2014. május 21. szerda vízpart | 5 komment

A vérszomjas maják szakrális helyei

Napjainkban a Karib-tenger legfontosabb turisztikai attrakciói, sok évszázaddal ezelőtt azonban a maják kegyetlen vallási szertartásainak helyszínei voltak a cenoték.

Ik Kil cenote, közel a Világörökség részét képező Chichén Itzá romvároshoz

 

A majákról köztudott, hogy jártasak voltak a csillagászatban és a matematikában, mezőgazdasági technikájuk bőven megelőzte korukat és szerettek szaunázni. Az már kevésbé egyértelmű, mi okozta az általuk épített hatalmas metropoliszok hirtelen hanyatlását, majd eltűnését. Tudósok egy része a túlnépesedést, a termőföld kimerülését és az éghajlatváltozást valószínűsíti, mások a maja városállamok közötti háborúskodást, a kialakuló vízfejű társadalmat (egy idő után már mindenki főúr volt vagy pap, valakinek dolgozni is kellett volna) teszik felelőssé a maja birodalom eltűnéséért.

A maja romok közül ma már jó párat a Google Street View segítségével is meg lehet nézni

 

Mostanában ugyan a 2012-es világvégével kapcsolták össze őket, amit nem sikerült jól megjósolniuk (vagy csak mi értelmeztük félre), de vallásos építmények felhúzásában is kiemelkedőt nyújtottak. Szokásaikban pedig a többi közép-amerikai kultúrához hasonlóan brutálisak voltak (még mindig nem annyira, mint az emberevő aztékok): az emberáldozatok rituáléik részét képezték, nem egyszer gyermekeket öltek ezek során, a vért a lélekkel azonosították. Kedvelt sportjuk volt az a kosárlabdázáshoz hasonlatos játék, mikor a gumilabdát egy körgyűrűbe kellett bedobni (Pok-Ta-Pok). Mindennek szakrális célja volt, a meccs végén pedig a vesztes csapat tagjait feláldozták. A jelenlegi tudományos ismeretek szerint részben vallási szenvedélyeik kiélésére szolgáltak az úgynevezett cenoték, vagyis víznyelők is.

Tulum (közvetlenül a parton lévő romváros) kastélya - Itt azért átvészelnénk a világvégét

A Pok-Ta-Pok sokszor a politikai tárgyalások részét is képezte

 

A Yucatán-félszigeten közel 7000 cenote létezéséről tudnak. Az érdekes mészkőképződmények több millió év alatt alakultak ki: az eső erodálós munkájának következtében kisebb-nagyobb, vízzel teli üregek, kútszerű karsztképződmények jöttek létre, melyeket az esővíz és a talajvíz töltött fel. Szerkezetét tekintve teljesen zárt vagy éppen kráterszerű nyílással rendelkező cenoték is ismertek.

A cenoték fajtái

 A mexikói Xkeken Cenote

A Gran Cenote a fürdőzők nagy kedvence

A Dos Ojos pedig a búvároké

 

A cenote elnevezés amúgy a maja „dzonot” szóból származik, melynek egyik jelentése a szent. Úgy vélték, a cenote Chaak, az esőisten otthona, ő volt az egyik legfontosabb istenük, különösen a földművesek körében. A barlangokban nemcsak imádkoztak, de gyakran itt mutatták be az emberáldozatokat is. Ugyanakkor nemcsak vallási helyként használták, a cenotekból nyerték a friss ivóvizet is. Hittek abban, hogy a víz gyógyhatású elemeket is tartalmaz, így is erősítve a cenoték szent jellegét.

 A sziklaugrók se maradnak ki a jóból

 

Címkék:Természet Maja kultúra Cenote Maja vallás Chaak Ik Kil Chicén Itzá Tulum Gran Cenote Dos Ojos

---

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.