Vízparti fejlesztések blog
A blog 2011 márciusában indult azzal a céllal, hogy európai vízparti fejlesztéseket mutassunk be. Azóta mind témában, mind földrajzilag átléptük a határokat és ma már minden olyan projektről, fejlesztésről, eseményről, természeti képződményről szívesen beszámolunk, ami vízzel kapcsolatos, legyen az bárhol a világon.
Ha szívesen olvasnátok valamilyen projektről, vagy más javaslatotok, észrevételetek van, küldjetek e-mailt: vizpartifejlesztesek@gmail.com
Design: Sabotagegrapic
Blogfejlesztés: LumiNet
Megyeri híd - öt identitás egy hídban
Mi a közös Chuck Norris-ban, Szent István királyban, Zrínyi Miklósban és Stephen Colbert-ben?
Egy internetes szavazás kereteiben valamennyi lehetett volna a Megyeri híd névadója, de nem lett. Győzött Megyer.
A 2008-ban átadott, az M0-s északi Duna-hídjaként is ismert Megyeri híd Budapest újpesti részét köti össze Budakalásszal, átszelvén a Szentendrei-szigetet. A híd Szigetmonostorral kiegészülve összesen három közigazgatási területet érint. Az 1860 méter hosszú híd valójában egy hídszekció, amely öt hídból tevődik össze, építési költségei megközelítették a 65 milliárd Ft-ot.
© 2007 OKAutó - Több terület egy híd ölelésében
A híd iránti igények nem új keletűek. A rendszerváltás utáni években Budapest északi részén fulladoztak a szmogban a nagy közlekedési terheltség miatt. Az első terveket Hunyadi Mátyás és Kisbán Sándor már 1993-ban elkészítette, de a folyamatosan változó normák és szigorúbb környezetvédelmi követelmények miatt a terveket többször módosítani kellett.
A munkálatok 2006-ban indultak az M0 Északi Duna-híd konzorcium (Hídépítő Zrt. 60%-os, Strabag Építő Zrt 40%-os részesedéssel) jóvoltából, nem éppen problémamentesen: a Budapestet elérő árhullám ugyanis elsodorta az előkészítő szakaszt. A forgalomba helyezés (2008. szeptember 30.) sem volt éppen sikertörténet. Bár a híd műszakilag teljesen készen állt a forgalom lebonyolítására, sokáig csak ideiglenes engedélyekkel működhetett, hiszen Szigetmonostor önkormányzata megvétózta az elképzeléseket. A híd építésekor ugyanis a magyar kormány egy kisebb, autós híd felhúzását ígérte a szigetmonostoriaknak, ha már a törvényben előírt lehajtót nem tudta nekik garantálni.
A híd legfőbb jellegzetessége, hogy Magyarország egyetlen, úgynevezett ferdekábeles hídja, azaz függesztőkábelei közvetlenül a támasztószerkezethez (pilon) csatlakoznak, anyaga és geometriai tulajdonságai miatt pedig változatosabb, mint bármelyik függőhíd. A ferdekábeles kivitelezés a Duna fő ága feletti hídra jellemző, a Szentendrei-Duna-ág fölött acél gerenda szerkezetű, míg a sziget felett vasbeton szerkezetű hidat építettek.
© hu.wikipedia.org/wiki/Megyeri_híd - A ferdekábeles megoldás
A híd a Kőröshegyi völgyhíd után Magyarország 2. leghosszabb hídja, legnagyobb szélessége eléri a 36 métert, legmagasabb pontja a 120 métert. A leállósávval bővített 2x2-es sávos közlekedési felület, a déli oldalon kialakított gyalogút és az északi oldali kerékpárút az autósok, biciklisek és gyalogosok számára egyaránt kínál alternatívát.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Ti mondtátok