2014. március 30. vasárnap vízpart | komment

Feltört a víz, ahol nem várták volna

Nemrég a kutatók arra találtak bizonyítékot, hogy a Föld mélyében, több száz kilométerrel a talajszint alatt óceánnyi mennyiségű víztömeg lehet. De vannak helyek, ahol már korábban felfedezték a víz létezését: Kenyában, Grönlandon és a Ceres törpebolygón. Mindegyik más szempontból óriási jelentőségű.

100 milliárd tonna víz a grönlandi hó alatt

Annak ellenére, hogy hosszú évtizedek óta tudósok folyamatosan vizsgálták a grönlandi jégpáncélt, csak az elmúlt években jutottak arra a felfedezésre, hogy a hótakaró alatt 100 milliárd tonnányi víztömeg rejlik. A felfedezés kapcsán sok rejtélyre fény derülhet.

Mi történik a jég alatti vízzel?

 

Grönland a Föld legnagyobb szigete, területének azonban csak alig 15%-a jégmentes, bár a jégpáncél folyamatosan olvad. A sziget jelentőségét tovább emeli, hogy délkeleti részén hatalmas víztömegre bukkantak, valahol 5-50 méterre a felszín alatt, 70.000 négyzetkilométeres kiterjedésben (a sziget egész területe majdnem 2,2 millió km²).

 

Grönlandot évtizedek óta vizsgálják különféle kutatócsoportok és leginkább arra keresték a választ, miképp járul hozzá a szigeten tapasztalható olvadás a tengerszint emelkedéséhez. A vizsgálódás nem véletlen, hiszen feltételezések szerint, ha az összes grönlandi jég elolvadna, mintegy 7 méterrel emelkedne a Föld óceánjainak és tengereinek vízszintje. Eddig azt hitték, hogy a grönlandi víz nagy része vagy az óceánokba került vagy egyszerűen megfagy a jégen. Most meg kiderült, hogy egy valóságos víztározó van a jégpáncél alatt.

Nuuk, Grönland fővárosa egész évben jégmentes

 

A felfedezésre az Utahi Egyetem gleccserkutatói jutottak még 2011-ben. Az nyilvánvaló, hogy Grönland évente 0,7 mm-rel járul hozzá a globális vízszint emelkedéshez. Arra azonban egyelőre nem tudnak választ adni, mióta lapulhat ott ez az óriási víztömeg és hogy vajon ott marad-e a jég csapdájában, vagy eléri-e valahogy az óceánt. Sok egyéb kérdés megválaszolását is remélik a kutatók ettől a felfedezéstől, például hogy milyen gyorsan fog elolvadni a jégtakaró.

 

A rejtőzködő vízre úgy jöttek rá, hogy fúrtak egy lyukat a hóba. A különféle elektronikus műszerek nem jelezték előre, hogy víz fog ömleni a lékből, valószínűleg mert a víz a kemény és nagy mennyiségű tömörített hóban volt. Délkelet-Grönlandról tudni kell, hogy itt a legzordabb az időjárás, nagy viharokkal, szinte hegyekbe rendeződött hótömeggel.Grönland mindenesetre sorra tárja fel titkait, 2013 augusztusában például arról szóltak a hírek, hogy felfedezték a világ egyik legnagyobb, 800 kilométer hosszú kanyonját, melyet egy föld alatti folyó vájt ki négymillió évvel ezelőtt.

 

 

250 milliárd köbméter víztömeg Kenya legforróbb régiójában

Kenya ívóvíz ellátásának szempontjából óriási felfedezés, hogy 2012-ben akkora mennyiségű vízkészletet találtak a szárazság sújtotta Turkana régióban, amely 70 évre megoldaná Kenya vízproblémáit, ha okosan használnák fel. Turkana Kenya legforróbb, legszárazabb és legszegényebb területe, a lakói nomád pásztorok. Egy olyan országban járunk, amely évente 3 milliárd köbméter vizet használ, ehhez képest a megtalált víztömeg nagyjából 250 milliárd köbméter lehet.

