 13:28:18
szomorú és hiteltelen, hogy amikor egy önkormányzatnak nincs pénze, akkor azt tervezi, hogy mit hogyan építsen át - azaz mindenek előtt először szufficites legyen a költségvetés
de a közlekedést úgy szívatni, hogy tiltunk, s alternatívát nem csinálunk nettó ostobaság, kívánom bukjon bele bármilyen politikus
de a közlekedést úgy szívatni, hogy tiltunk, s alternatívát nem csinálunk nettó ostobaság, kívánom bukjon bele bármilyen politikus
rolls 2012.11.13. 13:47:59
@rcfan:
"Bár a Római part is el van b*szva. Valamelyik agyament a 120 centi széles gyalogos sétánnyal közösen vezette az E6-os kerékpárút forgalmát. "
Álljon meg a rongybicikli!!!
: )
A Római-parton épült ki az első hivatalos kerékpárutak egyike, még az ősidőkben, azaz, minimum(!) 15 évvel ezelőtt. Tehát, a 120 cm-es "gyalogos sétány" az maga a
BICIKLI ÚT !
A Római-partnak abban az időben volt egy hanyatló, leszálló ága, nem volt ilyen trendi és nyüzsgős, - mint manapság. Egyébként napjainkban a kerékpárút kiszorult a partról és hivatalosan távolabb, a házak között a kis utcákon tekereg a bicikliút.
"Bár a Római part is el van b*szva. Valamelyik agyament a 120 centi széles gyalogos sétánnyal közösen vezette az E6-os kerékpárút forgalmát. "
Álljon meg a rongybicikli!!!
: )
A Római-parton épült ki az első hivatalos kerékpárutak egyike, még az ősidőkben, azaz, minimum(!) 15 évvel ezelőtt. Tehát, a 120 cm-es "gyalogos sétány" az maga a
BICIKLI ÚT !
A Római-partnak abban az időben volt egy hanyatló, leszálló ága, nem volt ilyen trendi és nyüzsgős, - mint manapság. Egyébként napjainkban a kerékpárút kiszorult a partról és hivatalosan távolabb, a házak között a kis utcákon tekereg a bicikliút.
felucca 2012.11.13. 14:02:30
Bár meg tudnám érteni, hogy miért mindig mindenki a Belgrád rakparton akarja alagútba vezetni a forgalmat. A Belgrád rakpartnak egy baja van, hogy ott vannak azok az ősidőkből megörökölt, mára magántulajdonba átment kikötőépületek, amiknek semmi funkciója nincsen, és amiket jól le kellene bontani, az emeletes autóparkolóikkal együtt. Azután lehetne ötletelni.
Roltii 2012.11.13. 14:02:46
Emberek, attól összeségében nagyobb dugók lesznek a városban, ha ellehetetlneítik a rakparti autós közlekedést.
Lehet más városokat nézni, de egyik se ilyen kialakítású... Egyébként a legtöbb városban a rakpartokon autós forgalom van.
Az, meg hogy vissza kéne adni a közösségnek hülyeség, sose volt az övé.
Én is örülnék, ha lehetne korzózni a rakparton, de annak nem, ha ettől a városban nagyobb dugók lennének.
Római part témájára meg majd nézzük meg mit művel a mobilgát, aztán kiderül:)
Lehet más városokat nézni, de egyik se ilyen kialakítású... Egyébként a legtöbb városban a rakpartokon autós forgalom van.
Az, meg hogy vissza kéne adni a közösségnek hülyeség, sose volt az övé.
Én is örülnék, ha lehetne korzózni a rakparton, de annak nem, ha ettől a városban nagyobb dugók lennének.
Római part témájára meg majd nézzük meg mit művel a mobilgát, aztán kiderül:)
felucca 2012.11.13. 14:39:08
@Roltii: Mindig mindenre azt mondják, hogy nagyobb dugók lesznek tőle, aztán mégsem lesznek. A dugó meg mindig konstans, akármennyi út is van, úgyhogy akkor - ha lehet - legyen inkább kevesebb út, akkor kevesebb helyen lehet dugó.
Roltii 2012.11.13. 14:43:55
@felucca: szerintem ez nem igaz. Rövid ideig tartó lezárásokat lehet tolerálni, és csak az első napokon lesznek dugók, de egy idő után állandósul egy nagyobb forgalom.
