Vízparti fejlesztések blog
A blog 2011 márciusában indult azzal a céllal, hogy európai vízparti fejlesztéseket mutassunk be. Azóta mind témában, mind földrajzilag átléptük a határokat és ma már minden olyan projektről, fejlesztésről, eseményről, természeti képződményről szívesen beszámolunk, ami vízzel kapcsolatos, legyen az bárhol a világon.
Ha szívesen olvasnátok valamilyen projektről, vagy más javaslatotok, észrevételetek van, küldjetek e-mailt: vizpartifejlesztesek@gmail.com
Design: Sabotagegrapic
Blogfejlesztés: LumiNet
Írjon nekünk!
2013. október 11. péntek
vízpart
| 20 komment
Címkék:2013 Budapest Természet Víz Világtalálkozó Gabriele Diamanti Eliodomestico
A víz az úr, de meddig?
Elnézve a híradásokat, nem sok vizet zavart az október 8-11. között Budapesten ülésező Víz Világtalálkozó. Pedig a cél hangzatos: közreműködni az ENSZ akciótervének kidolgozásában a 2015 utáni időszakra vonatkozóan. A témák között szerepel a klímaváltozás, a népességrobbanás, a tiszta ivóvízhez való jog, csakúgy mint az árvizek elleni védekezés vagy a vízszennyezést érintő kérdések.
Látkép 2050-ben vagy teszünk valamit ellene?
Számtalanszor leírtuk már a száraz és egyben fájdalmas tényeket: 800 millió ember számára nem vagy csak részben biztosított a megfelelő és biztonságos vízellátás jelenleg. A minőségi vízkészletek mennyisége egyre csökken, 2030-ra 40%-os globális vízellátási hiányt prognosztizálnak világszerte. Kérdés, hogy ennek a ténynek az ismerete és az egymást érő konferenciák következményeként lesz-e valóságos nemzetközi összefogás? Vagy fokozódik a vízért folytatott nemzetközi öldöklés? Biztosan jó-e az az irány, hogy jelenleg több embernek van mobiltelefonja, mint illemhelye?
Mennyi az annyi?
A világ országainak vízlábnyoma (m³/fő/2012)
A vízfogyasztás nagy részét (92%-ot) a mezőgazdaság viszi el, a maradék az ipari termelés és a háztartások között oszlik meg. Miközben a fejlett országokban mindennapi jelenség folyó víz mellett borotválkozni és fogat mosni, ugyanúgy evidencia a populáció vízszükségletének a kétharmadát más, egyébként vízben szűkölködő országokból behozni élelmiszerek, zöldségek és gyümölcsök formájában, tovább növelve az amúgy is egyenlőtlen megoszlást. A nyomornegyedekben élők gyakran tízszer annyit fizetnek egy liter vízért, mint jómódú embertársaik ugyanabban a városban.
15400 liter víz kell 1 kg marhahús előállításához - tételesen lebontva itt olvashatjátok
A vízzel, a víz szennyezettségével és egyéb higiéniai problémákkal összefüggésben többen halnak meg (3,5 millió ember évente), mint a háborúkban fegyverektől.
Szomjúságtól elhullt zsiráf teteme
Pedig nemcsak rombolásban, építésben is jók vagyunk.
Nagyjából hetente jönnek elő új ötletekkel építészek, dizájnerek, alkotók és önjelölt alkotók, szürkeállományban nincs hiány. Ennek apropóján ajánljuk mindenki figyelmébe Gabriele Diamanti Eliodomestico nevű öko-desztillálóját.
Sok kicsi sokra megy?
A lepárló szerkezethez csak napenergia szükséges, ennek segítségével képes tiszta ivóvizet előállítani. Ez főként a fejlődő országok számára lehet nagy segítség, mert nem kell sem elektromosság, sem szűrő, sem egyéb mozgó alkatrész. Persze nem nagy mennyiségekről beszélünk, egy nap alatt mindössze 5 liter ivóvíz készülhet, de ne saját magunkból induljunk ki, ez ott életeket menthet.
A vízkvóta a megoldás?
