A skótok belelendültek a  vízparti fejlesztésekbe, Dundee és Edinburgh mellett  Glasgowban is folyik a munka, szépül a vízpart és várják az újabb nemzetközi beruházásokat. Kérdés, hogyan talál magára és vízre a szürke, ipari főváros.

A Clyde Skócia harmadik és az Egyesült Királyság kilencedik leghosszabb folyója, története összekapcsolódik Glasgowéval, mely a folyó mentén terül el, és egykor hajóépítő és kereskedelmi központ volt. A városban –, amely első „nem-fővárosként” elnyerte 1990-ben az Európa Kulturális Fővárosa címet és 2014-ben otthonául szolgál a Nemzetközösségi Játékoknak – a turisztikai, gazdasági fejlesztések új lendületet kaptak 2003-ban, amikor elindult a „Clyde Waterfront Regeneration” projekt. A tervek szerint 20 km hosszan, Glasgow belvárosától Dumbartonig vízparti negyedet hoznak létre, ehhez 5-6 milliárd font állami- és magánforrást használnak fel, a befejezés várható időpontja pedig 2025.

Malajziában nem ismeretlenek az ikonikus, "égig érő" épületek. A világ legmagasabb épületei közé tartoznak a Menara Petronas felhőkarcolói, a főváros - Kuala Lumpur - jelképei. A fővárostól 25 km-re Putrajaya  (1999 Kuala Lumpur túlterheltsége miatt a közigazgatási intézményék egy részét ide költöztették) tengerparti szakaszára már megálmodták az újabb csodát, a Precinct 4 lakóépület-komplexumot.

Isten létrehozta a földet, a hollandok pedig létrehozták Hollandiát - tartja a holland közmondás. A mondás különösen igaz lehet annak tükrében, hogy a hollandok tudni vélik a megoldást a globális felmelegedés okozta vízszint emelkedésre. Szerte a világon és országhatáron belül is keresik a fenntartható élőhelyek vízen történő kialakításának lehetőségeit.

 

Marseille Franciaország második legnagyobb városa, az ország legnagyobb kikötője a Földközi-tenger partján, Provence-Alpes-Côte d'Azur régió és Bouches-du-Rhône megye székhelye. A város mediterrán jellege nemcsak éghajlatában, hanem városfejlesztési modelljében is visszaköszön.

A korábban már taglalt vízkarcoló után íme egy újabb úszó város elképzelés.

A bangkoki székhelyű S + PBA építésziroda nemrégiben mutatta be egy olyan önfenntartó úszó-város terveit, amely ellenáll az apály-dagály váltakozásainak: a wetropolis lehetővé teszi Bangkok számára, hogy együttéljen a természetes áradásokkal és ezzel egyidejűleg olyan homeosztázist hozzon létre, mely méregteleníti a régió szennyezett vizeit.

A vízparti fejlesztések célja a legtöbb vízparti országban, hogy minél nagyobb mértékben kihasználják a víz vonzerejét. A hangsúly azonban sokszor átkerül a partvédelemről a part menti közösségek fejlesztésére, így a fejlesztések a természet épített, "mesterséges" jellegére koncentrálnak, kevesebb teret engedve a természetes vonulatnak. Vannak azonban kivételek: a mesterséges strandok és lagúnák. Ezek a landmark elemek óhatatlanul követik a természetes vízparti folyamatokat, ki vannak téve a hidrodinamikai erőknek, vagy akár a szennyezéseknek. Az uralkodó természeti folyamatok megértése elkerülhetetlen ahhoz, hogy vonzó vízpartot, strandokat hozzunk létre. Nézzük, hogyan működik ez Koppenhágában.

A Magyar Építőművészek Szövetsége 2010 novemberében ötletpályázatot hirdetett Magyarország valamennyi felsőfokú építész-, tájépítész-, településmérnök-, formatervező- és terméktervező hallgatója, valamint DLA, Phd hallgatók részére a Margitsziget déli csúcsa/Domonkos kolostor rendezésére. A pályázatra 46 pályamű érkezett, ebből 42 teljesítette a kiírás feltételeit.

Az már szinte közhelynek számít, hogy a Margitsziget Közép-Európa egyik legszebb városi parkja. Fekvése – a városban van, mégis „elhatárolja” a Duna – egyedülálló, és mindenki megtalálhatja számítását, pihenni vágyó, sportoló, helyi, külföldi, fiatal vagy idős. Sajnos az is köztudott, hogy a Margitszigetre igen csak ráférne egy „ráncfelvarrás”. Összes funkciója közül a közpark funkció a legerősebb, a többi sajnos szinte "elhanyagolható": bezárt teniszpályák, lepusztult szabadtéri színpad, a vendéglátás nem éppen minőségi volta és a kulturális pezsgés hiánya jellemzi. Persze így is szeretjük, de például a Sziget csúcsai rendezetlenek, kihalt területek, amelyek rendbetétele révén óriási lehetőség nyílhatna a komplex hasznosításra.