Nézd meg pl a Keletinél mi van: Thököly lezárva, csaerébe reggel az összes kisutcába áll a forgalom, míg ott egy nagy út kihasználatlanul...tök jó, főleg az ott lakóknak.
Igazából csak azt kérdezném meg, hogyha nem a rakparton mész É-D között, akkor mégis hol? Vagy mivel mással? (olyat mondj, ami az év 365 napjában legalább 95%-ban használható és racionális.
Nézd meg pl a Keletinél mi van: Thököly lezárva, csaerébe reggel az összes kisutcába áll a forgalom, míg ott egy nagy út kihasználatlanul...tök jó, főleg az ott lakóknak.
Igazából csak azt kérdezném meg, hogyha nem a rakparton mész É-D között, akkor mégis hol? Vagy mivel mással? (olyat mondj, ami az év 365 napjában legalább 95%-ban használható és racionális.
Roltii 2012.11.13. 14:49:03
de egyébként csak egy kérdés: szerinted mennyire zárhatók ki az autók a városból? És ha azokat kitiltjuk, akkor hova kerülnek, hol tárolod stb.
Remélem nem az a válasz, hogy akkor nem kell kocsi, mert akkor nem túl jövőbe mutató:)
Remélem nem az a válasz, hogy akkor nem kell kocsi, mert akkor nem túl jövőbe mutató:)
felucca 2012.11.13. 14:55:50
Az autók a városból nem zárhatók ki, ugyanúgy senki más sem zárható ki és semmi sem válhat kizárólagossá. Jelenleg a közterületek 90%-át a lakosság 40-50%-a használja autózásra. Az igazságos arány a 40-50% lenne.
Azt gondolom, hogy Budapest azért épült körutasra, hogy a központból a forgalmat teljesen ki lehessen szedni. Ehhez képest nem ez történik. Van három körút, nem szükségszerű a Duna-partot autózásra használni.
Azt gondolom, hogy Budapest azért épült körutasra, hogy a központból a forgalmat teljesen ki lehessen szedni. Ehhez képest nem ez történik. Van három körút, nem szükségszerű a Duna-partot autózásra használni.
Roltii 2012.11.13. 15:02:56
@felucca: körút? melyik? legalább az egyik menne körbe... nem csak Pestből áll Budapest:)
felucca 2012.11.13. 15:11:10
Az egyik körbemegy:)
Egyébként közép-Budát is ki lehet kerülni Pesten át, nem kell szükségképpen körbeérnie.
Egyébként közép-Budát is ki lehet kerülni Pesten át, nem kell szükségképpen körbeérnie.
Roltii 2012.11.13. 15:43:26
@felucca: melyik megy körbe? 30 éve lakom itt, de még nem találtam meg...
"Egyébként közép-Budát is ki lehet kerülni Pesten át, nem kell szükségképpen körbeérnie. "
de hát pont ez az, most akkor kilehet kerülni Pesten át, vagy redukáljuk a forgalmat? a kettő egyszerre nem megy...
"Egyébként közép-Budát is ki lehet kerülni Pesten át, nem kell szükségképpen körbeérnie. "
de hát pont ez az, most akkor kilehet kerülni Pesten át, vagy redukáljuk a forgalmat? a kettő egyszerre nem megy...
Süni Papa · http://gombocsekli.blog.hu/ 2012.11.13. 15:46:35
szerintem a rakparti autóforgalomnak nincs jelenleg olyan alternatívája, ami környezet- és lakókímélő lenne - napszaktól függetlenül
sem Pesten, főleg nem Budán, pl. Újbuda és Óbuda között
sem Pesten, főleg nem Budán, pl. Újbuda és Óbuda között
felucca 2012.11.13. 16:18:09
@Roltii: A Nagykörút körbemegy, csak a Körtéren el vagyon kicsit baszva.
gozos 2012.11.13. 17:56:58
Oslo is gondokkal küzdött. A kelet-nyugat közlekedési folyósóját "beépülte a város". Nagyot álmodtak és megcsinálták vala. Az alábbi térkép jól mutatja, hogyan. Tényleg azon a nyomvonalon megy!