Maximum a megoldás egyik eleme. Itthon keveset hallani róla, de egyre többet fogunk: a szénkvóta mintájára a 90-es években indult el Ausztráliából a vízkvótával való kereskedés, Európában egyelőre gyerekcipőben jár a rendszer. Vízkvótát bárki jegyezhet, azaz határidőre foglalhat magának bizonyos vízmennyiséget, a határidő lejártakor pedig eldöntheti, hogy átveszi a foglalt mennyiséget, vagy tovább kereskedik vele, esetleg megválik tőle. A filozófia mögötte pedig: a vízben gazdag területekről átszállítják a vizet a vízhiányos területekre. Ausztráliában vagy éppen az USA-ban már külön cégek (brókercégek) szakosodtak a szerződések megkötésére, adott országon belül vagy éppen országok között.
Takarékoskodás, megújuló erőforrások használata, hatékonyabb öntözési szokások, a nyugati országok pazarlási szokásainak megváltoztatása, civil-gazdasági-politikai összefogás országon belül és más országokkal, technológia fejlesztések, fogyasztói szokások átértékelése - a kiutat ezeknek a tényezőknek az összehangolása jelentheti, majd meglátjuk, elég érettek vagyunk-e mindehhez.
(Bréking: a találkozó közben véget ért, a résztvevők elfogadtak egy közös Nyilatkozatot, melyben leszögezték, hogy újfajta megközelítésre van szükség a vízgazdálkodás területén, illetve hogy az ivóvíz biztosítására, a szennyvíz megfelelő kezelésére és az árvízvédelemre speciális figyelmet kell fordítani a jövőben. Akkor már csak egy stratégiára lenne szükség és annak megvalósítására.)
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://vizpartifejlesztesek.blog.hu/api/trackback/id/tr185562884
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
különvélemény 2013.10.12. 08:25:30
"Vízkvótát bárki jegyezhet, azaz határidőre foglalhat magának bizonyos vízmennyiséget"
Már csak ez hiányzott. Brókerek adják-veszik a vizet.
Holnaptól levegőkvóta is kell, és aki szegény, az ne vegyen levegőt.
Nagy vérrontás lesz még ebből, újra előkerülnek a guillotine-ok.
Persze addigra kiépítheti totalitárius rendszerét egy két nagyhatalom, az usa már jó úton halad ez irányba.
Már csak ez hiányzott. Brókerek adják-veszik a vizet.
Holnaptól levegőkvóta is kell, és aki szegény, az ne vegyen levegőt.
Nagy vérrontás lesz még ebből, újra előkerülnek a guillotine-ok.
Persze addigra kiépítheti totalitárius rendszerét egy két nagyhatalom, az usa már jó úton halad ez irányba.
fordulo_bogyo 2013.10.12. 13:25:34
A marhahusnal beleszamoljak azt a vizet, ami a marha taplalekanak (magok, fu, lucerna, szena, szalma stb) a megtermelesehez szukseges. Annak nagyobbik resze esetenkent egesze pedig nem is ontozesbol szarmazik, hanem esoviz, amit akkor is "elfogyasztunk" ha nem legeli le senki a retet.
Ilyen alapon a halra ki lehetne szamolni, hogy milyen sok vizet fogyasztunk egy halszelet megevesekor... :-(
OK, hogy a problema valos, de a fals propaganda ellenerzest szul.
Ilyen alapon a halra ki lehetne szamolni, hogy milyen sok vizet fogyasztunk egy halszelet megevesekor... :-(
OK, hogy a problema valos, de a fals propaganda ellenerzest szul.
vízpart · http://vizpartifejlesztesek.blog.hu/ 2013.10.12. 13:36:45
@fordulo_bogyo: Köszi a hozzászólást! Nem volt ebben semmi propaganda, de azért elgondolkodtató, hogy nem is hinnénk, mi történik a környezetben addig a pontig, amíg elér a hús az asztalunkig. A 15.000 liter víz pedig lehet akár 2000 is, amit mi, a világ "szerencsésebb" felén természetesnek és adottnak veszünk, miközben máshol ezért a mennyiségért öldöklés folyik. És sajnos ez sem propaganda.
midnight coder 2013.10.12. 13:59:06
@vízpart: Na most, attól hogy te budapesten nem húzod le a wc-t pisilés után, az etióp négernek nem lesz több ivóvize. Ahogy amúgy mi is elég szarul állnánk ivóvíz és kaja dolgában, ha az elmúlt 100 évben megtízszereztük volna a létszámot, és ma ennek a területnek 100 millió embert kellene eltartania kevesebb mint 10 millió helyett.
vízpart · http://vizpartifejlesztesek.blog.hu/ 2013.10.12. 14:04:56
@midnight coder: igen, de az se megoldás, ha abban ringatjuk magunkat, hogy egyedül úgyse tehetünk semmit, bár nyilván ennek is megvan a reális oka, miért gondolkodunk így.
fordulo_bogyo 2013.10.12. 14:13:35
@vízpart: A szarvasmarhas cikk, amit ez a bejegyzes hivatkozik eppenseggel azt mutatja, hogy a szemelyes, lathato haztartasi vizfogyasztas az egy minimalis toredeke az egy emberre juto vizfogyasztasnak.
