Vannak olyan közösségek a világon, ahol a globális felmelegedés nem távoli probléma, hanem már most azon kell gondolkodniuk, hova költöznek el és mindezt ki finanszírozza. Kivalina lehet az első település az USA-ban, amely a víz martalékává válik, de az amerikai kormánynak erre egyelőre nincsen válasza, mint ahogy más országoknak sem nagyon. Bár papíron a környezeti menekült fogalma nem létezik, a Vöröskereszt szerint 2050-re 50 millióan lesznek.

Víz van, pénz nincs

Kivalina segítségért kiált, de egyelőre nincs pénz a költözésre

Kivalina egy kicsi alaszkai falu négyszáz inuit lakossal 130 km-re az Északi-sarkkörtől. Az elzárt település az első olyan falu lehet Amerikában, amelynek lakosait a megemelkedett vízszint miatt kell elköltöztetni otthonaikból. 1953-ban a sziget mérete még kétszerese volt a mostaninak, becslések szerint 2025-re viszont teljesen víz alá kerülhet.

Az Északi-sark régiójában sokkal drasztikusabb a globális felmelegedés, mint a világ egyéb területein (kétszerese a világátlagnak). A településen 15 évvel ezelőtt indult be érezhetően az a folyamat, melynek eredményeképpen a jégtakaró megvékonyodott és gyorsabban olvadt el, mint korábban bármikor. A falu lakosai évszázadok óta bálnavadászatból élnek, a vékony jégtakaró azonban a vadászati idényt is megnehezítette és lerövidítette.

Mindemellett az egyre hevesebb viharok következtében a keskeny korallzátony sziget partvonala egyre jobban erodálódott. A falu lakosai tudják, hogy nem sokáig maradhatnak a szigeten, de az USA kormánya nem tudja, miképp segítsen nekik. Egyelőre ugyanis nincsenek olyan jogszabályok, amelyek egy katasztrófahelyzetben lévő sziget lakosságának az átköltöztetésére és a költöztetés finanszírozására vonatkozó irányelveket tartalmaznák. Az érvényben lévő szabályozás segíti azokat a közösségeket, amelyek már elszenvedtek valamilyen katasztrófát, de preventív megoldás a klímaváltozás áldozataira nézve egyelőre nincs.

Harcban az elemekkel

A település egyébként már 1992-ben megszavazta a költözést, de ennek összege több száz millió dollárba kerülne. Többféle szervezet és alapítvány támogatja a projektet, de ekkora összeg kifizetésére a kormányon kívül aligha képes bárki is. Obama elnök 50 millió dollárt javasolt az éghajlatváltozással küzdő közösségek támogatására, de ez az összeg sokkal kevesebb annál, ami csak Kivalina helyzetének megoldásához szükséges lenne. Nem könnyíti a helyzetet az sem, hogy az amerikai szenátusban sokan vannak, akik szerint a klímaváltozás nem is létezik (olaj annál inkább).

2008-ban az alaszkai település beperelte a közelükben munkálkodó 24 olaj- és gáztársaságot (köztük a Shell-t, a BP-t, az ExxonMobil-t), amelyek a világ legnagyobb kibocsátói között vannak és amelyek szerintük felelőssé tehetők a kialakult helyzetért. 2013-ban azonban a bíróság elutasította a keresetet azzal, hogy az politikai jellegű és nem jogi, fellebbezni pedig nem lehetett.  

Fidzsi már költöztetett

Habár az USA-ban Kivalina az első olyan település, amelyet katasztrófahelyzet fenyeget, helyzete messze nem egyedülálló a világon. Más alaszkai szigetek is hasonló problémákkal szembesülhetnek a közeljövőben, a Fidzsi-szigeteken lévő Vunidogoloa falu lakosságát pedig már el is költöztették, igaz csak egy km-rel beljebb. Fidzsi kormánya a Csendes-óceáni Közösséggel és a német GIZ szervezettel együttműködve 2014-ben áthelyezte a lakosságot, az ehhez kapcsolódó előkészületeket 2006-ban kezdték el.