maps.google.com/maps?f=q&source=s_q&hl=hu&geocode=&q=Oslo&aq=&sll=37.0625,-95.677068&sspn=35.684144,80.859375&vpsrc=6&t=h&ie=UTF8&hq=&hnear=Oslo,+Norv%C3%A9gia&ll=59.907533,10.73699&spn=0.022077,0.078964&z=14
maps.google.com/maps?f=q&source=s_q&hl=hu&geocode=&q=Oslo&aq=&sll=37.0625,-95.677068&sspn=35.684144,80.859375&vpsrc=6&t=h&ie=UTF8&hq=&hnear=Oslo,+Norv%C3%A9gia&ll=59.907533,10.73699&spn=0.022077,0.078964&z=14
gozos 2012.11.13. 17:59:24
Kiegészítés: a kelet-nyugati vasútvonallal is ugyanezt tették. A város alatt további egy vonatmegállval "kedveskedve" a vonatozóknak.
Roltii 2012.11.13. 19:18:51
@felucca: na persze, ne hülyéskedjünk... nem arról van szó, hogy nem lehet körbemenni, de nincs egy gyorsforgalmi körút.
Innentől én befejeztem, picit komolytalanná vált...
Innentől én befejeztem, picit komolytalanná vált...
Karl Friedrich Drais der Freiherr von Sauerbronn · http://darazskarcsi.blog.hu 2012.11.13. 22:02:52
@felucca:
Kerülgesd!
Az alsó rakparton Margit Híd Budafok 17-25 perc, munkanap, du 16:00-kor.
Ha ezt a pesti körúton keresztül megcsinálod, akkor egy hónapig Fokhagymás tejföllel töltött Franciakrémest reggelizem.
Kerülgesd!
Az alsó rakparton Margit Híd Budafok 17-25 perc, munkanap, du 16:00-kor.
Ha ezt a pesti körúton keresztül megcsinálod, akkor egy hónapig Fokhagymás tejföllel töltött Franciakrémest reggelizem.
killgates 2012.11.13. 22:20:02
Azt hiszem, hogy egy adóságtól sanyargatott, ezer gazdasági sebből vérző országnak, talán nem az a legnagyobb gondja , hogy miliárdokat költsön tervekre, és olyan beruházásokra amelyekre még nem érett a székesfőváros közlekedési struktúrája.
airdace · http://metamorfozisok.blogspot.com 2012.11.13. 23:40:00
@Karl Friedrich Drais der Freiherr von Sauerbronn: Szerintem egyáltalán nem normális és nem is biztosítandó, hogy egy 2 milliós város közepén negyed óra alatt átérjél autóval. Ez nem alapjog, ez így alakul, és sokan hozzászoktak, ehhez igazították az életüket, lakóhelyüket - miközben egy csomó más embernek jelentős károkat okoznak. Tehát csak vissza kell állítani az eredeti állapotot. Ez nyilván azoknak, akik hozzászoktak ehhez az indokolatlan és másokat károsító kényelemhez, fájdalmas lesz...
Karl Friedrich Drais der Freiherr von Sauerbronn · http://darazskarcsi.blog.hu 2012.11.14. 06:18:12
@airdace: Egyszer árvíz alatt, mikor az alsó rkp zárva van, nézelődj kicsit, és rájössz, miért küzdesz.
München 3 milliós. Ott is átérek 25 perc alatt egy hasonló távon.
München 3 milliós. Ott is átérek 25 perc alatt egy hasonló távon.
lüke 2012.11.14. 07:07:52
jó a sztori,de
mi lesz a 11 m magas védögáttal?
- ami BP-t védi árvíz estén,akkor elönti az új projektet( nem prodzsekt) a víz?-
mi lesz a 11 m magas védögáttal?
- ami BP-t védi árvíz estén,akkor elönti az új projektet( nem prodzsekt) a víz?-
lüke 2012.11.14. 07:14:40
@Karl Friedrich Drais der Freiherr von Sauerbronn:
München népessége 1 378 176 fő, agglomerációjával együtt lakossága körülbelül 3 130 000 fő
München népessége 1 378 176 fő, agglomerációjával együtt lakossága körülbelül 3 130 000 fő
lüke 2012.11.14. 07:15:33
a 2. kérdés:
hol marad a 2-s , a világ egyik legszebb villamos vonala?
hol marad a 2-s , a világ egyik legszebb villamos vonala?