Ha elfogadom az ott bemutatott szamokat, akkor gyakorlatilag nem oszt nem szoroz, hogy en otthon felere csokkentem, vagy ketszresese novelem a vizfogyasztasomat.
Nem a mosogepet kell viztakarekossa tenni (ami azutan nem mos olyan tisztara, mint a regi), hanem a mezogazdasagi es ipari folyamatokat.
Egyetertek az elottem szoloval, hogy nem a viz keves, sok az ember.
Vegezetul: ha egy propagandaban mindegy, hogy 15,000 vagy 2000, akkor abban mashol is lehet hetszeres tulzas, es hitelet veszti szamomra.
Irom ezt annak ellenere hogy a problema valos, a jo minosegu, tiszta viz mennyisege (epp ugy, mint a jo minosegu, tiszta levegoe) fogyoban van.
Szerencsere a vizet nem hasznaljuk el, csak hasznaljuk, visza lehet forgatni, ennek extrem peldaja amit az urallomason csinalnak a vizzel.
A masik ami eszembe jut az a viz korforgasarol tanultak, meg altalanos iskola also tagozataban.
Ha elfogadom az ott bemutatott szamokat, akkor gyakorlatilag nem oszt nem szoroz, hogy en otthon felere csokkentem, vagy ketszresese novelem a vizfogyasztasomat.
Nem a mosogepet kell viztakarekossa tenni (ami azutan nem mos olyan tisztara, mint a regi), hanem a mezogazdasagi es ipari folyamatokat.
Egyetertek az elottem szoloval, hogy nem a viz keves, sok az ember.
Vegezetul: ha egy propagandaban mindegy, hogy 15,000 vagy 2000, akkor abban mashol is lehet hetszeres tulzas, es hitelet veszti szamomra.
Irom ezt annak ellenere hogy a problema valos, a jo minosegu, tiszta viz mennyisege (epp ugy, mint a jo minosegu, tiszta levegoe) fogyoban van.
Szerencsere a vizet nem hasznaljuk el, csak hasznaljuk, visza lehet forgatni, ennek extrem peldaja amit az urallomason csinalnak a vizzel.
A masik ami eszembe jut az a viz korforgasarol tanultak, meg altalanos iskola also tagozataban.
fordulo_bogyo 2013.10.12. 14:19:54
@vízpart: Komolyan kerdezlek, szerinted mi az amit egy mai atlagos varoslako tehet viz-ugyben?
fordulo_bogyo 2013.10.12. 14:25:20
Szenkvota alatt ugye szen-dioxid kibocsajtasi kvotat erted?
Azt nem jegyzik, hanem kiosztottak kb az aktualis kibocsajtasnak megfeleloen, es vallaltak, hogy annal tobbet nem bocsajtanak ki.
Ha valaki tobbet akar kobocsajtani, azt csak ugy teheti, hogy valaki mas csokkenti a kibocsajtast, es ettol magvasarolja a kibocsajtasi jogot.
hu.wikipedia.org/wiki/Kibocs%C3%A1t%C3%A1skereskedelem
Nem latom, hogy ez a viz eseten hogyan mukodne. Vagy viz-szennyezesi kvotara gondolnak?
Azt nem jegyzik, hanem kiosztottak kb az aktualis kibocsajtasnak megfeleloen, es vallaltak, hogy annal tobbet nem bocsajtanak ki.
Ha valaki tobbet akar kobocsajtani, azt csak ugy teheti, hogy valaki mas csokkenti a kibocsajtast, es ettol magvasarolja a kibocsajtasi jogot.
hu.wikipedia.org/wiki/Kibocs%C3%A1t%C3%A1skereskedelem
Nem latom, hogy ez a viz eseten hogyan mukodne. Vagy viz-szennyezesi kvotara gondolnak?
magyar bucó 2013.10.12. 14:32:35
@vízpart: A legelőt nem öntözik, komplett hülyeség az esőt beszámolni, mint vízfelhasználást.
