Az EFAP szervezésében 2011. május 4-7. között Budapesten zajlik az a nemzetközi konferencia, amelynek témája Európa és a Duna - innováció és fenntarthatóság szempontjából. Az eseményen számos nemzetközi hírű szakember, építész, EU-s tisztségviselő és újságíró számol be a Dunával kapcsolatos jövőbeli tervekről vagy már megvalósult projektekről, természetesen mindezt a környezetvédelem célkeresztjébe állítva. Az elkövetkezendő posztokban a Duna Stratégiáról, illetve a konferencián elhangzott, kifejezetten vízparthoz köthető fejlesztésekről számolunk be.

A Duna régió 160 millió ember otthona, a folyó pedig az Európai Unió leghosszabb folyója. Ausztria határain átlépve szembetűnő az épített környezet romlása. Bulgáriában nem találtunk egyetlen olyan vízparti fejlesztést sem, amelyet prezentálhatnánk a blogon, míg Linzben kaspásból öt ilyet említhetnénk (későbbiekben fogunk is). Az Európai Unió Duna Régió Stratégiája lehetőséget teremt arra, hogy egyes városokban a Duna ne idegen test legyen, hanem a turizmus, a gazdaság és a kultúra motorja is.

Az Európai Unió Duna Régió Stratégiája

A stratégiát 8 EU-s tagállam (Németország, Ausztria, Szlovákia, Csehország, Magyarország, Szlovákia, Románia Bulgária) és 6 nem tagállam (Szerbia, Ukrajna, Moldova, Horvátország, Bosznia-Hercegovina, Montenegro) kezdeményezte, hiszen a közös kihívások nem állnak meg az Európai Unió határainál, legyen szó pl. árvízről vagy a klímaváltozásról. A Stratégia nem az első makrorégiós stratégia, hiszen ezt megelőzi a Balti-tengeri stratégia, amely azonban némileg eltér a Dunáétól a résztvevő országok helyzete, múltja és az épített környezet milyensége miatt is.

Forrás: Térport

A Magyar Elnökség 2011. április 13-án elfogadta a Stratégiát, június 24-én pedig az Európai Tanács politikai nyilatkozatával válik teljesen hivatalossá. A Stratégia nem jogszabály, nem kerül be új szint a tagállamok és az Európai Unió közé, csak koordinációs, informális intézményrendszer jön létre.

A Stratégia tartalma

A Stratégia 11 cselekvési területet (akciót és projekteket) ölel fel, amelyből Magyarországnak 3 területen lesz kiemelt szerepe azáltal, hogy egy másik országgal együtt koordinátori szerepet lát majd el, és amely által számos olyan projekt is célkeresztbe kerülhet, amelyek a tagországok ellenérdekei miatt ezidáig nem valósultak meg, vagy nem volt megfelelő prevenció és együttműködés egyes katasztrófák elkerülésére (pl. Bős-Nagymaros ügye, ciánszennyezés stb.).

A három terület

• Vízminőség, integrált és fenntartható vízgazdálkodás (koordinátor: Magyarország, Szlovákia)
• Környezeti kockázatok kezelése, árvíz, aszály (koordinátor: Magyarország, Románia)
• Fenntartható energia-ellátás a régióban (koordinátor: Magyarország, Csehország)  

A stratégia szereplői

• Európai Bizottság: koordináció
• Nemzeti kontakt pontok: tanácsadás és információszolgálat
• Prioritáskoordinátorok: a Stratégia központi irányítói, szakértők, akik koordinálják a tényleges megvalósítást
• Projektvezetők: pl. támogatások felkutatása, intézmények, szövetségek kialakítása

Finanszírozás

Az EU a Stratégiára 100 milliárd eurót szán különféle előcsatlakozási- és szomszédsági eszközökből (IPA, ENPI), illetve hitelek formájában az Európai Fejlesztési Bank is kiveszi részét a Stratégia megvalósításából.

Kíváncsian várjuk a fejleményeket és hogy milyen hatással lesz a Stratégia a Duna-menti vízparti fejlesztésekre.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.