Vízparti fejlesztések blog
A blog 2011 márciusában indult azzal a céllal, hogy európai vízparti fejlesztéseket mutassunk be. Azóta mind témában, mind földrajzilag átléptük a határokat és ma már minden olyan projektről, fejlesztésről, eseményről, természeti képződményről szívesen beszámolunk, ami vízzel kapcsolatos, legyen az bárhol a világon.
Ha szívesen olvasnátok valamilyen projektről, vagy más javaslatotok, észrevételetek van, küldjetek e-mailt: vizpartifejlesztesek@gmail.com
Design: Sabotagegrapic
Blogfejlesztés: LumiNet
Úszó farmokkal az éhezés ellen?
Bár globális szinten csökkent az éhezők száma, még így is közel 800 millióan vannak azok, akik nem jutnak elegendő élelmiszerhez, ez minden kilencedik embert érinti a világon. A barcelonai székhelyű Forward Thinking Architecture ezért a hagyományos mezőgazdasági modellektől az okos farmok irányába mozdult el, javaslatuk nem más, mint egy napelemmel működő, panelekből összerakható úszó farm, ahol növénytermesztés és haltenyésztés folyik.
Jut mindenkinek? Innovatív ötletek kellenek vagy egyszerűen az élelmiszer-pocsékolás csökkentése?
2015-re továbbra sem sikerült megoldani az élelmezési válságot, az okokhoz pedig elég csak körbenéznünk: a politikai és gazdasági helyzet, a szélsőséges éghajlatváltozás, az egyre gyakoribb természeti katasztrófák és a háborús helyzet. Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezetének elnöke, José Graziano da Silva már korábban megkongatta a vészharangot: ha nem sikerül átalakítani a mezőgazdaság szerkezetét, még többen fognak éhezni, mint most.
Egy kicsit mélyebbre ásva elég sokkoló adatot találhatunk: idén már több, mint 1,5 millió hektár erdőt irtottak ki, a sivatagosodás és erózió miatt elvesztett földterület elérheti az 5,5 millió hektárt, 10 éven belül 3,4 milliárd embert érint a vízhiány, 2050-re pedig a jelenleginél kétszer több élelmiszerre lesz szükség úgy, hogy ma a fejlett országokban ezek harmada a szemétbe kerül.
Világ-éhínség-térkép (2014)
Az okos úszó farm ötlete (Smart Floating Farms - SFF) ezt a szakadékot próbálja áthidalni: a jelenleg aluhasznosított vízfelületeket farmosítanának teljesen automatizált rendszerekkel, amelyek kombinálnák a napenergiát, a hidropóniát és az akvakultúrát.
Az építészek szerint a projekt gazdaságilag kivitelezhető és fenntartható
Csökkenthetőek lennéne a logisztikai költségek
A modell 3 fő szintből áll: az alsó szint az akvakultúráé és a sómentesítő technológiáké, az első szinten folyik a hidropóniás növénytermesztés, a felső szintet pedig napelemes panelek és esővízgyűjtő rendszer fedi. Minthogy moduláris rendszer az egész, könnyen alakítható, mozgatható, éves termelési adatait pedig 8152 tonna élelmiszerre és 1703 tonna halra becsülik.
Tesztelték az alapanyagokat és a technológiát is
Az inspirációt az ázsiai halfarmok formavilága és kialakítása adta, az egyes elemek 200x350 méter nagyságúak, ezek tetszés szerint összekapcsolhatóak és közöttük kis gyalogutak biztosítják a közlekedést. Bár a fő hangsúly a termelésen és tenyésztésen van, a szerkezet úgy alakítható, hogy kutató vagy akár oktatási blokk is létrehozható, hogy az eredményeket mérni és elemezni is tudják. A fenntarthatóságot a két „termelő” szint közötti kölcsönhatás biztosítja: a növénytermesztésből megmaradó vizet a haltenyésztéshez használják fel, míg az itt képződő hulladék biotrágyaként végzi a növények alatt, a megtermelt élelmiszert pedig a csomagolóüzemben szállításra kész állapotba hozzák.
Az ember már a kínai Shang-dinasztia (Kr. e. II. évezred) óta tenyészti a halat
A tengerfenékhez rögzítenék és hajókkal lehetne mozgatni
A vizes projekt célja, hogy azokat a területeket lássa el élelmiszerrel, ahol arra a legnagyobb szükség van. Nem véletlen amúgy, hogy erre a megoldásra esett a választás, hiszen ha megnézzük pl. a világ 10 milliós nagyvárosait, 25 ebből víz mellett helyezkedik el (New York, Tokió, Jakarta, Sanghaj). De lehet ez működőképes és önfenntartó is egyben? Kutatók persze megkérdőjelezik, hogy egy úszó farm segíthet az élelmiszerválságban és a tömegétkeztetésben, mert nem elhanyagolható módon a kezdő-és működési költségek iszonyatosan magasak és az időjárási viszonyokat is figyelembe kell venni. Összességében azonban a koncepció nagyon innovatív, de félő, hogy ez nem lesz más, mint a farm-to-table koncepció egy úszó verziója, csendes vizeken ringatózva és modern konyhákban feldolgozva.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Ti mondtátok