Vízparti fejlesztések blog
A blog 2011 márciusában indult azzal a céllal, hogy európai vízparti fejlesztéseket mutassunk be. Azóta mind témában, mind földrajzilag átléptük a határokat és ma már minden olyan projektről, fejlesztésről, eseményről, természeti képződményről szívesen beszámolunk, ami vízzel kapcsolatos, legyen az bárhol a világon.
Ha szívesen olvasnátok valamilyen projektről, vagy más javaslatotok, észrevételetek van, küldjetek e-mailt: vizpartifejlesztesek@gmail.com
Design: Sabotagegrapic
Blogfejlesztés: LumiNet
Kemény ár a maldív luxusért
A Maldív-szigetek maga a luxusnyaralás, a földi paradicsom. Egyedülálló természeti környezet, kristálytiszta víz, fehér homok, változatos vízi élővilág. De a szigetcsoportnak nemcsak ez az arca létezik, hanem az is, amit a helyi drogos fiatalok, a kizsákmányolt vendégmunkások és a külföldi turisták végeláthatatlan szemetét tároló mesterséges szigeten dolgozó kukások látnak.
Luxus és kényelem vs nyomor és szemét
Az On the spot két riportere megrázó képet vázolt fel erről a világról, mi most Thilafushit, a szemét-szigetet járjuk körbe. A szigetre már minden létező jelzőt ráaggattak és mind megállja a helyét. A fővárostól (Malé) nyugatra azért hoztak létre, hogy a régióból felszippantsa a lakók és turisták által felhalmozott szemetet. Az első rakomány 22 éve, 1992 januárjában érkezett.
Az elején csak pár teherautó és markoló végezte a munkát
Újrahasznosított műanyaghulladékból épülő úszó szigetről vagy a madarak gyomrában landoló műanyagkupakokról már beszámoltunk, de szemétsziget „fejlesztéséről” még nem. Egyértelmű, hogy az Indiai-óceán közepén, magas népsűrűség és turistaáradat mellett nem könnyű megoldani a hatékony és környezetre sem ártalmas szemétgazdálkodást, de a döntéshozók rosszabb választ talán nem is adhattak volna erre a kihívásra. A szigetekre látogató mintegy 1 millió turista és a helyiek termését, napi 330 tonna szemetet égetnek el itt, válogatás nélkül.
Így néz ki a szemétsziget felülről
A szigeten sok bangladesi dolgozik feketén, akiktől még az útleveleiket is elveszik
A sziget szinte napról napra nő, mai mérete kb. 0,43 km². A háztartási hulladékon kívül sajnos sok mérgező anyag is idekerül, pl. olajszennyezett alkatrészek, azbeszt, ólom és egyéb káros fémek, ezek egy része beszivárog a vízbe vagy az égetés következtében szennyezi a környezetet és a levegőt. Az elviselhetetlen bűz és a legyek így sem tántorították az ipari vállalkozókat, akik birtokba vették a szigetet, ma már van itt kávézó, étterem, két mecset, sőt egy rendőrőrs is.
Egy kis terasz a hatalmas halom szemét mellett
Sok a mérgező és le nem bomló szemét
A füstöt messziről is lehet látni
De vajon mi lehet a megoldás egy ilyen helyszűkével és technológiai lemaradással küzdő szigetország számára? Mert kicsiben már működik a dolog, egyes resortokon szelektíven gyűjtik a hulladékot, amit pedig lehet, újrahasznosítanak, komposztálnak. Vagy megkérik a turistákat, hogy a szemetük egy részét (leginkább műanyag flakonokat) vigyék haza magukkal.
Tonnaszámra hordják ide a vizes palackokat
Az elmúlt években számos szervezet próbált segíteni, de nehéz eligazodni a politika útvesztőjében. Folyamatban van egy, a Világbank finanszírozta projekt, itt azért van előrelépés. Több, lokális hulladék-központot is kialakítottak, mintaprojektek futnak öt szigeten, közösségi tréningeket tartanak, a dán építőóriás, az MT Højgaard pedig megkezdte a munkálatokat, építik a szigetcsoport első regionális hulladékgazdálkodási központját.
