A világ legalacsonyabban fekvő hídja - Zohar, Izrael

Ha egyszer elkészül, a világ legnagyobb függőhídja lehet a Ponte di Messina, megnyitásának időpontjára azonban egyre kevesebben mernének tippelni, bár a projekt vezetői 2016-ot tűzték ki céldátumul. Pazar lenne, az biztos.

© 2009 AgrigentoOGGi - Collegati - A Ponte di Messina látványterve

A Szeretem Budapestet Mozgalom – a Budapesti Építész Kamarával közösen – "Szeresd Budapestet" címmel 2005-ben építészeknek, építészhallgatóknak írt ki Dunára fűzött építészeti pályázatot. Az ötletpályázat egyik apropója a Duna, a másik a jelhiány volt. E kettőnek meglehetősen érdekes és elgondolkodtató keveréke lett a vándorkápolna-hajó (röviden: úszó kápolna), amely stílusosan Kápolnás Gergely alkotása. A tervező 2005-ben diplomázott a BME építészmérnöki karán és építészhallgatók között díjnyertes pályaműve tulajdonképpen egy kis szignál, amely úsztatható lenne a Dunán. Mivel az építmény mobil, a Duna mentén több helyen is megnézhetnénk.

 Ahogy Kápolnás Gergely képzeli

Nem mozdulnak a tiszai hajók. Sajnos ma már (még?) nincs minek mozdulnia.

Mint korábbi posztunkban már említettük, Szolnok a Tisza Fővárosának címét szeretné elnyerni, a 170.000 lakosú Szeged pedig a Tiszát Szeged leendő főutcájaként aposztrofálja. Szeged idegenforgalmi szempontból kiemelt helyet foglal el az Alföldön, lehetőségei azonban korántsem kiaknázottak. Ráadásul a fejlesztések ösztönző hatással bírnának a körzet egyéb településeire: Csongrádra, Szentesre vagy akár Hódmezővásárhelyre.

Tisz(t)a Velence

Szeged, vagy más néven Szüged neve szigetet jelent, és talán a helybelieken kívül kevesen tudják, hogy Szeged évszázadokon keresztül szigetegyüttes volt, Velencéhez hasonlóan. A szigetek még a XV. században is külön autonómiát éveztek. Az alsóvárosi rész egy szigeten feküdt, Felsőváros hét szigetből állt, a belvárosi rész pedig szintén külön egységet képezett. Az egyes területek lakói csónakokkal közlekedtek, néhol pallóhidak is segítették átjutásukat. Az utolsó sziget, az egykori Ferenc József rakodóhíd területe az 1860-as években veszítette el sziget jellegét.

Mi a közös Chuck Norris-ban, Szent István királyban, Zrínyi Miklósban és Stephen Colbert-ben?

Egy internetes szavazás kereteiben valamennyi lehetett volna a Megyeri híd névadója, de nem lett. Győzött Megyer.

A 2008-ban átadott, az M0-s északi Duna-hídjaként is ismert Megyeri híd Budapest újpesti részét köti össze Budakalásszal, átszelvén a Szentendrei-szigetet. A híd Szigetmonostorral kiegészülve összesen három közigazgatási területet érint. Az 1860 méter hosszú híd valójában egy hídszekció, amely öt hídból tevődik össze, építési költségei megközelítették a 65 milliárd Ft-ot.

© 2007 OKAutó - Több terület egy híd ölelésében

Néhány fotó a 2011. március 29-én megnyílt "Zöld Budapest" kiállításról...

Vízparti fejlesztések - Bécs és Maribor

Az előző posztunkban felhívtuk figyelmeteket a FUGA-ban megtekinthető "Zöld Budapest" kiállításra, mely április 9-ig fogadja a látogatókat. A kiállítás jegyében az elkövetkezendőkben magyar napokat tartunk, így sorra vesszük a Magyarországon megvalósult, tervben lévő, illetve ez idáig csak a rajzpapíron létező vízparti fejlesztéseket. Az első célpontunk Szolnok, ahol nemrégiben került átadásra a Tisza partján a Tiszavirág híd, mely Közép-Európa leghosszabb gyaloghídja. Aki ismeri Szolnokot, tudhatja, a Tisza bal és jobb partja eltérő funkcióval rendelkezik. Míg a folyó jobb oldalán magát a mozgó várost találjuk, a bal oldal sokkal inkább a rekreációs lehetőségeké, a sporté és egyéb szabadidős aktivitásoké.

Egyfelől a városrészek közötti átjárhatóság megkönnyítését hivatott elősegíteni az a pályázat, amelyet a Szolnoki Önkormányzat írt ki még 2007-ben a híd megépítésére. A pályázat sokszínűségét azonban az adta, hogy a város nem csupán átjárhatósági funkciót szánt a hídnak, hanem egyfajta városjelképpé kívánta emelni, továbbá közösségi szempontokat is figyelembe vett egy esetleges (híd) vásárfunkció kialakításával, illetve a "Tiszavirág-fesztivál" évenkénti megrendezésével. A többfunkciós elgondolás nem meglepő, hiszen egy gyaloghíd  építészeti szempontból több lehetőséget kínál, mint egy közúti híd. A névválasztás sem véletlen: a híd formája hasonlít kérész rokonára a kifelé dőlő íveivel, vagy akár a formájából áradó légiességgel. A híd a Tiszai Hajósok Terét köti össze a Tiszaligeti Termálstranddal. A pályázat nyertese a Pont-Terv Zrt. és az A.D.U Építész Iroda Kft. lett, a különleges kialakítású, ún. ívhíd pályamunkájával.