Vízparti fejlesztések blog
A blog 2011 márciusában indult azzal a céllal, hogy európai vízparti fejlesztéseket mutassunk be. Azóta mind témában, mind földrajzilag átléptük a határokat és ma már minden olyan projektről, fejlesztésről, eseményről, természeti képződményről szívesen beszámolunk, ami vízzel kapcsolatos, legyen az bárhol a világon.
Ha szívesen olvasnátok valamilyen projektről, vagy más javaslatotok, észrevételetek van, küldjetek e-mailt: vizpartifejlesztesek@gmail.com
Design: Sabotagegrapic
Blogfejlesztés: LumiNet
Európa-Duna-Víz konferencia: már stratégiánk is van a Dunára
Az EFAP szervezésében 2011. május 4-7. között Budapesten zajlik az a nemzetközi konferencia, amelynek témája Európa és a Duna - innováció és fenntarthatóság szempontjából. Az eseményen számos nemzetközi hírű szakember, építész, EU-s tisztségviselő és újságíró számol be a Dunával kapcsolatos jövőbeli tervekről vagy már megvalósult projektekről, természetesen mindezt a környezetvédelem célkeresztjébe állítva. Az elkövetkezendő posztokban a Duna Stratégiáról, illetve a konferencián elhangzott, kifejezetten vízparthoz köthető fejlesztésekről számolunk be.
A Duna régió 160 millió ember otthona, a folyó pedig az Európai Unió leghosszabb folyója. Ausztria határain átlépve szembetűnő az épített környezet romlása. Bulgáriában nem találtunk egyetlen olyan vízparti fejlesztést sem, amelyet prezentálhatnánk a blogon, míg Linzben kaspásból öt ilyet említhetnénk (későbbiekben fogunk is). Az Európai Unió Duna Régió Stratégiája lehetőséget teremt arra, hogy egyes városokban a Duna ne idegen test legyen, hanem a turizmus, a gazdaság és a kultúra motorja is.
Az Európai Unió Duna Régió Stratégiája
A stratégiát 8 EU-s tagállam (Németország, Ausztria, Szlovákia, Csehország, Magyarország, Szlovákia, Románia Bulgária) és 6 nem tagállam (Szerbia, Ukrajna, Moldova, Horvátország, Bosznia-Hercegovina, Montenegro) kezdeményezte, hiszen a közös kihívások nem állnak meg az Európai Unió határainál, legyen szó pl. árvízről vagy a klímaváltozásról. A Stratégia nem az első makrorégiós stratégia, hiszen ezt megelőzi a Balti-tengeri stratégia, amely azonban némileg eltér a Dunáétól a résztvevő országok helyzete, múltja és az épített környezet milyensége miatt is.
Forrás: Térport
A Magyar Elnökség 2011. április 13-án elfogadta a Stratégiát, június 24-én pedig az Európai Tanács politikai nyilatkozatával válik teljesen hivatalossá. A Stratégia nem jogszabály, nem kerül be új szint a tagállamok és az Európai Unió közé, csak koordinációs, informális intézményrendszer jön létre.
A Stratégia tartalma
A Stratégia 11 cselekvési területet (akciót és projekteket) ölel fel, amelyből Magyarországnak 3 területen lesz kiemelt szerepe azáltal, hogy egy másik országgal együtt koordinátori szerepet lát majd el, és amely által számos olyan projekt is célkeresztbe kerülhet, amelyek a tagországok ellenérdekei miatt ezidáig nem valósultak meg, vagy nem volt megfelelő prevenció és együttműködés egyes katasztrófák elkerülésére (pl. Bős-Nagymaros ügye, ciánszennyezés stb.).
