Vízparti fejlesztések blog
A blog 2011 márciusában indult azzal a céllal, hogy európai vízparti fejlesztéseket mutassunk be. Azóta mind témában, mind földrajzilag átléptük a határokat és ma már minden olyan projektről, fejlesztésről, eseményről, természeti képződményről szívesen beszámolunk, ami vízzel kapcsolatos, legyen az bárhol a világon.
Ha szívesen olvasnátok valamilyen projektről, vagy más javaslatotok, észrevételetek van, küldjetek e-mailt: vizpartifejlesztesek@gmail.com
Design: Sabotagegrapic
Blogfejlesztés: LumiNet
Lyon Confluence – Folyóparti városfejlesztés extrazöld üzemmódban
Lyon Párizs után a második legnagyobb agglomerációval rendelkező (1,4 millió fő) gazdasági, kereskedelmi és kulturális központ. Az elmúlt századokban azonban éppen ennek a fellendülésnek köszönhetően ember és folyó távol került egymástól, a folyók inkább ipari és közlekedési funkciót töltöttek be, mintsem városrendezési szerepet. A város csodálatos fekvéssel büszkélkedhet: a Rhône és Saône folyók partján fekszik, nem messze a svájci és olasz határtól. A város közepén található félsziget déli része a Confluence, azaz egybefolyás. Különleges fekvése ez idáig nem jelentett túl sok versenyelőnyt, a 90-es évekig sok helyen lepukkant város képét mutatta Lyon, tele parkoló autókkal, kihasználatlan rakpartokkal, alvilági figurákkal és számos megoldatlan problémával. A megvalósítás már csak azért is érdekes, mert nemcsak a fekvés, de az alapproblémák is hasonlóak, mint Budapesten.
A Lyon Confluence Európa egyik legnagyobb belváros-fejlesztési projektje, amely 150 hektárnyi területet érint, 5 km hosszúságban. A városvezetés a terveket elsőként 1998-1999-ben készítette elő konzultációra és azok végrehajtására megalakította a SEM Lyon Confluence-t. A befejezés 2020-ra várható, az újonnan épített felületek nagysága elérheti az 1 millió m2-t.
A projekt a zöldterületek fejlesztésével és gyaloghidak építésével párhuzamosan az autósok kedvét is szeretné elvenni autóik használatától.
Nem kétütemben
Az „alapötlet” elfogadása után François Grether építészt és Michel Desvigne tájépítészt jelölték ki azzal a célzattal, hogy a 150 hektáros déli félsziget területére nagyszabású revitalizációs tervet dolgozzanak ki.
2003-ban indították el az építkezések Első Ütemét, 12 év alatt a 150 hektáros terület 41 hektárát kívánták beépíteni/újrahasznosítani (és nagy részével már végeztek is) vegyes funkciójú épületekkel, összesen 1,6 Mrd eurót emésztett fel. 2009-re újabb nagyágyúk a fedélzeten, a Herzog & de Meuron csapatot választották ki a Második Ütem tervének elkészítésére, a legfrissebb adatok szerint mintegy 420.000 m2 új beépítésről lesz szó. A Második Ütem a Rhône partjára és a félsziget végére koncentrál.
A projekt egyik sarkalatos pontja a lakosság előtt állandóan nyitva álló, nagy területre kiterjedő közterületek létrehozása volt. A 41 hektáros terült 72%-át foglalja el köztér, melynek 60%-a zöld terület. A zöld övezet fő részét a Saône Park képezi. A terület olyannyira átalakul, hogy a zöld felület szinte "bekúszik" a városi szövetbe, azaz az épületek között különböző kerteket, zöld szigeteket alakítanak ki.
Place Nautique
A Confluence Projekt egyik legszembetűnőbb „darabja” a Place Nautique, a legnagyobb köztér a környéken. A tér mintegy fele a nagy belső kikötő területéből vesz el részeket, közvetlenül a Saône partján. Emeletes járdák, kávézók és éttermek ölelik körbe a medret, és két gyaloghíd is segíti a közlekedést: egy mozgatható és egy fix, mely elegáns fa és fém szerkezetével ível át a folyón. A híd egyébként szerepel a Bridge design & engineering magazin áprilisban közzétett "2011 legjobb gyaloghídja" pályázat aspiránsai között.
Narancssárga Kocka
A Narancssárga Kocka (Le Cube Orange), melyet az egyik legnevesebb francia építésziroda, a Jakob + MacFarlane tervezett, a kikötő átváltozásának egyik legszemléletesebb példája. Az ötszintes, 6.300 m2 alapterületű, 29x33 m vázszerkezetű irodaépület nemcsak a Saône hömpölygő mozgását, de a kikötő ipari jellegét is visszaadja – frappáns válasz a 21. század kihívásaira. Nemcsak színe, de formája is kihívó, hiszen lyukacsos szerkezetéből mintha egyes részeket kiharaptak volna (pl. mint egerek a sajtból) – ezek a mélyedések a főbejáratot, illetve az emeletek közötti átriumot rejtik el/fedik fel.