Tradicionális Turkana falu a tradicionális szárazságban

 

Az UNESCO 2012 óta dolgozik együtt Kenya, Etiópia és Szomália kormányaival annak érdekében, hogy radarok és műholdak segítségével feltérképezzék a föld alatti vízkészleteket. Turkana ennek az együttműködésnek az első, kísérleti projektje. Nagy volt az öröm a vízkészlet felfedezésekor, ugyanakkor a szakértők figyelmeztettek arra, hogy fontos lenne az újdonsült víztömeg bölcs felhasználása, hogy a múltbéli hibákat elkerüljék.

Dől a lé, de meddig?

 

Az 1980-as években ugyanis nagy mennyiségű vizet találtak a sivatagban Szaúd-Arábiában, amelyet arra használtak, hogy öntözzék a búzamezőket. A vízkészletet két évtized alatt teljesen felélték, a gabona nagy részét pedig exportálták. Ennek elkerülésére Turkanában a lassú kitermelést javasolják a túltermelés helyett. Ezt pedig csak úgy tartják megvalósíthatónak, ha a helyi közösségeket is bevonják pl. abba a döntésbe, hogy mire hasznosítsák és hogyan használják a vizet, ehhez pedig edukálni kell őket.

 

A kenyai kormány még nem döntött arról, mi lesz a víz sorsa, de az UNESCO elsősorban ívóvízként való felhasználását támogatja, az ipari és mezőgazdasági hasznosítás legyen másodlagos. A cél, hogy a nemzetgazdasági szempontok ne írják felül azt a tényt, hogy Kenyának ezen a részén emberek halnak szomjan.

Víz az űrben

A Mars körül már évtizedek óta nagy az anomália, van vagy nincs víz témakörben, ellenben megdönthetetlen bizonyíték van arra, hogy a jég fedte Ceres kisbolygó vízgőzt bocsát ki. 2014 januárjában jött a hír, hogy a kisbolygó öv legnagyobb objektumán vizet találtak, amely származhat a Ceres felszínén található jeges vulkánokból.

Honnan ered a vízgőz?

 

A jelenségre az Európai Űrügynökség (ESA) űrteleszkópja mutatott rá, és az első egyértelmű igazolás arra, hogy van víz a Ceresen. A felfedezés segíthet majd annak pontos meghatározásában, miképp alakult ki a Ceres. A kutatók mintegy 30 éve sejtik már, hogy az aszteroida öv bolygója nem vízmentes, 1991-ben egészen közel jártak ahhoz, hogy igazolni tudják, hidroxid (víz disszociációja következtében) nyomaira bukkantak, de a későbbi kutatások ezt nem támasztották alá.

A Mars és a Jupiter között elhelyezkedő Ceres, az aszteroida öv legnagyobbja, 1801-ben fedezték fel.

 

A vízgőz egyik magyarázata a már említett vulkánok lehetnek, melyek a Ceres esetében nem olvadt kőzetet, hanem vízgőzt lövellnek ki magukból. A másik lehetőség a Ceres felszínén található jég szublimációja, melyet kutatók sokkal valószínűbbnek tartanak. A NASA Dawn űrszondáját 2015-ben bocsátják majd fel a Ceresre és a szublimációs feltételezések visszaigazolását leginkább ettől várják. A Dawn a legutóbb a Vesta bolygót pásztázta, melynek felületét viszont valódi vulkánok borították. Az aszteroidák kialakulása mind a mai napig kihívás elé állítja a kutatókat, találgatják, hogyan lehet a kisbolygó öv két tagja ennyire különféle jeges-tüzes vonalon. A legvalószínűbb magyarázat az, hogy mikor 4,6 milliárd évvel ezelőtt a Ceres kialakult, akkor a vízgőzzel rengeteg hő került az űrbe, ami a Vesta bolygóhoz hasonló vulkánok kialakulását is megakadályozta. Kutatók azt is feltételezik, hogy az aszteroidák is hozzájárultak a Föld óceánjainak vízmennyiségéhez.

 

Címkék:UNESCO NASA Grönland Természet Víz ESA Dawn Sivatag Ceres Jég Kisbolygó Vízgőz Vesta Turkana

---

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.