Mégsem veszélyes az atomenergia?
Miközben mindenhol a zöld energia fontosságát hangsúlyozzák, egyre többet lehet arról hallani, hogy az atomenergia mégis jó, mert olcsó és működése során nem bocsát ki káros gázokat. Az oroszokat Csernobil vagy Fukusima katasztrófája sem tántorította el, ugyanis úszó atomerőművek gyártását tervezik. Már folyamatban van az építés, 2016-ra készülhet el az első hajó, 2019-től pedig már működhet is.
Távoli helyekre könnyebben eljuthat az energia, de mi van, ha jön a cunami?
Az ötlet amúgy nem új keletű, az amerikaiaknak volt már a 60-as években egy vízi járműre szerelt atomerőműve, a Sturgis. Kívülről csak egy átlagos teherhajónak tűnt, de a reaktor 45 megawattnyi áramot volt képes termelni és a Panama-csatorna környékét látta el.
17 millió dollárba került és 1977-ig volt szolgálatban
Oroszországban jelenleg az elektromos áram 16%-át termelik meg az atomerőművek, ezt az arányt 2030-ra 30%-ra akarják emelni. Ha ehhez még hozzávesszük, hogy sok olyan terület van, amely nehezen érhető el és így nem alkalmas atomerőmű építésére, logikus válasznak tűnhet az úszó erőmű. Főleg, hogy a prototípus legyártása után tömegesen tudnák ellátni a nagy ipari cégeket, kikötővárosokat, gáz-és olajkitermelő platformokat.
Már most több ország bejelentkezett, hogy érdekelné őket a hajó megvétele/bérlése, többek között Kína, Japán, Indonézia, Argentína, Malajzia, Algéria, Namíbia és a Zöld-foki Köztársaság csengetne ki hatalmas összegeket. Merthogy nem olcsó a lebegő atomerőmű megépítése, a becslések szerint 50 milliárd Ft-ba fog kerülni.
Épül a Lomonoszov akadémikusról elnevezett hajó
A projekt már 2007-ban elindult, de többször sújtotta pénzhiány, csőd, partnercsere, végül 2012 decemberében a Roszenergoatom új szerződést kötött az egyik legrégebbi hajóépítő céggel, a Baltic Plant-tel. Nemrégiben azt nyilatkozták, hogy tudják tartani a határidőt, az első reaktort már be is helyezték a hajótestbe. Egy egykori jégtörő átalakításával jön létre az erőmű-hajó, amely 144 méter hosszú, 30 méter széles és 10 méter magas lesz, vízkiszorítása pedig 21 500 tonna.
Így fog kinézni, ha egyszer elkészül
A Lomonoszov két KLT-40-es atomreaktorral rendelkezik majd, ezek összesen 70 megawatt áramot vagy 300 megawatt hőt, a hajó vízsótlanító teleppé alakítása után pedig akár napi 240 ezer m3 friss vizet képesek előállítani .
Debrecen nagyságú várost képes majd ellátni
Az oroszok szerint a hajó megfelel minden biztonsági előírásnak, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség által támasztott követelményeknek. Kibírja a cunamit, más hajókkal való ütközést, és 40 év után lecserélik benne a reaktort, amit később újrahasznosítanak. Ettől függetlenül kommentáradat és pro/kontra listák sora lepte el a netet, amikor napvilágot látott a hír. Az egyik oldalon az áll, hogy nehezen megközelíthető helyekre tud energiát juttatni, nem bocsát ki káros anyagokat, már jól bevált technológiát alkalmaznak és csökkenhetik a NIMBY-hatást (not in my back yard – ne az én hátsó udvaromban). Míg a másik oldalon az atomhulladék, a tengeri élet károsítása, a katasztrófák elleni védekezés kérdésessége, a karbantartási költségek, a terrorista veszély és az atomenergiával kapcsolatos alapvető szkeptikusság és félelem áll. És persze az sem segít, hogy az oroszokat a közvélemény nem tartja teljesen megbízhatónak nukleáris témakörben.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
flimo13 2013.11.08. 20:50:42
Ugyan az, mint a nukleáris meghajtású hadihajókkal.
ostvan2 2013.12.18. 21:30:37
Nyílt tengeren - ha tényleg létezik - az óriáshullám a veszélyes. Bár az ellen lehet méretezni a hajót.
Zoli a séf 2014.02.27. 14:12:18
Mert az amerikaiak nem hagytak még el egyetlen atombombát sem, igaz???
Kommentezéshez lépj be, vagy regisztrálj! ‐ Belépés Facebookkal
Ti mondtátok