Elsüllyedt temető Togoru faluban (Fidzsi-szigetek)
Mindössze 1 km-rel költöztek beljebb, de így is 879 ezer dollárba került

Kiribati földet vett - Fidzsitől

A Hawaitól északra található Kiribatin se sokkal jobb a helyzet. Mintegy 100.000 ember él alig több mint nyolcszáz km²-nyi területen, 2100-ig jósoltak életet a szigetcsoporton, bár a lakók szerint sokkal hamarabb víz alá fog kerülni az otthonuk. A tengerszint emelkedése itt még durvább, háromszorosa a világátlagnak. Érdekes fintora a sorsnak, hogy 2014 nyarán Kiribati 20 km-nyi földterületet vásárolt meg pont a Fidzsi-szigetek egyikén, Vanua Levun (2000 km-re Kiribatitól), méghozzá az anglikán egyháztól, 8,77 millió dollárért. Azt, hogy mi lesz a föld sorsa, még az államfő sem tudja pontosan, eleinte valószínűleg mezőgazdasági célokra használják majd.

Földet már vettek, de hogyan lesz a költözés?

Környezeti menekült nincs

Az 1953-ban megalkotott ENSZ Menekültügyi Egyezményben nem szerepel a környezeti menekült fogalma, először egy, az ENSZ Környezeti Programja keretében kiadott 1985-ös könyvben bukkan fel. A kialakult helyzetet jól példázza annak a kiribati férfinak az esete, aki 2013-ban nyújtott be menedékkérelmet Új-Zélandon azzal az indokkal, hogy a tengerszint emelkedése veszélyezteti életét a szigeten. A bíróság azonban elutasította a kérelmét arra való hivatkozással, hogy országában nem üldözik, életét nem veszélyeztetik. A bírói verdikt szerint ha visszatér hazájába, emberi jogai nem sérülnek és ugyan vannak problémák és nehézségek, de közvetlen veszély nem fenyegeti. A valóság az, hogy kevés a politikai akarat az egyes kormányok között arra, hogy a környezeti menekült bekerüljön az Egyezménybe, de ha nem is vesznek tudomást róla, a jelenség még valós. 2011-ben az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága próbálkozott ugyan az új kategória bevezetésével, de az ötlet nem kapott zöld utat.

A világ első környezeti menekült térképe 2005-ből - valóságtartalmát azonban kétségbe vonják

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

steery 2015.08.14. 00:07:02

Majd meglátjuk, mit szólnak hozzá, ha a tengerszint emelkedés miatt New Yorkot, Miamit vagy New Orleanst kell áttelepíteni, méghozzá hirtelenjében, néhány év alatt, több tucat vagy több száz kilométerrel. Száz éven belül a Föld egész lakossága környezeti menekültté válik a sokasodó bajok miatt. Ki a tengerszint, ki a viharok, mások az árvizek, szárazság, forróság, elsivatagosodás, ivóvízhiány vagy élelemhiány miatt lesznek kénytelenek elmenekülni. És akkor még nem beszéltünk a járványokról, háborúkról, kártevők elszaporodásáról, radioaktív és GMO szennyezésekről és milliónyi egyéb katasztrófáról.
Az emberiség most tart a tények tagadásának fázisánál. A baj már megtörtént, ezért most letagadjuk és széthazudjuk. Utána jön a dacolás, a minden erőforrást felemésztő esztelen (de hősiesnek titulált) harc az elkerülhetetlen összeomlással és pusztulással, végül a belenyugvás és a teljes depresszióba zuhanás nagy társadalmi csődje.
Az évmilliók folyamán a Földön rendszeresek a fölmelegedések és lehűlések, a tengerszint emelkedések és csökkenések, az élővilág elszaporodása és tömeges kihalása. Ez mindaddig érdekes tudományos tény, amíg nem a mi farkunk megy rá a bulira, emberileg belátható időtávon. Egy legalább százszorosan túlnépesedett, megosztott, hazug és becstelen világban élünk, aminek még a legjobb esetben is nulla esélye van túlélni azt a szarzuhanyt, ami most következik.

Válasz erre 

vízpart · http://vizpartifejlesztesek.blog.hu/ 2015.08.14. 06:24:42

@steery: Nem vagyok tőle boldog, de egyetértek Veled.

Válasz erre 

Dacia Dubstep 2015.09.29. 20:15:19

@vízpart: detto

Válasz erre 

Mégsem

Kimoderálom ezt a kommentet.

Mégsem

Kimoderálom ezt a kommentet. Nem moderálom a kommentet. Kimoderálom a kommentező összes kommentjét.

A kommentezőt nem tiltom ki. A kommentezőt kitiltom egy napra. A kommentezőt kitiltom egy hétre. A kommentezőt kitiltom egy hónapra. A kommentezőt kitiltom örökre.

Megjegyzés: