Vízparti fejlesztések blog
A blog 2011 márciusában indult azzal a céllal, hogy európai vízparti fejlesztéseket mutassunk be. Azóta mind témában, mind földrajzilag átléptük a határokat és ma már minden olyan projektről, fejlesztésről, eseményről, természeti képződményről szívesen beszámolunk, ami vízzel kapcsolatos, legyen az bárhol a világon.
Ha szívesen olvasnátok valamilyen projektről, vagy más javaslatotok, észrevételetek van, küldjetek e-mailt: vizpartifejlesztesek@gmail.com
Design: Sabotagegrapic
Blogfejlesztés: LumiNet
Írjon nekünk!
2015. március 27. péntek
vízpart
| 2 komment
Címkék:Víz Világnapja Gát Stockholm Water Prize Radzsendra Szingh
Az ősi indiai módszer Nobel-díjat ér
A Víz Világnapján (március 22-én) újból kiosztották a Stockholm Víz Díjat, amit a világ legrangosabb vizes elismerésének, a víz Nobel-díjának is tartanak. Idén volt 25 éves az esemény, melynek ceremóniamestere nem más, mint Károly Gusztáv svéd király, a díjazott pedig 150 ezer dollárral és sok vállveregetéssel lesz gazdagabb.
Szárazság van, víz alig
A díjat olyan személy(ek) vagy intézmény(ek) kaphatják meg, akik vagy amelyek kiemelkedőt nyújtanak a világ víztartalékainak megóvása és ezáltal a lakosság védelme érdekében. Idén egy indiai aktivista, Radzsendra Szingh nyert, mégpedig egy ősi indiai esővízgyűjtő-technika modern változatával.
De ki is ez a Szingh?
India vizes emberének vagy vizes Gandhinak is hívják
- 1959-ben született, hét testvér közül a legidősebb, apja mezőgazdasággal foglalkozott.
- Oktatási területen helyezkedett el, de a bürokrácia és az apátia miatt hamar megcsömörlött.
- 1984-ben kilépett és mindössze 100 ezer Ft-ért eladta összes holmiját.
- Vett egy buszjegyet és Rádzsasztán államba utazott.
- Egy kis faluban orvosi munkát végzett, ahol rájött, a víz hiánya okozza a legnagyobb bajokat.
- Megtanulta az ősi indiai esővízgyűjtő-technikát, vagyis földbe vájt gátrendszerrel összegyűjtik a monszun idején lehullott csapadékot és azt visszavezetik a földbe vagy itatásra használják.
- Az elmúlt 30 évben kb. 8500 gátat építettek, több mint 1000 falunak segített így vízhez jutni és újra termékennyé tenni a földet.
Minthogy Ázsia és a világ is tele van hasonló problémával küzdő országokkal, bőven van lehetőség arra, hogy ezt a módszert alkalmazzák vagy akár tovább is fejlesszék. Nem véletlenül választotta be a Guardian 2008-ben azon 50 ember közé, aki megmentheti a világot.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://vizpartifejlesztesek.blog.hu/api/trackback/id/tr177308340
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
hillman. 2015.03.28. 12:49:17
Volt nálunk is hasonlo. a fokgazdálkodás ahol az esös évszak fölös vizét visszatartották a szárazra. jol meg is szüntettük a folyok szabályozásával.
cipruson(láttam) ahol az édesviz mindig kevés ott az okor ota használják és karbantartják ezek egy részét. egészen kis gátacskák visszatartják a záporok vizét amig az beszivodik a talajba. ezzel nem csak vizet nyernek ott, hanem az erroziot is fékezik.
szoval az egész világon vannak és voltak hasonlo megoldások
nálunk(fejlett nyugati államokban) ez modszer szinte kivitelezhetetlen a jogszabályok, a bürökrácia miatt. és azt se felejtsük, hogy ehez a helyi közösség összefogása szükséges.
a bácsi munkája nem lebecsülendö, de nem talált föl semmit. a régi könyvekben olvasottakat hasznosnak látta és erröl sikeresen meggyözött másokat. felénk az ijen idealista tudosokat meg se szokták hallgatni; vagy kiderül,hogy a sokakat megmentö megoldás néhány befolyásos személy érdekét sérti és ellehetetlenitik.
(ha nálunk akarnának ijet csinálni a helyi földmüvesek akkor jo eséllyel belebuknának és nem azért mert a modszer nem jo.)
cipruson(láttam) ahol az édesviz mindig kevés ott az okor ota használják és karbantartják ezek egy részét. egészen kis gátacskák visszatartják a záporok vizét amig az beszivodik a talajba. ezzel nem csak vizet nyernek ott, hanem az erroziot is fékezik.
szoval az egész világon vannak és voltak hasonlo megoldások
nálunk(fejlett nyugati államokban) ez modszer szinte kivitelezhetetlen a jogszabályok, a bürökrácia miatt. és azt se felejtsük, hogy ehez a helyi közösség összefogása szükséges.
a bácsi munkája nem lebecsülendö, de nem talált föl semmit. a régi könyvekben olvasottakat hasznosnak látta és erröl sikeresen meggyözött másokat. felénk az ijen idealista tudosokat meg se szokták hallgatni; vagy kiderül,hogy a sokakat megmentö megoldás néhány befolyásos személy érdekét sérti és ellehetetlenitik.
(ha nálunk akarnának ijet csinálni a helyi földmüvesek akkor jo eséllyel belebuknának és nem azért mert a modszer nem jo.)
Mészáros Laci 2015.03.28. 12:53:34
asszem 2009-ben kapott közgazdasági Nobel emlékdíjat Elinor Ostrom, aki a helyi földművesek által létrehozott vízgazdálkodási közösségeket tanulmányozta, és bebizonyította, hogy a helyi közösségek SOKKAL HATÉKONYABBAN gazdálkodnak a "közlegelő" típusú erőforrásokkal (erdő, öntözővíz, halállomány stb) mint a versengő vállalkozások.
Ti mondtátok