A három terület
- Vízminőség, integrált és fenntartható vízgazdálkodás (koordinátor: Magyarország, Szlovákia)
- Környezeti kockázatok kezelése, árvíz, aszály (koordinátor: Magyarország, Románia)
- Fenntartható energia-ellátás a régióban (koordinátor: Magyarország, Csehország)
A stratégia szereplői
- Európai Bizottság: koordináció
- Nemzeti kontakt pontok: tanácsadás és információszolgálat
- Prioritáskoordinátorok: a Stratégia központi irányítói, szakértők, akik koordinálják a tényleges megvalósítást
- Projektvezetők: pl. támogatások felkutatása, intézmények, szövetségek kialakítása
Finanszírozás
Az EU a Stratégiára 100 milliárd eurót szán különféle előcsatlakozási- és szomszédsági eszközökből (IPA, ENPI), illetve hitelek formájában az Európai Fejlesztési Bank is kiveszi részét a Stratégia megvalósításából.
Kíváncsian várjuk a fejleményeket és hogy milyen hatással lesz a Stratégia a Duna-menti vízparti fejlesztésekre.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
rdos · http://h2o.ingyenweb.hu/tema/6.html 2011.05.08. 09:38:33
Amíg a Duna magyarországi szakaszán a teljes terhelésű hajózás átlagosan csak az év kétharmadában lehetséges, amíg kevés és alig használt kikötőink vannak addig sem nekünk, sem másnak a dunai teherszállítás nem igazi megoldás.
A 2,5-2,8 m-es mélységű, állandóan rendelkezésre álló hajózó út kialakítására ma az egyedüli gazdaságos megoldás a kis esésű folyók duzzasztása.
Nézzük kikötőinket:
1. Győr-Gönyű Kikötő
wikimapia.org/#lat=47.7351672&lon=17.7873802&z=14&l=21&m=b&v=8
2. Komárom - Szőny elvileg nem is kikötő?
wikimapia.org/#lat=47.7488105&lon=18.1283641&z=14&l=21&m=b&v=8 ??
3. Budapesti (Csepeli) Szabadkikötő Logisztikai Zrt.
+ Mahart Gabonatárház
+ Mahart Container Center
+ Ferroport Kft.
wikimapia.org/#lat=47.4442851&lon=19.0585327&z=15&l=21&m=b&v=8
4. Hárosi Yacht Klub Közforgalmú hajókikötő
wikimapia.org/#lat=47.3936285&lon=19.0151238&z=16&l=21&m=b&v=8
5. Szászhalombatta Dunai Finomító uszályikötő
wikimapia.org/#lat=47.2905971&lon=18.9145088&z=17&l=21&m=b&v=8
6. DUNAFERR Kikötő
wikimapia.org/#lat=46.9734299&lon=18.9446354&z=15&l=21&m=b&v=8
Túlparton valami készül?
wikimapia.org/#lat=46.969052&lon=18.958261&z=14&l=21&m=b&v=8
7. Dunavecse Kikötő, Dunavecse Kikötő Szállítmányozási Kft.
wikimapia.org/#lat=46.9068435&lon=18.9623594&z=16&l=21&m=b&v=8
8. Paks, Charon Hajózási Kft.
wikimapia.org/#lat=46.6337982&lon=18.8769579&z=16&l=21&m=b&v=8
9. Fadd-Dombori, Dombori Agrárlogisztikai Gabonatároló és Kikötő Üzemeltető Kft.
wikimapia.org/#lat=46.4224315&lon=18.8957226&z=15&l=21&m=b&v=8
10. Baja, ATI DEPO bajai kikötő
+ Bajai Országos Közforgalmú Kikötő, RO-RO kikötő
wikimapia.org/#lat=46.1889074&lon=18.9281559&z=16&l=21&m=s
11. Mohácsi Dunai határkikötő
wikimapia.org/#lat=46.0072313&lon=18.6831093&z=16&l=21&m=b&v=8
Mit látunk hazai kikötőkben?
Néhány hajót.
Nézzük, északi szomszédunknál mi a helyzet?
