2013. december 15. vasárnap vízpart | 8 komment

A férfi, aki legyőzte a gravitációt

Philippe Ramette képei láttán senki nem hinné el elsőre, hogy nem photosoppal készültek. Pedig nincs bennük trükk, a gondosan megkreált kompozíciók mégis teljes képtelenségnek tűnnek, mintha a francia fotós számára nem létezne a gravitáció vagy a víznek nem lenne felhajtóereje.

Ilyen lehet a kilátás egy hongkongi erkélyről (Balcony 2, 2001)

És tényleg a vízen jár (Rational exploration of the Undersea: The Arrival, 2006)

 

Ramette az érzékeinkkel játszik, minden képe olyan, mintha egy hatalmas átverés lenne. Pedig csak jók a beállítások, a vizes képekhez pedig saját maga által kitalált eszközöket használ, amelyek elbírják ezekben a bizarr testhelyzetekben.

Ez vajon minek a metaforája? (Photographic Metaphor, 2003)

Eléggé irracionális séta (Rational exploration of the undersea: Irrational walk, 2006)

Na most vajon hol is vagyok... (Rational exploration of the Undersea: The Map, 2006)

 

A képeket nézve tényleg nehéz eldönteni, mi valóságos és mi nem, mert a szürrealizmus az egészet áthatja. Az általa megépített szerkezetek révén bármilyen lehetetlen testhelyzetet (ülő, álló vagy éppen fekvő) képes felvenni a víz alatt és felett is. És hogy teljesen megkeveredjünk, ezeket  a szerkezeteket jól elrejtik a ruhája vagy a vízfelszín alá, így semmit nem veszünk észre az egészből.

A kapcsolat (Rational exploration of the Undersea: The Contact, 2006)

Irány felfelé! (Rational exploration of the Undersea: The Ascent, 2006)

Kifordítva (Rational exploration of the Undersea: The Reversal, 2006)

 

A víz alatti sorozatnál, amit Korzika környékén készítettek, mindenféle súlyokat aggatott magára, és búvárokkal vette körbe magát, akik a felvételek között oxigénnel látták el. Így lehet az, hogy egy szál öltönyben sétál a tengerfenéken, és ezt el is hisszük neki.

Délutáni szieszta (Rational exploration of the Undersea: The Nap, 2006)

Egy kis szünet (Rational exploration of the Undersea: The break, 2006)

 

Ramette az eredetiségben hisz, nem híve a digitális manipulációnak. Fotói nemcsak a gravitációról, a súlytalanságról szólnak, hanem arról is, hogy tulajdonképpen milyen (abszurd néha) a kapcsolatunk a környezettel. Franciaországban amúgy munkásságát Buster Keatonéhoz, a némafilmes korszak zsenijéhez hasonlítják.

Földbe gyökerezve (Rational Pedestal - Homage to the Mafia, 2002)

Lehorgonyozva (Rational exploration of the undersea: The anchor, 2006)

Ha a lustaság fájna... (In praise of laziness, 2000)

 

Címkék:Fotó Művészet Gravitáció Philippe Ramette

---

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.