Linz Felső-Ausztria „fővárosa”, Bécs és Graz után Ausztria harmadik legnépesebb városa, amely az egykori acélvárosból igazi kult(urális) várossá nőtte ki magát. Ehhez nagyban hozzájárult, hogy 2009-ben Vilnius-szal együtt Európa Kulturális Fővárosa (EKF) volt, Duna-parti fekvése pedig csak hab a tortán.

Felső-Ausztria "fővárosa" a Duna-parton

Egyelőre két olyan projektet találtunk (ráadásul az egyik a 70-es évekből származik), amelyek a Dunához kapcsolódnak Romániában.

Galac - Septenarius

A Galac (Galati) vasmonstrum ugyan nem a legszívmelengetőbb alkotás, de legalább kapcsolódik a Dunához.

© 2011 Yahoo, Flickr - Az acél és a Duna városában

Az EFAP szervezésében 2011. május 4-7. között Budapesten zajlik az a nemzetközi konferencia, amelynek témája Európa és a Duna - innováció és fenntarthatóság szempontjából. Az eseményen számos nemzetközi hírű szakember, építész, EU-s tisztségviselő és újságíró számol be a Dunával kapcsolatos jövőbeli tervekről vagy már megvalósult projektekről, természetesen mindezt a környezetvédelem célkeresztjébe állítva. Az elkövetkezendő posztokban a Duna Stratégiáról, illetve a konferencián elhangzott, kifejezetten vízparthoz köthető fejlesztésekről számolunk be.

Hollandia negyede tengerszint alatt helyezkedik el. A sok csatorna, híd és épület hűen illusztrálja, miképp használták fel a hollandok az innovációt és technológiát a klímaváltozás elleni küzdelemben. 

Jó példa a Waterstudio.NL különleges úszó apartmankomplexuma Amszterdamban,  egy "lebegő" sziget villákkal és cölöpházakkal. A tömbnek biztonságos udvara lesz, parkolási lehetőséggel, a házaknak pedig közvetlen kapcsolódásuk a vízzel. A cölöpházak magasan a víz felett helyezkednek el, saját terasszal és kikötővel alul. A projekt várható befejezési ideje 2013.

Norvégiában meglehetősen nagy az egy főre jutó természetes energiaforrások aránya; a norvégok mindig is élen jártak a megújuló energiaforrások felhasználásában, bár az olaj dominanciája még mindig jelentős. 2003-ban átadták az ország első víz alatti erőművét, 2009-ben pedig a világ első úszó szélturbináját. 2020-ra az ország akár Európa egyik legnagyobb megújuló energia-exportőrévé válhat, pl. a szélenergia területén, hiszen egyedülálló adottságokkal rendelkezik az offshore szélenergia felhasználása tekintetében: Európában Stavanger partvonala a leghosszabb és legszelesebb.

Norvégia adottságait és a jövő kihívásait meglovagolva alkotta meg 2010-ben az időközben már külön utakat járó ON OFFICE iroda a „Turbina város” névre hallgató (fantázia)projektet, mely a turbinákat és a turizmust egyesítené, ebből lenne a „turbizmus” – azaz egy offshore szélfarmon épített komplexum, benne hotel, wellness részleg, múzeum. Szó szerint hajmeresztő ötlet.

A helyszín

Stavanger – amely nem elhanyagolható módon 2008-ban Liverpool mellett Európa Kulturális Fővárosa volt – természeti szépségei miatt is ismert, bár a „fenntartható forradalom” jegyében azt gondolják a helyiek, hogy némi re-brand nem ártana. Kérdés, hogy pont erre a projektre gondoltak-e. Ikonikus landmark épület(csoport) jöhetne létre, amely akár az Empire  State Buildinghez, a Colosseumhoz vagy éppen az Eiffel toronyhoz lenne hasonlatos, anélkül, hogy a történelmi városképet bármilyen módon is befolyásolná, de nem minden árnyoldal nélkül.

© 2008-2011 Greenwala Inc. - Norvégia új ikonja? Turbinák, ameddig a szem ellát

Szökőkút híd Szöulból, mozgatható híd Londonból, aquadukt Magdeburgból, híd indákkal Texasból. A legnagyobb/kisebb/szélesebb hidak után íme a legfurcsábbak.

Rolling Bridge, London