Karl Friedrich Drais der Freiherr von Sauerbronn · http://darazskarcsi.blog.hu 2012.11.14. 10:17:13
@lüke: A főváros is agglóval kétmillió.
zotyis 2012.11.14. 12:42:38
@Roltii: Lyon pont azért jó példa, mert Budapesthez nagyon hasonló kialakítású. A pesti rakpartról is az ottani szokott eszembe jutni, szerintem az egyszerűen fantasztikus.
Az autós közlekedés Lyonban is borzalmas, nagyon sok a dugó annak ellenére (vagy pont amiatt), hogy Édouard Herriot, a híres és nagyhatású polgármester egy jól autózható, fluid várost szeretett volna létrehozni.
Ennek köszönhető az is, hogy nem kell messzire menni "rossz" példáért a barátságos, játszóteres, sétányos, bringautas rakparttól. Elég átnézni a Rhône túlpartjára, ahol egy konkrét autópálya fut. (Ha Párizsból Marseille-be szeretnél autózni, át kell menned Lyon legbelebb belvárosán - ez azért abszurd.) Elég volt kicsit elbambulnom, míg a városban kerékpároztam, és simán rátévedtem az autópályára. Szerencsére épp - mint mindig - dugó volt, így az álló kamionok közt nem voltam nagy veszélyben.
A szakdolgozatomban, amit a Confluence negyed (a Rhône "rossz" oldala) felújításáról írtam, ezt tudtam a legnagyobb kifogásnak felhozni: a félsziget (és az új, példamutató zöld negyed) egyik oldala promenád, a másik megközelíthetetlen egy hatsávos autópálya miatt.
Ha érdekel:
viranyifontan.wordpress.com/2011/01/13/dissertation/
Az autós közlekedés Lyonban is borzalmas, nagyon sok a dugó annak ellenére (vagy pont amiatt), hogy Édouard Herriot, a híres és nagyhatású polgármester egy jól autózható, fluid várost szeretett volna létrehozni.
Ennek köszönhető az is, hogy nem kell messzire menni "rossz" példáért a barátságos, játszóteres, sétányos, bringautas rakparttól. Elég átnézni a Rhône túlpartjára, ahol egy konkrét autópálya fut. (Ha Párizsból Marseille-be szeretnél autózni, át kell menned Lyon legbelebb belvárosán - ez azért abszurd.) Elég volt kicsit elbambulnom, míg a városban kerékpároztam, és simán rátévedtem az autópályára. Szerencsére épp - mint mindig - dugó volt, így az álló kamionok közt nem voltam nagy veszélyben.
A szakdolgozatomban, amit a Confluence negyed (a Rhône "rossz" oldala) felújításáról írtam, ezt tudtam a legnagyobb kifogásnak felhozni: a félsziget (és az új, példamutató zöld negyed) egyik oldala promenád, a másik megközelíthetetlen egy hatsávos autópálya miatt.
Ha érdekel:
viranyifontan.wordpress.com/2011/01/13/dissertation/
Roltii 2012.11.14. 13:48:37
Lyon? az nem egy félmilliós város? Mapsen ránézésre is van egy körgyűrűjük, ami Bp-nek nem igazán van, és nem igazán van annyira kész mint nekik...
Egyébként mapsen érdemes ugyanazzal a nagyítással nézni, ahogy Bp-t, és látszik, majdnem olyan, mintha a város csak a hungária krt-ig tartana:)
Egyébként nem vitatom amit írsz, csak azt mondom, hogy köze nincs Bp-hez. LEhet, hogy első blikkre hasonló, de méretei és a lakosság már nagyon más, az útszerkezetet nem is említve.
Ráadásul Lyon nem is főváros. Engem nem érdekel, adjuk vissza a "zembereknek" a teret, csak Bp esetén ne felejtsük el, hogy egy 2 millás fővárosról beszélünk, aminél a keresztirányú közlekedés jelenleg csak a városon keresztül oldható meg. Mindenki boldog lenne, ha nem így lenne, de erre nem megoldás, hogy ellehetetlenítjük, aztán mindenki oldja meg ahogy tudja...
Nem teljesen tartozik ide, de kiváncsi leszek mi lesz az Astoriánál, ha megszüntetik a szinteltolásos megoldást...