A dánok már több projekten dolgoztak a szigeteken, ez a Rangali híd
Ha a Maldív-szigetek továbbra is az első számú úticélok között akar maradni és tényleg a világ első szén-dioxid-mentes nemzetévé kíván válni 2020-ra, szüksége lesz minden emberre és minden fillérre. Kellenek az újabb projektek, az idegenforgalmi adó emelése, a turisták és helyeik oktatása, a hulladék energiává alakítása. Máskülönben az egész szigetországot ellepi a szemét vagy a klímaváltozás következtében egyszerűen eltűnik a vízben.
A kis országokat is arra buzdítják, hogy szén-dioxid-mentesen próbáljanak meg élni
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
milliliteratura · http://milliliteratura.blog.hu/ 2014.01.21. 16:10:22
Urfang 2014.01.21. 16:57:23
Nem hinném, hogy olyan jól égne a műanyag, hogy azzal erőművet lehetne táplálni. Ha egy gázos vagy olajerőműbe töltenék csak elrontaná a hatásfokát, meg tönkretenné a salakjával.
Én azt nem értem, hogy vannak ezek az aktív nyitott vulkánok amelyekben fortyog a láva, a természetfilmekben szoktak mutogatni ilyeneket. Miért nem csinálnak azokból gigantikus szemétégetőket? Abba csak bele kell dobni oszt kész, a láva benyel mindent.
milliliteratura · http://milliliteratura.blog.hu/ 2014.01.21. 17:05:54
Urfang 2014.01.21. 17:40:45
Na jó, de ezt a vulkános megoldást miért nem csinálja meg valaki? A szemétmaffia biztos blokkolja a dolgot, mint az áramlobbi a zingyenenergiát. :)
Szelid sunmalac 2014.01.21. 17:42:55
különvélemény 2014.01.21. 17:51:41
Brix 2014.01.21. 18:07:14
fingerbangs 2014.01.21. 18:20:22
a., azonos földfelszínen európában 2x ennyi szemét keletkezik, vannak erre megoldások, alkalmazzák is őket
b., az indiaiak is a munkerőpiac részei, ha többért el tudja magát adni el is fogja, ha nem akkor pedig male-n lakik egy tömegszálláson, itthon is van aki nem vezérigazgató
szóval jó lenne a helyén kezelni a problémát és nem felfújni
ás mégegyszer: az on-spot egy amatőr banda
Csakjoaruk Webáruház · http://csakjoaruk.hu 2014.01.21. 18:50:43
Bogyó 2 2014.01.21. 20:34:42
sdani 2014.01.21. 20:43:48
Kezd magaddal a nyugat megszűntetését. Köszi.
Bogyó 2 2014.01.21. 20:45:08
Ott van a net és a fórumok. Nézelődhetsz, kérdezhetsz, ha csak az üdülés érdekes. Mondjuk én azt ajánlom, hogy egy kicsit messzebbi szigetre menj Malétól, ha ennyire nem érdekelnek a maldívok, csak a robinzonád. A közelebbi szigeteken nagyobb az esély a zsúfoltságra, zavaró hatásokra.
Eléggé különbözőek a szigetek, ha elég a fehér homok és pálma, tenger az mindenhol van. De számíthat a környezet (épületek stílusa, vízi bungaló, növényzet), a sziget nagysága, a reef, ha van, a szolgáltatások választéka, színvonala, na és persze az ár.
károly szántana 2014.01.21. 21:21:32
zdyzs 2014.01.22. 05:30:38
Az egész probléma amit itt felvetnek légypiszok ahhoz képest, ami Indiában és Kínában történik. Össz-ököszisztéma szinten kerekítési hiba ami a Maldív szigeteken van. Kínában és Indiában 100 fölött van azon városok száma ahol több mint egymillió ember termeli a szemetet nap mint nap, évente 365 napon keresztül. Ezt vesd össze a Maldív szigetekre utazó összesen egymillió turistával akik egyenként maximum 14 napig, de jellemzően inkább egy hétig termelik ott a szemetet.
