A Sarkvidék jegének gyors olvadása miatt a Mikulás kénytelen elhagyni az Északi-sarkot, az ide érkező leveleket átirányítják új címére, műhelyét pedig már meg is hirdették eladásra.

Szentendrén valami megváltozik. A város 333 méteres szakaszon elbontja a jelenlegi gátat és helyébe mobilgát-rendszert alakít ki, egyúttal átalakul a Duna parti sétány. Közelebb vagy éppen távolabb kerül a város a folyóhoz? Mi az elsődleges cél, látvány vagy funkció? Mit kommunikál az önkormányzat és mit gondolnak a helyiek? Valami végérvényesen megváltozik. De addig még mennyi víz folyik le a Dunán?

Madridban október 12-én ünnepelik a Nemzeti Napot (Fiesta Nacional Española), mellyel Kolombusz Kristóf Amerikába érkezésének állítanak emléket. Az eseményt idén is komoly médiafigyelem övezte, parádézott a hadsereg, hömpölygött a tömeg, miközben az ország recesszióban és minden második fiatal munkanélküli Spanyolországban.

Ha meguntuk a jelenlegi környéket, ahol élünk, elköltözhetünk egy másik lakásba. A merészebbek még a szárazföldet is elhagyják, irány a lakóhajó. Magyarországon nincs sok belőlük, de Európa több városában már azt fontolgatják, hogyan lehetne a vízre történő építkezési formát támogatni. Csónakra épített, egészen modern vagy éppen futurisztikus, úszó vagy lehorgonyzott: külföldi és magyar lakóhajós alternatívák.

Nem mindennapi élményben van annak része, aki a Polignano a Mare városkában található Grotta Palazzese hotel éttermében vacsorázik. Az étterem ugyanis egy mészkőbarlangban található, melyet évszázadokkal ezelőtt vájtak ki, és közvetlenül az Adriai-tengerre néz.

Ki akarna konténerben élni vagy dolgozni? Rideg, egyhangú és minden olyan szögletes, kicsi és nyomasztó. Vagy mégsem? Magyarországon nem éppen elterjedt ez az építkezési forma, ellentétben a világ számos más pontjával. De mit is lehet kihozni egy konténerből, ha nem áruszállításra használjuk?

Az ma már nem kérdés, hogy a klímaváltozás okozta vízszintingadozás követéséhez a tengereknek, folyóknak és óceánoknak egyre több vizet kell elnyelniük.  A válasz azonban nem minden esetben újabb gátak építése, sokkal inkább a vízre „költözés”. A Hamburgban megvalósult IBA DOCK a legnagyobb német úszó épület, amely a 21. századi új városformáció, az úszó város prototípusa lehet.