2018. február 25. vasárnap
© baikaler.com
Címkék:Természet Szibéria Bajkál-tó
Szibéria legszebb arca: a Bajkál-tó
Belgiummal megegyező méretű, a világ legmélyebb tava, Oroszország Galápagosa, a Transzszibériai vasútvonal legnehezebben kiépíthető szakasza, a vízéből inni lehet, olyan tiszta, a sámánok pedig még a turistáknak is segítenek, ha azt kérik. A világ egyik legszebb helye a Bajkál-tó, ennek azonban nem tud mindenki szívből örülni, főleg ha a vizét leengedik a kínaiak, és egyre kevesebb az aktivista, aki felléphetne ez ellen. Kitekintő az olykor kegyetlen Szibéria legfontosabb tavához.
Paradicsom és pokol egyszerre
Lyubov Morekhodova 76 éves asszony, a Bajkál-tó partján él egyedül. Jól ismeri a környéket, ott született, ott nőtt fel, majd amikor 2011-ben nyugdíjas lett, Irkutszkból, Kelet-Szibéria fővárosából oda költözött vissza. Szerencsésnek mondja magát, hiszen boldoggá teszi az a tény, hogy tóparti házából kitekintve gyönyörködhet a világ legtisztább vizű tavában.
Az idős hölgy a nem hétköznapi korcsolyás történetével került be a hírekbe. Ha a tehenei elkóborolnak, 1943-ban készített jégparipáival olyan magabiztossággal szeli át a tavat, mint az olimpiai aranyérmes férfi gyorskorcsolya válogatott a Gangneung Arénát. Nyáron pedig, amikor a tóhoz megérkeznek a turisták, nem felejti el figyelmeztetni őket, hogy a szemét helye nem a tóban van, hanem az arra kijelölt helyen. A Bajkál-tó korcsolyás szupernagyijának élete szép példája a hagyományok őrzésének és a természet tiszteletének, a videó róla itt nézhető meg.
© Siberian Times
Nem meglepő Morekhodova lelkesedése a tó iránt, amely több szempontból is a legek legje:
- a világ legmélyebb tava (1642 méter)
- a világ egyik legidősebb tava (25-30 millió év)
- a Föld édesvízkészletének 20%-át teszi ki.
Van itt még pár adat, amely talán érzékelteti, mennyire fontos területe nemcsak Szibériának, hanem az egész világnak a Bajkál-tó. Egyedülálló és gazdag élővilág jellemzi a tavat és környékét, nem véletlenül kapta meg az UNESCO világörökségi címet 1996-ban:
- 1700-1800 állat-és növényfaj
- ezek ¾-e csak itt található meg a világon
- mind közül a legérdekesebb a nerpa vagy más néven a bajkáli fóka.
A nerpa a világ egyetlen édesvízi fókája, amely még a mai napig talány a tudósok számára. Pontosan nem tudják, hogyan került Közép-Ázsiába ez a fókafaj, hiszen ősei egykoron az Északi-sarkon éltek. Létezése újabb bizonyíték arra, hogy a tengerek és óceánok valaha egy nagy víztömeget alkottak. A bajkáli fóka a végletekig alkalmazkodott a környezetéhez, a testében lévő extra 2 liter vérnek köszönhetően akár 70 percig is képes víz alatt maradni és egészen 300 méter mélyre le tud merülni.
© National Science Foundation
Morekhodova lelkesedése ugyanakkor nem minden itt élő emberről mondható el. Vannak olyan települések, melyek lakosai a természeti szépségek dacára pokolnak tekintik lakóhelyüket. A felénk is jól ismert problémákkal küzdenek: nincs munkalehetőség, se bolt, se csatorna, se vezetékes víz és hiába van vasútvonal (méghozzá a világ leghosszabb egybefüggő vasútvonala), a vonat nem jut el minden településre, ahol így a helyiek el vannak zárva a külvilágtól, sokan elhagyták lakóhelyüket vagy egyszerűen örökös nélkül kihaltak jellegzetes szibériai faházaikból. Hatalmas a kontraszt a természet szépsége és a falvak siralmas állapota között.
© Sergey Anashkevitch
Minden fűszálnak megvan a maga mítosza
A Bajkál-tó nagy része Burjátföldhöz tartozik, őslakosai a burjátok. Igazi Tündérország: a sámánok és mítoszok földje, minden folyónak, sziklának, barlangnak, vízesésnek megvan a maga legendája, a tó keletkezésére több magyarázatuk is van.
Az egyik történet szerint egy földrengés következtében a föld megrepedezett, a mélyből hatalmas láng csapott ki, mely felégetett mindent, ami a környezetében volt. Az emberek kétségbeesetten fohászkodtak az isteneikhez, amire egy idő után megérkezett a válasz: a tűz alábbhagyott, a szakadék pedig kristálytiszta vízzel lett tele.
Egy másik legenda szerint a tó partján élt egy gazdag ember, akit Bajkálnak hívtak. Bajkálnak volt egy csodaszép lánya, Angara, akit az apja óvott a férfiaktól. Angara azonban egyszer kihallgatta a sirályok énekét, amelyben egy jóképű fiatalemberről, Jenyiszejről regéltek és onnantól kezdve Angara róla álmodozott. Amikor az apja ezt megtudta, a lányát bezárta a házba és közölte vele, hogy ahhoz a férfihoz megy feleségül, akit ő kinézett neki. Amikor az öreg elkezdte szervezni az esküvőt, Angara világgá szaladt és az apja soha többet nem látta őt. Halála napjáig a lány csak sírt és sírt, és a könnyeiből jött létre a Bajkál-tó. Az Angara folyó lett az egyetlen folyó, amely kifelé folyik a Bajkál-tóból, egyben a Jenyiszej jobb oldali mellékfolyója is.
© venuris.com
Még nincs vége, minden legendában van legalább egy sárkány, most jön. Egy újabb monda szerint ugyanis naplementekor érkezett egy tüzes sárkány, a farkával lyukat ütött a földbe, majd nagy levegőt vett, melynek hatására a hó elolvadt a hegyen és belefolyt az üregbe, így jött létre a tó. A tó körül virágok és fák nőttek, a sárkány pedig, mint aki jól végezte dolgát, aludni tért a tó aljára. 120 évenként kijött a mélyből, az emberek ekkor nagy bulit csaptak a tiszteletére. Aztán volt egy év, amikor elfelejtettek megemlékezni róla, akkor megsértődött, és azóta senki nem hallott róla. A sárkány ment, a tó maradt.
A térség újkori legendákban sem szűkölködik. A második világháborúban, 1941 telén geológuscsoport érkezett Szeveromorszki térségbe, hogy urán után kutassanak. Nemcsak uránt, hanem aranyat is találtak. Közben a nácik megtámadták a Szovjetuniót, a kutatók pedig folytatták tovább a munkájukat egészen 1944-ig, amikor is a legtöbbjük egy ismeretlen betegség következtében meghalt. Az életben maradtak megpróbáltak eljutni a Bajkál-tóig, a náluk lévő uránmintával és arannyal. Mindössze ketten értek el a tó partjáig, ahol találtak egy csónakot és azzal folytatták az útjukat, de egy vihar visszasodorta őket a partig, ahol elásták az aranyat. A legenda szerint az arany még mindig ott van, de senki nem akadt a nyomára.
Ha érdekel benneteket a többi legenda is, itt tudjátok elolvasni őket.
A sámánizmus örök
A Bajkál-tó 26 szigete közül Olhon a legnagyobb, mely arról híres, hogy mindmáig fennmaradt a sámánkultúra. A legenda szerint a sámánok hatalmas nemzetségének elődje egy sas volt, amely emberré változott. Kezdetben mindegyik sámán csak saját törzsében végzett szertartásokat, manapság azonban mindenkinek segítséget nyújtanak. A sámánná válásnak két feltétele van. Az egyik a sámán ősök megléte, a másik pedig olyan speciális jel, mint a hatodik ujj a kézen vagy valamilyen súlyos betegségből való kilábalás. Különböző készségszintjük van: néhányan megjósolták a jövőt, mások betegeket gyógyítottak. A térség turisztikai programjainak egyik állomása a sámánok rítusainak megtekintése, de sokan csak azért utaznak a szigetre, hogy segítséget kérjenek tőlük. A segítségért nem kérnek semmilyen ellentételezést, a másik félre bízzák, mit adnak cserébe.
A modern világot nemcsak a turisták jelentik a sámánoknak, sokan közülük híreket olvasnak, verseket vagy dalokat írnak. A sámánizmus egyébként jól megfér a térségben szintén jelen lévő buddhizmussal vagy az ortodox kereszténységgel, nincs konfliktus, elfogadják, hogy mindenki ugyanazt az utat járja más eszközökkel. A turistákkal viszont van baj: a sámánok őket okolják azért, mert szellemeik elhagyták a területet. Tették mindezt a turisták miatt, akik képtelenek normálisan viselkedni a sámánok szent helyein, és teleszemetelik a Bajkál szigeteit.
© 56thparallel.com
És megint a kínaiak
De nemcsak a turistákkal van baj, a kínaiak már ide is betették a lábukat, vagy ahogy egy helyi aktivista mondta: „beengedtük a kecskét a kertbe”. Az köztudott, hogy az oroszoknak kell Kína pénze, kellenek a kínai befektetések, mert a nemzetközi szankciók miatt valahogy finanszírozni kell a gazdaságot, de ennek megvan az ára. A kínaiak nemcsak felvásárolják a helyi vízparti ingatlanokat, de olyan abszurd ötlettel is előálltak, amelyre még a legvadabb magyar korifeusok is csak csettintenének egyet.