1 kg hús tartalmaz 0,7 liter vizet, ennyi kell az előállításához. Az összes többi víz közben visszajut a víz körforgásába, nem használódik el.
1 kg hús tartalmaz 0,7 liter vizet, ennyi kell az előállításához. Az összes többi víz közben visszajut a víz körforgásába, nem használódik el.
magyar bucó 2013.10.12. 14:34:17
@midnight coder: Azzal egészen pontosan semennyi vizet nem nyer, a víz ugyanis a Dunából jön és tisztítás után oda jut vissza.
fordulo_bogyo 2013.10.12. 14:34:34
@magyar bucó: Sot, ha megeszem a hust, akkor a benne levo viz is visszjut a korforgasba.
vízpart · http://vizpartifejlesztesek.blog.hu/ 2013.10.12. 14:45:18
@fordulo_bogyo:
Tök jogos a kérdés abból a szempontból, hogy a világ globálisan csődöt mondott preventív gondolkodásból, bűbájos az akták jobbról-balra tologatása évtizedek óta, a gazdasági megfontolások, az olaj- és egyéb lobbik, a civil szervezetek elnémítása, de adott esetben a problémáról való mély hallgatás is. Hogy mit tehet egy városlakó:
1. Civil szervezetekbe tömörülve próbál nyomást gyakorolni az aktuális döntéshozóra. Mint tudjuk, a világnak ezen a felén ilyen sajnos nem igazán létezik.
2. A vegetáriánus életmód kevesebb vizet emészt fel, mint a húsfogyasztás.
3. Kis dolognak tűnik, de a csöpögő csap megjavítása a halogatás helyett is lehet megoldás, azért mondom, mert tudok konkrétan olyanokról, akik hagyják, hogy évekig csöpögjön.
4. Vízszabályzós WC-tartályok?
5. Családi házaknál simán lehetne esővízzel locsolni, egyre több helyen teszik szerencsére, főleg mert baromi drága a víz.
Szerintem ha a 2-5 pontokon végigmegyünk, akkor mentalitás szempontjából elérhetnénk az első szintig.
Tök jogos a kérdés abból a szempontból, hogy a világ globálisan csődöt mondott preventív gondolkodásból, bűbájos az akták jobbról-balra tologatása évtizedek óta, a gazdasági megfontolások, az olaj- és egyéb lobbik, a civil szervezetek elnémítása, de adott esetben a problémáról való mély hallgatás is. Hogy mit tehet egy városlakó:
1. Civil szervezetekbe tömörülve próbál nyomást gyakorolni az aktuális döntéshozóra. Mint tudjuk, a világnak ezen a felén ilyen sajnos nem igazán létezik.
2. A vegetáriánus életmód kevesebb vizet emészt fel, mint a húsfogyasztás.
3. Kis dolognak tűnik, de a csöpögő csap megjavítása a halogatás helyett is lehet megoldás, azért mondom, mert tudok konkrétan olyanokról, akik hagyják, hogy évekig csöpögjön.
4. Vízszabályzós WC-tartályok?
5. Családi házaknál simán lehetne esővízzel locsolni, egyre több helyen teszik szerencsére, főleg mert baromi drága a víz.
Szerintem ha a 2-5 pontokon végigmegyünk, akkor mentalitás szempontjából elérhetnénk az első szintig.
fordulo_bogyo 2013.10.12. 14:52:57
@vízpart: Koszi!
1. - milyen dontes iranyaba kene nyomast gyakorolni?
2. - valoban, de en szeretem a hust is, meg a halat is (tenyleg jogos a retre hullo esot is beszamitani a hushoz szukseges vizfogyasztasba? Ha nem eszem meg a marhat, ha a marha nem legeli le a fuvet, akkor tobb vizunk marad?)
3. - nevetseges, mar ne haragudj, a napi fogyasztas 0.0001%-a epp az elelmiszek fogyasztasasanak a beszamitasa miatt
4. - azokat otszor kell lehuzni es meg akkor sem megy le minden, errefele csupa olyan van.
5. - egyetertek (ha egyaltalan kell locsolni) Itt felenk kedvezmennyel arusitjak az esovizgyujto hordokat.
1. - milyen dontes iranyaba kene nyomast gyakorolni?