Egyébként mapsen érdemes ugyanazzal a nagyítással nézni, ahogy Bp-t, és látszik, majdnem olyan, mintha a város csak a hungária krt-ig tartana:)
Egyébként nem vitatom amit írsz, csak azt mondom, hogy köze nincs Bp-hez. LEhet, hogy első blikkre hasonló, de méretei és a lakosság már nagyon más, az útszerkezetet nem is említve.
Ráadásul Lyon nem is főváros. Engem nem érdekel, adjuk vissza a "zembereknek" a teret, csak Bp esetén ne felejtsük el, hogy egy 2 millás fővárosról beszélünk, aminél a keresztirányú közlekedés jelenleg csak a városon keresztül oldható meg. Mindenki boldog lenne, ha nem így lenne, de erre nem megoldás, hogy ellehetetlenítjük, aztán mindenki oldja meg ahogy tudja...
Nem teljesen tartozik ide, de kiváncsi leszek mi lesz az Astoriánál, ha megszüntetik a szinteltolásos megoldást...
Karl Friedrich Drais der Freiherr von Sauerbronn · http://darazskarcsi.blog.hu 2012.11.14. 20:53:24
@Roltii:
"Nem teljesen tartozik ide, de kiváncsi leszek mi lesz az Astoriánál, ha megszüntetik a szinteltolásos megoldást..."
- Keleti irányába az Astoria megállít a Ferecziekig. Itt hosszabbodni fog a sor a hídra. Ahol lesz még egy új lámpa.
Itt jön a kérdés, hogy ez a lámpa mennyire fogja majd a hídról lejövőket megfogni.
Jelenleg a Március 15. tér felé haladók akadály nélkül jutnak le a hídról, ahol a többség a felső rakparton megy a Szabadság híd irányába.
Ha a hídról lejutást megfogja egy lámpa, akkor a híd feltehetőleg megtelik, mivel a túloldalán valamelyik irányból mindig jönnek rá autók. Sejthető, hogy kevesebb autó fog tudni lemenni a hídról, mint jelenleg fel.
Onnantól meg a sor vége akárhol lehet.
Ezen a dolgon jól lehetne segíteni, ha a Gellért rakpartról lehetne a Szabadság híd irányába kanyarodni, mert akkor a forgalom egy része nem menne fel az Erzsébet hídra. Szerintem a Szabi híd meg elbírná őket.
"Nem teljesen tartozik ide, de kiváncsi leszek mi lesz az Astoriánál, ha megszüntetik a szinteltolásos megoldást..."
- Keleti irányába az Astoria megállít a Ferecziekig. Itt hosszabbodni fog a sor a hídra. Ahol lesz még egy új lámpa.
Itt jön a kérdés, hogy ez a lámpa mennyire fogja majd a hídról lejövőket megfogni.
Jelenleg a Március 15. tér felé haladók akadály nélkül jutnak le a hídról, ahol a többség a felső rakparton megy a Szabadság híd irányába.
Ha a hídról lejutást megfogja egy lámpa, akkor a híd feltehetőleg megtelik, mivel a túloldalán valamelyik irányból mindig jönnek rá autók. Sejthető, hogy kevesebb autó fog tudni lemenni a hídról, mint jelenleg fel.
Onnantól meg a sor vége akárhol lehet.
Ezen a dolgon jól lehetne segíteni, ha a Gellért rakpartról lehetne a Szabadság híd irányába kanyarodni, mert akkor a forgalom egy része nem menne fel az Erzsébet hídra. Szerintem a Szabi híd meg elbírná őket.
légügyi megfigyelő 2012.11.18. 12:54:40
Felhívom a figyelmet, hogy a forgalomcsillapításra már nem kell oly sokat várni, mert a Kossuth tér átépítésével az alsó rakpart forgalomcsillapítása is felmerült, és ha egyszer a Kossuth térrel kapcsolatban felmerül, akkor az meg is valósul. Sztem 2014-ben már látni fogjuk, hogy kellett-e valaha is rakparti út! :))))
TrueY · http://qltura.blog.hu 2013.01.30. 10:32:34
Én lefedetném. Persze ezzel az a gond, hogy akkor hová vezessék a kipufogó gázt. A felső szint közelébe nem jó, mert akkor a kedves kávézó közönség szipoghatná be a nitrogéndioxidot nagy dózisban. De a Dunába bele lehetne vezetni. Még látványos is lenne, ahogy bugyborékol a víz és jönnek fel a döglött halak. :)
Ti mondtátok