Az ötlet nem más, mint egy 1000 km hosszú vízvezeték, amely a Bajkál-tóból szállítaná a vizet Lancsouba, így megoldva a város vízellátási problémáit. Tény, hogy ez a térség Kína legszárazabb területe, de miképp is gondolta a mérnökcsapat a projekt kivitelezését? Mi van a tó ökoszisztémájával, az irtózatos költségekkel, és nem utolsósorban a két ország ezt diplomáciailag hogyan meccseli le? A helyiek már így is petícióval tiltakoznak, mert egy tóparti városkában az ingatlanok 10%-t vásárolták fel kínai befektetők és attól félnek, ez lesz a tendencia máshol is. Vajon megkezdődött a harc a Bajkál-tóért? Az ideérkező kínai turistáknak az idegenvezetők már úgy mesélnek a Bajkál-tóról, mint ami a kínaiaké volt a Han-dinasztia alatt. A helyiek attól félnek, a kínaiak majd vissza akarják szerezni azt.
Akárhogy is alakul ez a projekt, vagy éppen Oroszország és Kína viszonya, a Bajkál-tó védelemre szorul. Az éghajlatváltozás és a vízigényes iparágak megtették hatásukat: az elmúlt években tartósan alacsony a vízállás, a környék falvai vízhiánnyal küzdenek, csökken a halállomány, szennyezett vagy algás a víz. Egy egész aktivista-seregre lenne szükség, akik tenni tudnak a tóért, de a hatalom mindent elkövet azért, hogy számuk egyre csökkenjen. A tóra pedig nincs veszélyesebb, mint az emberek közönye. És nemcsak a tóra.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://vizpartifejlesztesek.blog.hu/api/trackback/id/13696990
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
2018.02.26. 13:10:37
Most minden ingyen van. Ám ha beengedik a befektetőket, akik mindent tönkretesznek, majd nagy költségek árán helyreállítanak, akkor azt lehet pénzért árulni, nem? Mielőtt ez kipattant a fejemből, az volt az eredeti ötletem, szóljanak Trumpnak, úgyis szívügye a környezetvédelem.
Measurer 2018.02.26. 16:03:18
Gyönyörű hely.
Petőfi is szeretett itt halászni-vadászni.
www.infpol.ru/news/society/64809-milliarder-iz-vengrii-dokazal-chto-v-barguzine-zakhoronen-velikiy-poet-petefi/
Petőfi is szeretett itt halászni-vadászni.
www.infpol.ru/news/society/64809-milliarder-iz-vengrii-dokazal-chto-v-barguzine-zakhoronen-velikiy-poet-petefi/
David Bowman 2018.02.26. 19:07:31
@Ad Dio: Elsősorban hajóra volna szükségem. Én még vitorlást nem láttam a Bajkálon, és hajókölcsönzőt se találtam.
gigabursch 2018.02.27. 07:20:04
"a Föld édesvízkészletének 20%-át teszi ki."
helyesen:
A föld felszíni, folyékony édevízkészletének 20%-át teszi ki.
Tessenek belegondolni mekkora édesvízmennyiség van pl. csak a Kárpát-medencében, nem beszélve a sarkvidéki és magashegységi jegekről, nomeg a permafrosztról.
Amúgy az ANgara sziklájáról illett volna írni, akárcsak arról, hogy az Angarán létesített vízlépcsővel az egész tó vízszintje - ha jól emlékszem - 8 méterrel nőtt meg.
Az É-NY Mongólia felé irányuló vízpótlás meg úgy kb. 1950-es évek óta téma és ha jól emlékszem a pangea.blog.hu-n volt is erről egy cikk.
helyesen:
A föld felszíni, folyékony édevízkészletének 20%-át teszi ki.
Tessenek belegondolni mekkora édesvízmennyiség van pl. csak a Kárpát-medencében, nem beszélve a sarkvidéki és magashegységi jegekről, nomeg a permafrosztról.
Amúgy az ANgara sziklájáról illett volna írni, akárcsak arról, hogy az Angarán létesített vízlépcsővel az egész tó vízszintje - ha jól emlékszem - 8 méterrel nőtt meg.
Az É-NY Mongólia felé irányuló vízpótlás meg úgy kb. 1950-es évek óta téma és ha jól emlékszem a pangea.blog.hu-n volt is erről egy cikk.
gigabursch 2018.03.01. 10:07:28
@David Bowman:
Nem találtam meg azt az írást
Nem találtam meg azt az írást
David Bowman 2018.03.01. 11:53:13
@gigabursch: Nem konkrét írásról írtam, csak úgy mondtam. A két tó mindenestül nagyon hasonló.
Kommentezéshez lépj be, vagy regisztrálj! ‐ Belépés Facebookkal
Ti mondtátok