Vízparti fejlesztések blog
A blog 2011 márciusában indult azzal a céllal, hogy európai vízparti fejlesztéseket mutassunk be. Azóta mind témában, mind földrajzilag átléptük a határokat és ma már minden olyan projektről, fejlesztésről, eseményről, természeti képződményről szívesen beszámolunk, ami vízzel kapcsolatos, legyen az bárhol a világon.
Ha szívesen olvasnátok valamilyen projektről, vagy más javaslatotok, észrevételetek van, küldjetek e-mailt: vizpartifejlesztesek@gmail.com
Design: Sabotagegrapic
Blogfejlesztés: LumiNet
Az Omey-sziget különös lakója
Az ír Omey-szigeten egyetlen ember él, aki egykoron sikeres kaszkadőr volt és saját elmondása szerint nem remete, csak visszatért szülőföldjére, a magányt pedig nem itt, hanem a városban érezte. Ehhez az is kellett, hogy annyit élt, mint öt ember sem.
Apály idején jönnek a turisták
A kis sziget Írország Galway megyéjében helyezkedik el. Kellemes, magányos sétát vagy éppen autózást jelenthet apály idején, ha jön a dagály, akkor viszont sokkal messzebbnek tűnik a szárazföld. A szigetet már a hatodik századtól lakták, mára azonban szinte teljesen elhagyatott. Fénykorában négyszáz lakója volt, lakosságának jó része az éhínség áldozata lett. A település alapítójának Szent Feichín-t tartják, aki a korai középkorban sok hasonló keresztény közösséget hozott létre a régióban és az ír kereszténység egyik alapítójaként tartják számon.
Pascal Whelan
A sziget egyetlen lakója a hetvenkét éves Pascal Whelan, aki a szigeten született, az édesanyja éppen a születésekor vett telket. Hatéves koráig maradt itt, utána a család Észak-Walesbe költözött, majd beszippantotta Ausztrália, ahol kaszkadőr műsorával beutazta az egész országot. Az attrakciói annyira sikeresek voltak, hogy hamarosan Új-Zélandon vásárolt házat magának. Whelan volt Paul Hogan dublőre a Krokodil Dundee-ban.
A kutya az egyetlen társa a szigeten
A múló idő nyomában
Először 1974-ben költözött vissza a szigetre, akkor két évig halászással és búvárkodással töltötte az idejét, hogy elfelejtse egy időre a korábbi, adrenalintól nem mentes életét. Utána Dublinba ment, ahol kaszkadőr iskolát alapított. Egy barátja tragikus kaszkadőr balesete után azonban egy életre felhagyott a kaszkadőrködéssel.
Az adrenalinfüggőségnek vége szakadt, amikor látta meghalni egy barátját
A pörgő, veszélyekkel teli életét egy talán túlságosan is csendesre cserélte, de azt mondja, nem unatkozik, és mindig van tennivalója a szigeten. 2013-ban interjút adott az Independentnek, ahol elmondta, minden reggel ötkor kel és egész délelőtt horgászik. Utána átugrik a szárazföldre, ahol legurít pár sört és visszatér az egyedüllétbe. Télen kagylóra vadászik a parton, ilyenkor teljesen egyedül van, turisták sem mennek a szigetre. A dagállyal különleges a viszonya: annak ellenére jobban szereti a dagályt, mint az apályt, hogy régen egy hét leforgása alatt két autót is elrabolt tőle. Három gyermeke van, akik szétszóródtak a világban.
Kutyakaja
Az Omey-szigeten számos sírt tártak fel és templom maradványok is vannak
Az ír fotóst, Kevin Griffin-t annyira megihlette Whelan élete, hogy többször visszatért a szigetre, hogy fotózza az egykori kaszkadőrt. Együttműködésük és barátságuk eredménye a 2013-ban kiadott Omey Island “Last Man Standing” c. fotóalbum. A posztban szereplő összes fotót Griffin készítette, és itt találtok még több kockát Whelan hétköznapjairól.
Nincs messze a szárazföld, kivéve dagálykor
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Ti mondtátok