Komáromnál nem is létező magyar kikötővel szemben Komarno-ban mit látunk?
wikimapia.org/#lat=47.7580218&lon=18.1138587&z=16&l=21&m=s
Kikötőt, és abban sok kikötött hajót.
Evezzünk Dunán felfelé, itt mit látunk?
wikimapia.org/#lat=47.8822472&lon=17.5414753&z=15&l=21&m=b&v=8
Gabcsikovói vízlépcsőt.
Evezzünk Dunán felfelé még tovább, itt mit látunk?
wikimapia.org/#lat=47.9896919&lon=17.3262978&z=15&l=21&m=b&v=8
Dunakiliti vízierőművet.
Folyik rajta át víz? Alig.
Mit látunk hát? Egy megépült vízierőművet 22. éve kihasználatlanul.
A szomszédban mit látunk?
wikimapia.org/#lat=47.9957518&lon=17.3158264&z=15&l=21&m=b&v=8
Fenékküszöb (nincs feliratozva)
Folyik rajta át víz? Igen, annyi, amennyit a szlovákok adnak.
Evezzünk Dunán tovább felfelé, itt mit látunk?
wikimapia.org/#lat=48.031752&lon=17.2282362&z=15&l=21&m=b&v=8
Dunacsúnyi papírtigrist.
Evezzünk Dunán felfelé Pozsonyig itt mit látunk?
wikimapia.org/#lat=48.1252522&lon=17.151804&z=16&l=21&m=b&v=8
Hajó javítót, vagy hajógyárat? Hajó lift mi másra kellhet?
Rögtön a szomszédban mit látunk?
wikimapia.org/#lat=48.1323345&lon=17.1505487&z=17&l=21&m=b&v=8
Niné! Kikötő, de ebben aztán sok hajó látható.
Következő szomszédban mit látunk?
wikimapia.org/#lat=48.1376617&lon=17.1401203&z=16&l=21&m=b&v=8
Téli kikötőt, ebben is sok hajó látható.
Ez csak a Duna stratégia "szállítási" oldala volt. Vízlépcsők az árvízi biztonságot is és a víz tartalékolást is javítják. A kiegyenlítettebb víz(szint)járás a vízparti turizmus számára kedvezőbb lehetőségeket teremt.
Nem mellékesen a duzzasztott folyók helyzeti energiája villamos energia termelésre alkalmas (ez az egyetlen bevételi forrás).
Hogy okoz-e a vízlépcsők rendszere ökológiai károkat? Változást bizonyosan okoz. Akár kárnak is nevezhetők a változások. A vízi flóra, és a fauna lecserélődik a kiegyenlítettebb vízjárás hatására, valamint a hordalék lassan tölti fel a víztároló tereket.
De nem nálunk. Mert nálunk nincs a Duna fő ágán mederelzárás, és ebből következően nálunk a "hordalék szegény Duna" a hajdani mederanyagát hordja el, mélyítve ezzel a Duna medrét, nem mellékesen a lecsökkent meder és tehát dunai vízszint miatt szívja el (drénezi) talajvizeinket, mélyebb vízadóink vizét.
Mi történt eddig?
1. Nem volt pénzünk (ismerős, rendszereken átívelő jelenség), de osztrák tőkéből a közös csehszlovák - magyar beruházást el kezdtük építeni (törlesztés megtermelt árammal történt volna).
2. 95%-osra elkészült Dunakilitit leállítottuk.
3. Hagytuk hogy Szlovákia elterelje a Dunát.
4. Eddig sacc 2 mrd $ veszteséget szenvedtünk el (felesleges beruházás, törlesztés Ausztria felé).
5. Ökológiai katasztrófa meg mintha nem történt volna. Vagy én vagyok tájékozatlan?
Összefoglalva. Amíg ezt a történetet becsületesen fel nem tárjuk, a Duna stratégiánk csak "Duma stratégia" marad.
Ti mondtátok