Ha valaki "végeláthatatlan" szemetet szeretne látni, akkor jöjjön Indiába. Itt kis túlzással a Himalája lábától a tengerig az van mindenütt. Jellemző, hogy a "végeláthatatlan" szemetet tároló szigetről jól látszik a képen, kisebb, mint a gyermekeim iskolájával szemben levő nyomortelep Delhi egyik legelőkelőbb negyedében. Ahol szerintem több műanyagszemét van, mint a tengeri szigeten, a lakók nagy része ugyanis műanyag-szemét gyűjtésből és feldolgozásból tengeti nyomorúságos életét. És amit nem dolgoznak fel, elégetik ott helyben, a város közepén.
Megértem, nagyobb hírértéke van a Maldívról írni, de ez is csak a felszín kapargatása.
Magna cum laudeTigeri másztesz digrii 2014.01.22. 09:55:15
protézisesh 2014.01.22. 10:18:11
diak.hulladekboltermek.hu/res/img/0823/plak_t-m_anyag-17_5x25-_ko.jpg
enpera · http://c64blog.wordpress.com 2014.01.22. 10:49:24
Shopping 2014.01.22. 11:29:16
Pl. ha valaki odamegy 10 napra és költ 10 éjszakára. Egy éjszaka árából megoldódna a szemét kérdés.
megoldható lenne a szemétkérdés is. De nyilván ott is lopnak...
2014.01.22. 11:56:25
A hulladék elszállítása mindenhol nagy üzlet, legalábbis addig, amíg el nem tűnik az adott helyről. Az, hogy utána mi történik vele, nos ott kezdődnek a bonyodalmak, mert a hulladék kezelésére, újrahasznosítására alkalmas technológia elég komoly befektetést igényel. De a fenntarthatóság miatt ebbe invesztálni kell, ha tetszik, ha nem. Amennyiben ennek gátja a "politikai útvesztő", - ahogy a cikk írja, akkor talán először onnan kellene a hulladékot eltávolítani.
2014.01.22. 14:21:20
Először is a szigetek átlagmagassága 24 cm, tehát nemsokára eltűnik.
A turisták nagy része orosz, akik magasról tesznek a szelektív gyűjtésre.
A nyaralószigetek nagy része külföldi tulajdonú, akik bérlik az államtól a szigetet, ezért csak annyi plusz beruházást végeznek, amennyit nagyon muszáj.
A helyiek szegények, ezért legkevésbé a környezetvédelem érdekli őket.
Az újrahasznosítás pedig elég nehéz dió, mert a helyszínen kell előkezelni és nyersanyag formájában hajóval kell Indiába, Kínába szállítani, mert a ott új gyárak telepítése nem nagyon megoldható. A hulladékégető jó megoldás, van is nekik, de nem elég nagy a kapacitása és a szigetek azért elég nagy távolságra vannak, a szállítás nem olcsó.
Az evolúció megfordítója... vissza a fára! (törölt 2014.01.22. 14:23:54
Ázsiában élek, na ez nem a nyugat, képzeld, Kínában, Indiában lehet, hogy egy főre vetítve kevesebb hulladék keletkezik, de azt abszolút nem kezelik, leszarják
szóval a német tényleg termel egy csomó szemetet, de kezeli is
az a baj, hogy itt Ázsiában már rohamosan nő a fogyasztás, csak éppen a környezettudatos megoldások nem honosodnak meg
van már itt pénz, csak nyugati környezeti kultúra nincs
amúgy a Maldív-szigetek (így kötőjellel), nem véletlenül néz szembe ezekkel a hulladékhalmokkal, pont azért terem ez a sok mocsok, mert a turizmus iparágban látják a jövőt, bevételt, pénzt akarnak keresni
ebből bőven jutna a probléma megoldására is, plusz tudatos tervezésre, de náluk ennyi a kultúra
a Maldív-szigetek amúgy egy aprócska pontja a világnak, nem érdemes miatta hisztizni, megtelik szeméttel, és? úgysem ott élsz!
rá kellene szokni, hogy mindenki a saját szemete miatt aggódik
a bangladesi munkás meg mégis odamegy, mert Bangladesben még ilyen munkát sem találna
felesleges hisztizni amiatt, hogy mennyit keresnek
egyszerűen képzetlenek, ostobák, de kell nekik is a pénz, ennyi, meg egy bambi
Ti mondtátok