Saône Park
A Lyon Confluence egyik kiemelt projektje – a természet visszahódítása alapelv mentén – a Saône Park. A korábbi, a folyó mentén futó forgalmas Quai Rambaud út hatalmas zajjal és légszennyezettséggel szinte lerombolta a rakpart szépségét. A fejlesztések során az utat elterelték a vízparttól és a helyére tervezték a 14 hektáros Saône Parkot. Michel Desvigne tájépítész széles bicikli utakat, kisebb gyalogosjárdákat, (közösségi) kerteket, mesterséges tavakat álmodott ide. Ösvény viszi le az embereket a régi kikötő területére, ahol lakóhajók horgonyoznak a folyóparton, és a vámház, valamint a korábbi raktárak megújult formában pompáznak. A régi cukorraktár, a La Sucrière kiállítóteremként funkcionál.
A Mező
A Confluence csücskében elhelyezkedő terület neve a köztudatban „A Mező”. A tervezők reménykednek benne, hogy „A Mező” zöld kontrasztja lesz az inkább városi jelleget magán viselő Piacnegyednek. Az ott elhelyezkedő néhány épület a kulturális tevékenységek, oktatás és kutatás színhelye lesz. A felszín füves lesz, kis patakokkal, megidézve az eredeti lápvidéket.
A fejlesztések befejezési időpontját 2020-ra lőtték be. Akkorra, ha minden jól alakul, lakók ezrei költöznek be új otthonukba, és Lyon visszanyeri előkelő földrajzi pozícióját és kiaknázhatja az abból fakadó lehetőségeket.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
ahha 2011.06.28. 16:45:44
A rehabilitálandó terület pár éve valóban nem volt a legszebb, legalábbis a buszról nézve, volt ott minden a börtöntől a hajléktalantanyáig (szerencsére én csak átutaztam :) ). Viszont már 5 éve meghosszabbították a villamosvonalat, és ha minden igaz, hamarosan meglesz egészen a torkolatig is.
Azzal viszont vitatkoznék, hogy "Lyon visszanyeri előkelő földrajzi pozícióját és kiaknázhatja az abból fakadó lehetőségeket". Szerintem már ma is megvan neki, és ki is használja a lehetőségeket. Ezt a mondatot kissé hatásvadásznak érzem, helyette én inkább olyasmit írtam volna, hogy egy újabb szürke-rozsdás foltot kap vissza a város, zöldben.
mestska · http://cities.blog.hu 2011.06.28. 17:54:54
Nem nagyon érzem azt, hogy hol van fekvésben a hasonlóság Budapesthez képest. itt egy két folyó által közrefogott, hidak által szabdalt (mindkét oldalon érthetően) belvárosról beszélünk, ami elég más jelleget ad a városnak.
"Különleges fekvése ez idáig nem jelentett túl sok versenyelőnyt"
Lyon Franciaország egyik legfontosabb közlekedési központja, melyből fakadóan a gazdasági hatásokat is lefölözi. Ez elég versenyelőny szerintem. Ahogy előttem szóló is írta: bizony-bizony, az előkelő földrajzi pozicíója ma is megvan a városnak, ezen nem fog változtatni egy kis zöld.
zotyis 2012.02.21. 13:42:38
viranyifontan.files.wordpress.com/2012/01/dissertation_zoltan-g-viranyi.pdf
@ahha
Lyon földrajzi pozíciója leginkább azért előkelő, mert Párizs és Marseille között fekszik. A Párizs-Marseille vasútvonal is a Lyon-Perrache pályaudvaron keresztül vezetett, ez - és a hajózható folyók - segítették elő az ipari terület kialakulását.
Az e két város közötti autópálya szintén itt halad el (a város közepén!), és pont ez okozza a városrész legnagyobb problémáját, amit a projekt nem old meg: a belvárostól (Bellecour) való elválasztottságot. Ez szerintem mindaddig megold(hat)atlan, amíg az elkerülő gyűrű teljesen meg nem épül, és meg nem szűnik a félszigeten keresztben át- és a Rhône mentén hosszában végigmenő hatalmas autóforgalom.
(Erről és a mesterséges félsziget építéséről is olvashatsz a tanulmányban.)
@mestska
Lyon gyakran emlékeztetett Budapestre. A folyó (nyugati) jobb partján hegyek kis kanyargós utcákkal (az ottani óváros), a bal parton logikus rendben tervezett modern városszerkezet.
A félsziget tényleg kivétel. Nemigen lehet megfeleltetni egy észak felé véget nem érő Margitszigetnek, hiszen itt van az (egyik) legforgalmasabb városközpont.
Ti mondtátok