2. - valoban, de en szeretem a hust is, meg a halat is (tenyleg jogos a retre hullo esot is beszamitani a hushoz szukseges vizfogyasztasba? Ha nem eszem meg a marhat, ha a marha nem legeli le a fuvet, akkor tobb vizunk marad?)
3. - nevetseges, mar ne haragudj, a napi fogyasztas 0.0001%-a epp az elelmiszek fogyasztasasanak a beszamitasa miatt
4. - azokat otszor kell lehuzni es meg akkor sem megy le minden, errefele csupa olyan van.
5. - egyetertek (ha egyaltalan kell locsolni) Itt felenk kedvezmennyel arusitjak az esovizgyujto hordokat.
fordulo_bogyo 2013.10.12. 15:01:21
@vízpart: a watercredit az penzt ad kolcson vizzel kapcsolatos beruhazasra
HVG cikk valoban a vizkvotarol szol, de az nem a szendioaxid kvotahoz hasonlo, hanem egyszeru tozsdei "future" azaz valakinek van vize es eladja hataridore a vasarlas jogat, es a vevo tovabbadhatja... azaz az elado es a vevo koze belep egy (spekulans) kereskedo.
Nagyon nem tetszik.
Az arat fel lehet vele verni, mas pozitiv hatasat nem latom, hogy nem a viztulajdonostol vasarolok vizet, hanem a kvotakereskedotol is meg kell vasaroljam a vizvasarlas jogat.
Magyarul a kvotakereskedo felvasarolja a teljes keszletre a jogot (semmit nem csinal erte, nem veszi meg a vizet, nem tarolja, nem szallitja, csak jgot vesz olcson), es utana csak neki fizetve kapok engedelyt, jogot (dragan) a vasarlasra.
HVG cikk valoban a vizkvotarol szol, de az nem a szendioaxid kvotahoz hasonlo, hanem egyszeru tozsdei "future" azaz valakinek van vize es eladja hataridore a vasarlas jogat, es a vevo tovabbadhatja... azaz az elado es a vevo koze belep egy (spekulans) kereskedo.
Nagyon nem tetszik.
Az arat fel lehet vele verni, mas pozitiv hatasat nem latom, hogy nem a viztulajdonostol vasarolok vizet, hanem a kvotakereskedotol is meg kell vasaroljam a vizvasarlas jogat.
Magyarul a kvotakereskedo felvasarolja a teljes keszletre a jogot (semmit nem csinal erte, nem veszi meg a vizet, nem tarolja, nem szallitja, csak jgot vesz olcson), es utana csak neki fizetve kapok engedelyt, jogot (dragan) a vasarlasra.
vízpart · http://vizpartifejlesztesek.blog.hu/ 2013.10.12. 15:10:04
@fordulo_bogyo:
A háztartási vízfelhasználást meg akkor is csökkenteni kell vagy tudatosan odafigyelni, ha ez elenyésző és nevetséges része is a világ vízfogyasztásának, ez mentalitásbéli kérdés. Ha kicsiben mi nem csináljuk, hogy a fenébe várjuk el mástól.
Illetve még egy érdekes dolog, ami etikus vízindex néven fut, a németeknél működik, cikk vége felé találod:
www.origo.hu/idojaras/20121107-mi-lesz-ha-tozsdere-visszuk-a-vizet-olyan-termek-lenne.html
A háztartási vízfelhasználást meg akkor is csökkenteni kell vagy tudatosan odafigyelni, ha ez elenyésző és nevetséges része is a világ vízfogyasztásának, ez mentalitásbéli kérdés. Ha kicsiben mi nem csináljuk, hogy a fenébe várjuk el mástól.
Illetve még egy érdekes dolog, ami etikus vízindex néven fut, a németeknél működik, cikk vége felé találod:
www.origo.hu/idojaras/20121107-mi-lesz-ha-tozsdere-visszuk-a-vizet-olyan-termek-lenne.html
magyar bucó 2013.10.12. 16:23:06
@fordulo_bogyo: Errefelé általában öntözni kell a kertben, hogy valami megteremjen. Ehhez az esővíz komolytalan mennyiség. 20%-os beépítettség esetén a tetőről a telekre hulló csapadék 20%-a gyűjthető be, 80 % egyből a talajra hullik. Ennél sokkal többet kell pótolni, ha kertészkedsz.
Ti mondtátok